Pusztító szenvedély

Publikálás dátuma
2018.06.29 07:48
REMEK CSAPAT - FOTÓK: JOKAI.SK
Fotó: /
A kisvárdai színházi fesztivál programjából kiemelkedett a komáromi teátrum A félkegyelmű című előadása, amelyben elsősorban a merész térhasználat, a világos dramaturgia és a színészi játék vitte a prímet.

A kisvárdai művészetek háza, bár nemrég felújították, mégsem ideális játszóhely, mert nem rendelkezik megfelelő színpadtechnikával. Vannak társulatok, amelyek nagyvonalúan túl lépnek ezen a korláton, ezek közé tartozik a Komáromi Jókai Színház együttese. Ők Dosztojevszkj A félkegyelmű című drámájával érkeztek a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára. A nézőket a színpadra ültették, gondolom egyébként így teszik ezt az előadás eredeti helyszínén is. Az üres nézőteret, ahol éppen a színen nem lévő színészek foglaltak helyet, egy hosszú széles fekete padló ívelte át. A tetején pedig füstös mozdony lámpái világítottak. A megkapó díszlet, Jozef Ciller munkája, egyrészt látványos, másrészt jól szolgálja a dráma kulcsjeleneteinek a lebonyolítását. Felnagyítja, kiemeli a konfliktusokat. Az már önmagában is izgalmas, hogy az elmúlt évadban miért született négy -féle adaptáció is Dosztojevszkij művéből, mitől lett egyszerre ennyire vonzó a rendezők számára. A komáromi előadás színre vivője Martin Huba eleve a szerző kedvelőjének és értőjének a hírében áll és ezt a feltételezést bizonyítja is a produkcióval.

Szereti a klasszikusokat
Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere nézőként is részt vesz a színházi fesztiválon. Az egyik este két előadást is megtekintett egymásután. Ezt azzal indokolta, hogy Márai és Dosztojevszkij a kedvenc írója, de egyébként is rendszeresen jár színházba, még Budapestre is elutazik egy-egy előadásért. Nemrég látta a Bűn és bűnhődést a Vígszínházban, illetve A félkegyelműt a Pesti Színházban. Szereti a klasszikusokat – teszi hozzá. Óriási lehetőségnek tartja, hogy éppen Kisvárdához kötődik a Magyar Színházak Fesztiválja. Tíz napon keresztül naponta két-három előadást foglal magában a program, egész széles műfaji skálán. A bölcsész diplomákkal is rendelkező korábbi gimnáziumi tanár nyolc éve polgármester. „Amikor harminc éve indult a fesztivál még nem rendelkeztünk megfelelő infrastruktúrával, mára ez változott, több a szállás lehetőség, a Művészetek Háza, mint színházi játszóhely is megújult, de még most sincs megfelelő színpadtechnikája. Ezen szeretnénk változtatni, persze erre időre van szükség. A rendezvény fesztivál jellegét is vissza szeretnénk hozni, vagyis lehetőséget adni arra, hogy a társulatok maradjanak a városban azután is, hogy lejátszották az előadásukat és egymás produkcióját is meg tudják nézni” - jegyzi meg a polgármester.

Szabó Viktor

Szabó Viktor

A darabban az őrület, a szenvedély viszi előre a történetet és ennek az erejét, ívét remekül tükrözi az előadás. De nem kimódoltan, erőltetetten, hanem úgy hogy az egész képes arcul csapni a nézőt. A szereplők tényleges és reálisan elkerülhetetlen prostitúciója és a tiszták törvényszerű bukása magával sodorja a szemlélőt. A Miskin herceget alakító Szabó Viktor egyszerre hozza az idiótát és metsző logikájú tiszta érzésekkel rendelkező fiatalembert, egyszerre kimondó és áldozat.

Holocsy Katalin

Holocsy Katalin

A Nasztaszja Filipovnát játszó Holocsy Katalin azt a nőt formálja meg, aki próbál szembesülni a saját múltjával, de praktikusan mégis túlélni akar, a lehető legtöbbet kihozni ebből a már elszúrt életből. Ez okozza a bukását, amely egyben a megtisztulást is hordozza. A társulat többi tagja is remekül illeszkedik az előadásba. A pusztító szenvedély, mint egy hatalmas vihar mindent eltűntet a színről, hogy aztán a romokon mégis születhessen valami teljesen új. Mert ez már nem mehet így tovább.

Infó:
Dosztojevszkij A félkegyelmű
Komáromi Jókai Színház
Rendező: Martin Huba
A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján
2018.06.29 07:48

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00