Kinevezte az új cseh kormányt Zeman

Publikálás dátuma
2018.06.27 12:45
FOTÓ: MICHAL CIZEK / AFP
Kinevezte az új cseh kormányt szerdán Milos Zeman köztársasági elnök – írja az MTI.

A 15 tagú koalíciós kabinet tíz minisztere, beleértve Andrej Babis kormányfőt, a tavaly októberi választáson győztes ANO mozgalmat képviseli, míg öt tárcát a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) jelöltje fog vezetni. Szociáldemokrata vezetője lesz a belügynek, külügynek, a kulturális, az agrár-, valamint a munkaügyi és népjóléti minisztériumnak.

A szlovák származású Andrej Babis második kormányát nyolc hónappal a parlamenti választás után és öt hónappal első, kisebbségi kormányának bukása után nevezték ki. A miniszterek kinevezésük után letették a cseh alkotmány által előírt hivatalos esküt.

A kormány legfontosabb feladatának az ország biztonságának megerősítését, az illegális migráció elleni harcot, valamint Csehország érdekeinek védelmét tekinti – mondta Andrej Babis a kormány kinevezése után. Hozzátette, célja, hogy Csehország a gazdasági fejlettség tekintetében újra Európa élvonalába tartozzon.

Az ANO-CSSD koalíciónak a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezheti meg. Az ANO már megállapodott Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSCM - 15 mandátum), hogy az a bizalmi szavazáskor majd támogatja, és később is biztosítja a kormányzáshoz szükséges többséget. A kommunisták a megállapodás végleges elfogadásáról a párt központi bizottságának szombati ülésén döntenek. A prágai sajtó nem számít a megállapodás elutasítására.

Nem kapott meghívást Miroslav Poche

Milos Zeman június 6-án nevezte ki Andrej Babist másodszor miniszterelnöknek és bízta meg kormányalakítással. Az ANO és a CSSD 14 miniszterjelöltje közül az államfő most 13 tárcavezetőt nevezett ki, míg Miroslav Poche szociáldemokrata külügyminiszter-jelölt kinevezését elutasította. Álláspontját Zeman azzal indokolta, hogy Poche, aki jelenleg európai parlamenti képviselő, korábban támogatta a bevándorlást és bírálta Prága Izrael-párti politikáját. Poche ugyan alaptalannak minősítette az elnök bírálatát, de a szerdai kinevezési ceremóniára nem is kapott meghívást. A külügyminisztérium ideiglenes vezetésére ezért most Jan Hamácek szociáldemokrata belügyminiszter kapott megbízatást az államfőtől.

A védelmi minisztériumot az eddigi belügyminiszter, Lubomír Metnar fogja vezetni. A pénzügyi tárca élén Alena Schillerová marad, az új igazságügyi miniszter pedig Tatjána Malá lesz.

A második Babis-kormánynak két kormányfőhelyettese van. Ezt a pozíciót Jan Hamácek bel- és külügyminiszter, valamint Richard Brabec környezetvédelmi miniszter tölti be.

A jobboldali ellenzéki pártok egybehangzóan bírálják, hogy az 1989-es rendszerváltás óta most első ízben lesz a kommunistáknak közvetlen befolyásuk a kormányra. Ez szerintük elfogadhatatlan, és állításuk szerint a felelősség ezért elsősorban Milos Zemant és Andrej Babist terheli. Nyilvánosan kifogásolták azt is, hogy az új, kommunisták által támogatott kormány kinevezésére a csehországi kommunista rendszer áldozatainak emléknapján került sor.

A hatályos szabályok szerint a kinevezett cseh kormánynak egy hónapja van arra, hogy programját a képviselőház elé terjessze és bizalmat kérjen maga számára a testülettől. Az eddigi nyilatkozatok szerint a bizalmi szavazásra július 11-én kerülhet sor.

Szerző

Szárnyashajó és bombázó drón - a Kalasnyikov új arcai

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Putyin elnök azt várja, hogy a cég tevékenységének legalább harminc százaléka a civil társadalmat szolgálja.
A Kalasnyikovról elnevezett orosz konszern azzal már nem tud igazi meglepetést okozni, hogy új gépkarabélyt dob a piacra, azzal viszont annál nagyobbat, hogy Putyin elvárásának megfelelően a polgári szféra szolgálatába áll. Az AM-17-es gépkarabélyt még 2017 végén bemutatták, most azonban a vállalat a legnagyobb részletességgel a nagyközönséget is megismertette az új fegyverrel és annak hangtompítós változatával, az AMB-17-el. Az AM-17 mindössze 74 centi hosszú és fél kiló súlyú. Majdnem teljes egészében műanyag felhasználásával készült. Gyártói szerint "városi körülmények között használható a leghatásosabban". A Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a Belügyminisztérium, a védett vállalatok, és a különleges alakulatok katonáinak szánják. Bár egyelőre korai beszélni az új gépkarabély exportjáról, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy legmodernebb fegyvereit is piacra dobja Oroszország. A 200-as AK-szériával idén ismertették meg a világot az Abu-Dzabiban rendezett IDEX-2019 nemzetközi kiállításon. Már a 100-as szériának is nagy sikere volt, olyannyira, hogy a Kalasnyikov gyár három műszakra állt át, hogy győzze a megrendelések teljesítését. 2017-ben több mint százezer Kalasnyikovot adtak el külföldön, 2001 óta pedig összesen több mint egymillió AK-típust. Természetesen ennél összehasonlíthatatlanul több orosz gyártmányú Kalasnyikov van külföldi kezekben. Az IDEX-2019 meglepetése volt a Kalasnyikov vállalat által legyártott KYB drón, amely az oroszok szerint forradalmasíthatja a hadviselést. Három kilónyi TNT-t képes szállítani, a kiszemelt célpontba robbanószerkezetével együtt becsapódik. Radar számára láthatatlan. Vlagyimir Dmitrijev, a konszern vezetője elmondta: Putyin elnök elvárása az, hogy 2025-re 30 százalékra emeljék a Kalasnyikov polgári jellegű tevékenységének az arányát. Tavaly ez 15 százalék volt. A gyár bekapcsolódik a természetvédelmi területek tanulmányozásába és megóvásába, az infrastruktúra fejlesztésébe. Az asztrahányi területen a tatár antilopok számát mérik fel a teljesen zajtalan „ZALA 421-16E” pilótanélküli eszközzel. A „Zala” jól vizsgázott, amikor a Távol-Keleten a felbocsátott hordozórakéták levált fokozatainak a maradványait kutatta fel több ezer négyzetkilométeres körzetben. Az eszköz számos olajtársaságot is segít a nehezen megközelíthető régiókban az olajvezetékek lefektetésében. A Kalasnyikov jelen van a hajóépítési szektorban is. Három önálló hajóépítő gyárral rendelkezik, és a kis motorcsónaktól a 149 méter hosszú teherhajókig terjed a választék. A „Kometa” elnevezésű modern szárnyashajó 120 ember számára biztosít kényelmes utazást. Hamarosan megjelenik a Krímben, Szocsiban, a Kaukázus fekete-tengeri partvidékén. Tervezi a cég  légpárnás hajók gyártását is, amelyek különösen a kemény időjárási viszonyok közepette használhatók eredményesen. Még a tervezésnél tartanak, de remélik, hogy egy-két éven belül elkészül a mintapéldány. A Kalasnyikov konszern számos új terméke a különleges ruházattól a technikai felszerelésekig az Északi-sarkkör viszonyai közötti munkát könnyíti meg. A vállalat tavaly elektromos meghajtású motorokkal látta el a moszkvai rendőrséget  a világbajnokság idejére. Kidolgozott a Kalasnyikov közlekedésbiztonsági hálózatot és kamerarendszert is. 
Frissítve: 2019.03.20 09:30

Lábon megvennék Itáliát - az olasz kormány is Kína pénzére pályázik

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Fotó: AFP/ GREG BAKER
Rómában kezdi meg európai körútját Hszi Csin-ping elnök. Gazdasági okok miatt különös figyelmet kelt római vizitje.
Hszi Csin-ping elnök európai körútja során a pápával nem hajlandó ugyan találkozni - pedig Ferenc pápa szívesen fogadta volna az államfőt -, ám az Európai Unió jövőjét illetően sem mellékes, milyen megállapodásokat köt az olasz kormánnyal. Olaszország súlyos gazdasági helyzetbe, recesszióba került, a populista kormány hosszabb távú túlélése a külföldi befektetésektől függ. A kabinet Kínától vár segítséget, ezért Giuseppe Conte kormányfő deklarálni kívánja, hogy hazája részt vesz az Új Selyemút elnevezésű kínai megaberuházásban, amelyben főleg ázsiai országok érintettek. Hszi Csin-ping közös szándéknyilatkozatot ír alá az olasz kormányfővel a további együttműködésről. Kína mintegy 900 milliárd dollárt szán a hatvan országot felölelő és megannyi infrastrukturális beruházást magában foglaló "selyemutas" kezdeményezésre. A mandarin nyelvet valamennyire értő, a kínai kultúrát kedvelő Giovanni Tria olasz gazdasági- és pénzügyminiszter szerint hazájának igenis élnie kell ezzel a lehetőséggel. Olaszország ugyanis történetének egyik legkilátástalanabb válságába került. Mintegy hatszáz, államilag finanszírozott építkezést kellett leállítani a pénzhiány vagy bürokratikus akadályok miatt. Ezek között 25 milliárd euró összértékben 25 nagyberuházás is szerepel. Ha azonban Peking beszállna a fejlesztésekbe, azzal – Róma reményei szerint – 380 ezer embernek biztosítanának munkát abban az országban, ahol januári adat szerint még mindig magas, 10,5 százalékos az állástalanok aránya. Ennél csak Görögországban és Spanyolországban magasabb az unión belül. Bár Tria a kormány legracionálisabb politikusa, a kínai kapcsolatot illető véleménye teljesen megegyezik a koalíció két pártjáéval, az Öt Csillag Mozgaloméval (M5S) és a Ligáéval. Luigi Di Maio kormányfőhelyettes, az M5S elnöke előzőleg Pekingben készítette elő Hszi Csin-ping római útját. Akkor négyoldalas szándéknyilatkozatot írtak alá, amely ugyan nem mérhető egy nemzetközi megállapodáshoz, de minden kétséget kizáróan kiderül belőle, hogy a kabinet egyfajta megmentőként tekint Pekingre. Di Maio szerint az olasz kisvállalkozások számára valóságos aranybánya a világ legnépesebb állama, ahol egyébként az olasz luxuscégek sem tudtak eddig gyökeret verni. Különösen Trieszt és Genoa remél sokat a kínai kapcsolattól – véli a Neue Zürcher Zeitung. Az Új Selyemútnak köszönhetően ugyanis e két város kikötője kivételes jelentőségűvé válhat. A remények szépek, ám az eddigi gyakorlat alapján a valóság sokkal keserűbb. Több ázsiai ország nem tudta visszafizetni a kínai hitelt, ezért értékes objektumokat kellett átadniuk hosszú időre Pekingnek. Ráadásul ezen államok politikailag is függővé váltak a "Nagy Sárkánytól". Ezért mind több ázsiai országban szemlélik bírálatokkal és aggodalommal a kínaiak gazdasági terjeszkedését. Tavaly az EU-országok pekingi nagykövetei még közös jelentésben tiltakoztak az Új Selyemút ellen, melynek mögöttes célja – mint írták - a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”. Akkor csak a magyar nagykövet nem csatlakozott a Pekinget elítélő dokumentumhoz. Most valószínűleg az olasz külképviseletvezető sem látná el kézjegyével. Mindenesetre Itália a G7 országai közül elsőként támogatná a kínai megaberuházást. Giuseppe Conte kormányfő szerint ez nem jelent geopolitikai változásokat Európában, az olasz külpolitika "ékköve" továbbra is a transzatlanti kapcsolat. Kína megítélését illetően azonban a koalícióban sincs egyetértés. Luigi Di Maio nem titkolja az ország iránti csodálatát, Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke azonban óva int attól, hogy – mint arra nem egy afrikai országban találhatunk példát – hazája Kína gyarmatává váljon. „Az üzlet jó dolog, de ellenszolgáltatásként nem adhatjuk át az ország kulcsát” – fejtette ki. Salvini azért sem lelkesedne, ha a Huawei építené ki Olaszországban a szupergyors 5G mobilrendszert. Az Egyesült Államok kémkedéssel vádolja a kínai céget. A pekingi kapcsolat megítélése azonban nem az egyedüli feszültségforrás a kormányt alkotó pártok között. Míg a Liga azt szeretné, hogy megépüljön a Lyont Torinóval összekötő gyorsvasút, az M5S mereven ellenzi ezt.
Frissítve: 2019.03.20 09:30