"Ez egy őrült ötlet" - Segítség kell, nem büntetés

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:02
A belga Freek Spinnewijn 2001 óta dolgozik a FEANTSA brüsszeli irodájában. Ezt megelőzően a szegénységgel és az idős emberekkel
Akik ezt az alkotmánymódosítást kitalálták, egyszerűen nem értik, hogy mi a hajléktalanság” – mondta Freek Spinnewijn, az otthontalanokat segítő szervezetek európai föderációjának (FEANTSA) igazgatója.

- A hajléktalanság senkinek sem jó. Sem a hajléktalanoknak, sem a társadalomnak. Miért nem lehet betiltani?

Mi az a FEANTSA?
A hajléktalanokat segítő szervezetek európai föderációjának több mint 130 tagszervezete van Európa 30 országából. Ezek nagy része nemzeti vagy regionális szervezet. Magyarországról a Hajléktalanokért Közalapítvány, a Hajszolt Egyesület, a Menhely Alapítvány és a Tízek Társasága csatlakozott az 1989 óta működő FEANTSA-hoz. A brüsszeli székhelyű európai föderáció végső célja a hajléktalanság megszüntetése, ennek érdekében párbeszédet folytat az európai intézményekkel és a kormányokkal, összehangolja a tagszervezetek tevékenységét, kutatásokat folytat és adatokat gyűjt.

- A magyar alkotmánymódosítás megtiltja a közterületeken való életvitelszerű tartózkodást. Ám hiába visznek valakit hajléktalanszállóra, attól az még hajléktalan marad. Vagyis a problémát nem oldották meg. Igaza van, csak üdvözölni lehet, ha tető kerül egy otthontalan ember feje fölé, de ehhez miért kell kriminalizálni a hajléktalanságot? A magyar kormány nyilván úgy véli: azok, akik az utcán élnek, szándékosan meg akarják zavarni a közrendet, hiszen van elég férőhely a szállásokon, ahol meghúzhatnák magukat! Ez nonszensz. Senki nem akar hajléktalan lenni! Egyszerűen azért laknak közterületeken, mert a rendelkezésükre álló férőhelyek nem felelnek meg a szükségleteiknek. Sok a veszélyes, kellemetlen szállás. Másutt szigorú szabályok vannak, amiket nem képesek betartani. A hajléktalanok között sok a szenvedélybeteg, akik inkább az utcát választják, semhogy bemenjenek a közös fedél alá, ahol tilos alkoholt fogyasztani. A legtöbb otthonba nem vihetik magukkal a kutyájukat vagy a macskájukat sem. Aztán vannak köztük házastársak vagy élettársak. De alig van olyan hely, ahová együtt beköltözhetnének. Ráadásul a menedékek nagy része éjszakai szállás, ami azt jelenti, hogy nappal megint az utcára szorulnak. Úgy tudom, hogy a magyar alkotmánymódosítás nem tesz különbséget éjszakai és nappali hajléktalanság között. Nem gondolom, hogy a törvényhozókat rossz szándék vezette. Akik ezt az alkotmánymódosítást kitalálták, egyszerűen nem értik, hogy mi a hajléktalanság.

- A hajléktalanság kriminalizálása magyar találmány, vagy más európai országban is van rá példa?

- Ez általános jelenség Európában. Rengeteg város van, ahol minden eszközzel igyekeznek megnehezíteni a hajléktalan emberek életét. Helyi rendeletekkel tiltják például a koldulást vagy a pénzautomata melletti koldulást. Van olyan település, ahol tiltják az alkoholfogyasztást közterületen. De a magyar szabályozás egyedülálló: sem Európában, sem a fejlett világban nem ismerek olyan országot, ahol alkotmány tiltja a hajléktalanságot.

- Még nem tudjuk, hogy az alkotmánymódosítást miként fogják végrehajtani.

A belga Freek Spinnewijn 2001 óta dolgozik a FEANTSA brüsszeli irodájában. Ezt megelőzően a szegénységgel és az idős emberekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekben viselt tisztségeket

A belga Freek Spinnewijn 2001 óta dolgozik a FEANTSA brüsszeli irodájában. Ezt megelőzően a szegénységgel és az idős emberekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekben viselt tisztségeket

- Egy biztos: a tiltás nem visz közelebb a megoldáshoz. Az utcán élő emberek a legsérülékenyebbek. Segítségre van szükségük, nem büntetésre. Mi fog történni velük? Pénzbírságot szabnak ki rájuk? Nem fogják tudni kifizetni, aminek a vége börtönbüntetés lehet. Ez pedig a legdrágább “megoldás”. Ez egy őrült ötlet, és őszintén szólva, nem tudom, hogy mit akarnak vele elérni.

- Mit tehetnek ilyenkor a nemzetközi szervezetek? Az Európai Unió azt állítja, nincs hatásköre szociális ügyekben.

- Az EU fél a konfliktusoktól. 2013-ban az Európai Bizottság egy hivatalos dokumentumban még azt javasolta a tagállamoknak, hogy kerüljék el a hajléktalanság kriminalizálását. Nem kell jogi alapot keresni ahhoz, hogy elítéljenek egy törvényt, ami ennyire szembemegy az uniós normákkal!

- Ha az EU nem lép, mit tehetnek mások? Például az önök szervezete?

- Nyilvánosan elítéljük az alkotmánymódosítást. De amennyire tudom, a “brüsszeli buborékból” érkező bírálatok nem célravezetők Orbán Viktor miniszterelnök kormánya számára. Tervezzük, hogy emberi jogi kereseteket indítunk, és várjuk a Velencei Bizottság véleményét. Érdemes emlékeztetni, hogy ez a tekintélyes alkotmánybírói testület a negyedik alkotmánymódosítás véleményezése során egyszer már kifejtette, hogy a hajléktalanság szabályozása nem alkotmányba való. Ez akkor nem volt egy erős érv. Remélem, ezúttal világosabban fognak fogalmazni.

Kósa elveszett hitele

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:00
KÉZ KEZET MOS Olcsón adott cég, baráti törvényjavaslatok – nincs itt semmi látnivaló MTI Fotó / Bruzák Noémi
Nem igazolják a cégadatok Kósa Lajos állítását, amely szerint azért kerülhetett töredékáron a felesége tulajdonába egy nagy értékű kft., mert a vállalkozás súlyosan eladósodott volt. A jól jövedelmező, évi 91 milliós nyereséget hozó cég nemrég nyilvánosságra került részletes gazdasági adataiban ugyanis nyoma sincs komolyabb hitelnek, kölcsönfelvételnek vagy törlesztésnek.

Mint emlékezetes, Hadházy Ákos, korábbi LMP-s képviselő szúrta ki tavaly, hogy Kósa barátja, beosztottja, a munkaerőpiaci lobbista, Fiák István ügyvéd 2014-ben létrehozott majd több mint száz millió forinttal feltőkésített egy céget, a Tócó-Pece Kft.-t, majd 2017. márciusában eladta azt a fideszes politikus feleségének. Azt már lapunk derítette ki: az eladás előtt 139 milliós eszközállományú vállalkozás 6 millióért cserélt gazdát. Kósa – a cégátvétel előtt, majd azután is – olyan törvényjavaslatokat nyújtott be, ami Fiák üzleti körének az érdekét is szolgálta.

Az alacsony vételárat a volt miniszter lapunknak azzal magyarázta, hogy a cég eladásakor annyi volt a vállalkozás hitele, mint az eszközállománya. Az más kérdés, hogy piaci szakértők életszerűtlennek tartották, hogy egy éveken át nullás árbevételű, gazdasági tevékenység nélküli, papíron veszteséges cégnek bárki is százmilliós hitelt adott volna. A kétségek ellenére Kósa nem volt hajlandó további részleteket közölni az állítólagos adósságokról, mondván családtagjai nem közszereplők. A cégbíróságon idén nyárig csak a Tócó-Pece eladás előtti, 2016 végi gazdasági adatai voltak ismertek. A napokban kikerültek azonban a részletes, 2017-es gazdasági adatok is, amelyekből kiderül: cég eladása előtti, 24 milliós kötelezettségállománya a múlt év végére 15 millióra apadt. Azaz míg Kósa 140 milliós hitelre utalt, a cégadatokban most legfeljebb 15-24 milliós adósságnak van nyoma.

A friss cégadatok ismeretében újra megkerestük Kósa Lajost, és kérjük adjon magyarázatot. Ezt nem tette meg, csak a már sokszor elhangozottakat ismételte meg: "Nem közszereplő magánemberek magánügyleteivel kapcsolatban eddig sem tudtam, és ezután sem fogok tudni felvilágosítást adni."

KÉZ KEZETMOSOlcsón adottcég, barátitörvényjavaslatok– nincs ittsemmi látnivaló MTI Fotó / Bruzák Noémi

KÉZ KEZETMOSOlcsón adottcég, barátitörvényjavaslatok– nincs ittsemmi látnivaló MTI Fotó / Bruzák Noémi

A nem létező óriáshitelre elvileg még magyarázat lehetne az: az üzleti év közben adott valaki kölcsön a cégnek, amit aztán a tulajdonosok még 2017-ben vissza is fizettek. Ez azonban már a volt miniszter első magyarázatánál is valószínűtlenebb. Egyfelől a Kósa család az ismert, legális keresetéből nem lehet megmagyarázni, hogy miből tudtak volna egy legalább 100 milliós hitelt néhány hónap alatt visszafizetni. Ráadásul mint arról már korábban írtunk, a 6 millió forintért vett cég Kósáék kezében valóságos aranytojást tojó tyúkká változott: a korábban nullás árbevételű, éveken át veszteséges vállalkozás hirtelen termőre fordult, egy év alatt 91,5 milliós profitot ért el, annak viszont egyáltalán nincs nyoma, hogy ezt az összeget hiteltörlesztésre fordították volna.

A legújabb cégbírósági adatokból az is kiderül, hogy finoman szólva jól jövedelmező vállalkozás Kósáéké: a papíron „tanácsadó” cég 2017-ben ugyanis 164 milliós árbevételre tett szert. Vagyis a bevétel több mint fele jelentkezett tiszta nyereségként, ami az üzleti világban inkább csak vágyálom.

A hatóságok sem segítik elő az ügyben a tisztánlátást: a Fővárosi Főügyészség még tavasszal elutasította Hadházy hivatali vesztegetés gyanújával beadott feljelentését. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága sem találta úgy, hogy a mélyen áron aluli cégvásárlásnál költségvetési csalás történt volna, igaz az elutasító határozatból legalább kiderült, hogy a cég 20 millió forintnyi magyar és 40 milliónyi külföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik. Ugyanakkor minden mégsem mehetett teljesen simán a cég körül: azt korábban az RTL Klub tudta meg, hogy a NAV szerint a Tócó-Pece eladása kapcsán felmerült a számvitel rendje megsértésének gyanúja, így még márciusban feljelentést tettek a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága felé.

Hivatalosan is többszörös kastélytulajdonos lett Tiborcz István
A Direkt36 oknyomozó portál írta meg, hogy Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István lett a többségi tulajdonosa a néhány év alatt milliárdos ingatlanvagyont felhalmozott BDPST Zrt.-ben. A társaságé többek között a Turai kastély és a pesti Vigadó melletti palota is. A rekordgyorsasággal gyarapodó ingatlanos cég tulajdonosi köre sokáig rejtélyes volt, ám kezdettől több jel utalt Tiborcz István érintettségére. Tavaly ősszel Tiborcz a kormányportál Origo-nak adott interjúban „beismerte”, hogy részesedése van a vállalkozásban, ám ekkor még az egyik fő tulajdonos a kormányfő vejének mindenes jobbkezeként ismert Hamar Endre volt. Időközben azonban a miniszterelnöki vő felvásárolta Hamar részesedését.



Szerző
Témák
Kósa hitel
Frissítve: 2018.06.27. 13:10

Karácsony, Gulyás és Bartók Béla

Publikálás dátuma
2018.06.26. 22:15
Menekültek tüntetnek a Keletinél 2015. szeptember 1-jén. Fotó: Németh András Péter

Nem baj, ha túllépjük az időkeretet, legyen ez egy laza, liberális vita – mondta Gulyás Gergely a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület kedd esti rendezvényén. Pikáns, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter elfogadta a civilszervezet meghívását, hiszen ahogy Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, a vita másik résztvevője rámutatott: többek között Gulyás szavazatának is köszönhetően bélyegezték meg az egyesületet. Sőt a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas a múlt héten matricázta fel a Menedék székhelyét, amely egyébként csillagos ház volt.

Karácsony felhívta a figyelmet arra is, az esemény azt a látszatot kelti, mintha normális országban élnénk, miközben a Fidesz politikusai elszigetelt eseteket leszámítva nem állnak szóba senkivel. Gulyás erre a felvetésre csak annyit reagált, ő minden meghívásnak próbál eleget tenni, és a kampányban is legalább hatszor vitázott különböző ellenzéki pártok vezetőivel.

A beszélgetés középpontjában a migráció állt. A Menedék célja az volt, hogy elsősorban nem a politikai kommunikációból ismert migrációval kapcsolatos álláspontokat jelenítsék meg, hanem például a munkaerő-piaci és demográfiai hatásoktól, a migrációhoz köthető kulturális konfliktusokon és megoldásukon át, a szabályozatlan migráció kezelésének, illetve a menekültek befogadásának kérdéséig vitassák meg a témát.

Gulyás leszögezte, hogy a migráció nem valamilyen politikai kampány, évek óta ez a legfontosabb kérdés Európában. – A magyar álláspont egyébként is humánusabb, mint a német – legalábbis a kancelláriaminiszter szerint.

– Hajmeresztő – minősítette politikustársának véleményét Karácsony Gergely. Az ellenzéki pártvezető szerint az Európai Unió küszködik a migrációs problémával, sok mással együtt. – Szándékosan tartotta itt 2015-ben a Fidesz a menekülteket, ők tovább akartak azonnal menni. Ahogy elkészültek a kormánypártnak fontos kampányfotók, már mehettek is – vélekedett Zugló polgármestere. Emiatt ugyanakkor – folytatta Karácsony – egy olyan országban, amelyben nincs migrációs nyomás embereket vernek meg az utcán, mert esetleg migránsnak néznek ki.  Gulyás erre nem reagált, viszont arra igen, hogy Zugló polgármestere szerint direkt tartották Magyarországon a menekülteket. – Erre az összeesküvés-elméletre Csurka István is csettintene – fogalmazott a kormánypárti politikus.

A közönség is kérdezhetett, a legfigyelemreméltóbb párbeszéd egy fiatal nő és Gulyás között alakult ki.

– Miniszterelnök úr kijelentette, hogy más vallású, más kultúrájú embereket nem kíván befogadni az országba. Ön milyen állampolgárnak tartja magát?

– Magyar állampolgárnak.

– Van egy világhírű zeneszerzőnk, Bartók Béla. Kérem mondjon három színpadi művet Bartóktól.

– Ne menjünk bele vizsgáztatásba.

– De engem ez érdekelne.

– Először is idézze pontosan a miniszterelnököt.

– Évek óta ezt mondja.

– Nem ezt mondja.

Végül Gulyástól nem tudtuk meg, hogy ismeri-e Bartók műveit, azonban a magabiztos kormánypárti politikus látványosan kellemetlenül érezte magát a hölgy kérdései után. Persze gyorsan magára talált, és a többi kérdésre hibátlanul felmondta a Fidesz álláspontját.  

Szerző