Megint nem szüntetik meg a kamupártok burjánzását

Publikálás dátuma
2018.06.27 16:55
Pálffy Ilona, az NVI elnöke mutat egy, a sok jelölt miatt napilap méretű szavazólapot. Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a valódi megoldás a kamupártok problémájára 2013 óta ismert, de a kormánypártok azt sem korábban, sem most nem akarják megtenni.

A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz (a beterjesztők kizárólag ezt hangsúlyozzák), de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Így volt ez legutóbb tavaly ősszel, és így történik most is – mondta a Népszavának László Róbert. A Political Capital választási szakértője emlékeztetett: tavaly, 1 százalék alatti választási eredmény esetére megteremtették a pártok kampánytámogatásának visszafizetési kötelezettségét, illetve bevezették a pártok vezető tisztségviselőinek felelősségét.

– A jó irányba tett lépésekről már a beterjesztésük pillanatában nyilvánvaló volt, hogy megszüntetni nem, legfeljebb visszaszorítani képesek a kamupártjelenséget. A 2018-as választás ezt igazolta és miután a köztársasági elnök is felemelte a szavát, a frissen megjelent módosító csomag is reagál rá – hangsúlyozta a szakértő. E szerint nem kaphatnak majd kampánytámogatást azok a pártok és jelöltek, akiknek korábbi választások során visszafizetési kötelezettségük keletkezett, és azokat nem teljesítették.

– Ez jó, de könnyen kijátszható szigorítás: többségében idén sem azok a kamuformációk indultak a választáson, akik négy éve – mutatott rá László Róbert. Mostantól nemcsak a párt vezető tisztségviselői, hanem az egyéni és listás jelöltjei is felelnek a vissza nem fizetett forintokért, amitől biztos lesznek, akik elrettennek, de ha valaki 150 millió forintra pályázik, ezt a szabályt is könnyen ki tudja játszani (vö. vagyonnyilatkozatok valóságtartalma).

– Márpedig a megoldás 2013 októbere óta közismert. Mégsem hajlandó a törvényalkotó bevezetni, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – szögezte le a Political Capital szakértője.

Szerző
2018.06.27 16:55

Felfüggeszti a kikapcsolásokat az E.ON

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:35
Képünk illusztráció
Fotó: / Tóth Gergő
Haladékot kapnak azok a lakossági ügyfelek, akiknek tartós számlatartozásuk van.
Az E.ON 2018. december 14-től 2019. január 6-ig felfüggeszti a kikapcsolásokat az ünnepekre való tekintettel. A társaság pénteki, MTI-nek küldött közleménye szerint haladékot kapnak a lakossági ügyfelek, akiknek tartós számlatartozásuk van. Mint írták, a kikapcsolási moratórium az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel (egyetemes szolgáltató) szerződésben álló lakossági ügyfeleket érinti. A vállalás a nem lakossági, illetve más energiakereskedővel szerződésben álló ügyfelekre nem vonatkozik. A vállalatcsoport áramhálózati társaságai a Dunántúlon és a Tiszántúl három megyéjében működnek. Az energiakereskedelmi vállalat közel két és félmillió lakossági ügyfelet lát el villamos energiával az egyetemes szolgáltatás keretében, valamint több tízezer kis-, közepes és nagyvállalatot árammal és földgázzal a versenypiacon. A közleményben kiemelték, hogy 2010. óta minden évben úgy döntött a vállalat: felfüggeszti az érvényben levő kikapcsolásokat a 63 napot meghaladó tartozások esetében. Ezzel az évek óta önként vállalt kikapcsolási moratóriummal kívánnak hozzájárulni a békés és nyugodt ünnepekhez, hogy a karácsony és a szilveszter körüli időszakban minden ügyfelük számára biztosított legyen a villamosenergia-ellátás. 
Szerző
2018.12.14 11:35

Keményedő tüntetők, jogsértő rendőrök

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:23

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A rendőrség magukból kivetkőzött tüntetőkről ír, egy tömeges lincselésnél sokkal higgadtabban fogalmaztak.
A korábbiaknál több erőszak keretezte a túlóratörvény és a kormánypárti jogsértések miatt kirobbant tüntetéseket: a tömeg több ponton csetepatéba keveredett a rohamrendőrökkel, akik rendre úgy reagáltak, mintha hergelni akarnák a demonstrálókat. A korábban a tömeget általában szabályosan, hangosbemondón keresztül csitító rendőrség most valamiért nem kommunikált az emberekkel, számos alkalommal figyelmeztetés nélkül vetett be könnygázt. Végül fura eljárásban igazoltattak tüntetőket, amikor kamerába mondatta velük az adataikat. (A rendőrség szerint mindössze egy személyt állítottak elő hivatalos személy elleni erőszakért, így 36-ra nőtt a heti demonstrációk miatt eljárás alá vont személyek száma.) Emlékeztetőül: a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet nevű diákcsoport hívott mindenkit a Parlament elé, a menetbe a pártok (Momentum, Jobbik, Párbeszéd lobogói is feltűntek, illetve az MSZP, LMP képviselői is részt vettek). Az öt órakor startoló békés demonstráció résztvevői hat órakor elindultak a Kossuth térről, előbb a Margit Hídon átvonultak, majd a budai rakparton a Lánchídon keresztül visszakanyarodott Pestre és az Andrássy út, majd a körút érintésével visszaértek a Kossuth térre.Az út során fokozatosan vált a békés tüntetés erőszakosabbá. A körúton az egyik Momentum-aktivista egy ködgyertyát elő vett, mire a rendőrök megpróbálták kiemelni a tömegből. Ekkor dulakodás alakult ki, végül az aktivistát csak azonosították, ám nem vitték el. Késő este a Kossuth térre visszaért tömeget a tüntetés szervezői többször is nyugalomra intették, ám hiába, repültek a flakonok, a füstbombák az időközben védőfelszerelésbe öltözött, a Parlament bejárata előtt felsorakozott rendőrök közé. (Az erőszakszervezet tájékoztatása szerint két rendőr sérült meg: egyik a fején másik a combján.) A felvételek tanúsága szerint igazán „radikálisok” a Momentum aktivistái voltak, maga Fekete Győr András Momentum-elnök is hajított füstbombát a rendőrsorfal felé - ezt a kamerák előtt el is ismerte, mondván:„vannak eszközök, amivel bizonyos esetben élni kell a tiltakozáshoz”, és a füstgránát nem bánt senkit.  Amikor Donáth Anna, a Momentum alelnöke meggyújtott és magasba emelt egy pirotechnikai fáklyát, a rendőrök külön figyelmeztetés nélkül lerohanták, a földre teperték, kíséretét könnygázzal lefújták. A Momentum reggeli közleménye szerint a fiatal politikust egy kőbányai rendőrőrsre vitték, és csak reggel hatkor engedték el. Az, hogy a rendőrség a videofelvételek tanúsága szerint figyelmeztetés nélkül fújta a könnygázt a tüntetőkre, jogsértőnek tűnik. Mint arra a Helsinki Bizottság közleménye rámutat: a rendőröknek három esetben vethetnek be vegyi eszközt (könnygázt vagy paprikasprayt): tömegoszlatás során, életet/testi épséget veszélyeztető támadás kivédésekor, illetve ha a tüntetők ellenszegülnek a rendőri intézkedésnek. Ráadásul ilyenkor is szükséges előzetes figyelmeztetés. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is rámutatott: a rendőrök egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. „Érthetetlen, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.” A rendőri "válaszok" (például a tömegbe fújt könnygáz) azokat is érintette, aki nem voltak részesei az erőszakos megnyilvánulásoknak. A TASZ közölte: a szervezet jogsegélyt nyújt az eljárás alá vont tiltakozóknak és a jelek szerint jogszerűtlenül alkalmazott kényszerítőeszközök áldozatainak, amennyiben segítséget kérnek tőlük. A rendbontásokról a rendőrség honlapja feltűnően hatásvadász címekkel számolt be, így a szerdai tüntetés után sokáig „Semmi sem szent?” címmel futott az a cikk, amelyben azt taglalták, hogy a szerdai tüntetésen állítólag volt, aki megpróbált lopni az Országház előtti karácsonyfa elé támasztott szánkókból. De a késő esti, autóablak-betörések és felborogatott kukák kapcsán is szokatlan hangsúllyal „magukból kivetkőzött tüntetőkről” írt a rendőrség közleménye. Összehasonlításképpen érdemes felidézni: tavaly novemberben egy Fradi meccsen, a Groupama Aréna előterében kirobbant rendkívül súlyos verekedésnél, amikor két szurkolói tábor egymásnak esett (több embert megkéseltek egy személyt pedig eszméletlenre rugdostak), a BRFK sajtóosztálya szakszerű tényszerűséggel csak annyit közölt: "eddig tisztázatlan okból verekedés tört ki", és "a verekedés során az elsődleges információk szerint egy ember könnyebben, kettő pedig súlyosan megsérült".
2018.12.14 11:23