Ilyen a show-biznisz

Publikálás dátuma
2018.07.03 14:32
A férj Mihályfi Balázs és a csábító Fred Casely (Figeczky Bence) szorításában Rocie Hart, Sodró Eliza
Fotó: / Szilvás Zoltán
A nyár nagy dobásának ígérkezett a Chicago Alföldi Róbert rendezésében. A musical valóban sok energiát mozgat, erőteljes színészi alakításokat hordoz, maró társadalomkritikával szolgál, ám kissé vontatott, néhol leül a ritmusa.
Alföldi Róbert rendezett már musicalt az Átriumban, méghozzá óriási sikerrel. Az Őrült Nők Ketrece túl van már a több százas szérián. Az újabb dobás, a Chicago szintén az elevenünkbe vág. Számításról, korrupcióról, bűnről, a morál és a gátak eltűnéséről mesél. Az egész előadás rendkívül nyers, nyelvében trágár, talán kicsit túlzottan is. Nem finomkodik: a képünkbe csap. Tükröt tart, azt mondja: na, ebben éltek, mit akartok? Tessék ezzel szépen szembe nézni. Még akkor is így van, ha ritmusában, színpadi megoldásaiban és a dalok tolmácsolásában néhol lehet hiányérzetünk.  A nyers, képünkbe vágó hangvétel ellenpontjaként rögtön az elején, mint koferanszié, az est háziasszonya Hámori Ildikó jön be a színpadra. Félszegen, a színpadi szerepléstől lámpalázasan, mint egy tanár, aki vidéki haknit szervez és elkezdi mondani: „Két lány történetét meséljük el önöknek, akik... Nem könnyű elmondani, de valami olyasmiről van szó, olyan egyszerű dologról, hogy ők boldogok szeretnének lenni. Persze rögtön felmerül a kérdés: mit is jelent az, hogy boldogság. (…) valami olyan érzésről lehet szó, hogy az ember valahol a helyén van, éppen ott van, ahol kell és akkor, amikor kell... És amit tesz, az valahogy jól van téve. Hogy valahogy egybecsúszik az ember saját magával... meg esetleg azokkal, amik vagy akik fontosak neki.” Ez az értekezés új elem az előadásban egyszerre közhelyes és mély. (Dramaturg: Ugrai István). Valahogy fontossá válik a produkcióban, többször is vissza is tér valamilyen formában. Ezért a vágyott boldogságért adunk fel ugyanis mindent. Morált, erkölcsi normákat, őszinteséget, a valóságérzékünket és sorolhatnánk. Aztán, mint ahogy a konferanszié további szövegében szerepel: az emberben kiskorában kialakul egy kép arról, mit is jelent a sikeres, boldog, szép élet. Aztán ehhez nem közelebb kerül, hanem egyre inkább távolodik tőle.” A főhőseinkkel is ez történik. Roxie Hart befutott, sikeres színésznő szeretne lenni, nem a periférián lébecolni. De ennek ára van, méghozzá súlyos ára. Az előadás elején meg is történik az üzlet; az alku következménye, a házasságszegő szemérmetlen aktus. Hogy aztán jöjjön a bűn, a gyilkosság – és minden, ami még jöhet. Alföldi és munkatársai feldolgozásában a dalok és az értelmezés is Brechthez közelít. Kitekint az erkölcs és a társadalomkritika felé. Más kérdés, hogy a rendező dühe és kiábrándultsága is érzékelhető az előadásban. Roxie Hart (Sodró Eliza) itt egy olyan nő, aki az érvényesülés reményében semmitől sem riad vissza. Persze áldozat is, de közben nincs benne semmi gát. Csak az előretörés, a karrier, a siker számít és a közeg sem különb. Sodró már más előadásban is kitűnt tehetségével, most is mutat magából új színeket és a dalokkal is megküzd, de főleg színészileg erős a jelenléte. A vetélytárs Velma Kelly (Parti Nóra) próbál Roxie-val lépést tartani – mármint a karrierért folytatott harcban. Parti Nóra elegánsan, nagyvonalúan és sok energiával vesz részt ebben a versengésben.  Billy Flynn, az ügyvéd (Fekete Ernő), mint egy dörzsölt politikus, állandóan változtat és alkalmazkodik. Rálát és átlát, de csak a saját egója és nimbusza érdekli. Csarnóy Zsuzsa Morton Mamaként talán eggyel visszafogottabb a kelleténél, nem mindig hihető, hogy belülről ő mozgatja a szálakat. A többiek, illetve a zenekar és a tánckar mindent megtesznek, de valahogy egy elfogadható szinten belül marad a hatás. A koreográfia (Vári Bertalan) is többnyire a már másutt is látott elemeket ismételgeti. Az előadás vége azonban dermesztően elgondolkodtató. A két lány arról beszél: „Hiszen oly sokan elvesztették már a hazánkba vetett hitüket. Oly sokan nem tudják, milyen értékek mellett áll ki ez az ország. De mi magunk vagyunk az eleven példái annak, hogy milyen csodálatos hely a mi hazánk. És csak szeretnénk megköszönni ezt önöknek, akik olyanná teszik országunkat, amilyen!” És aztán felcsendülnek a Szózat dallamai.   

A Chicago története

A Chicago című musicalt 1975-ben mutatták be a New York-i 46. Utcai Színházban. A darab inspirálója a húszas évek egyik nagy sikerű vígjátéka volt. Szövegkönyvét Fred Ebb és Bob Fosse jegyzi, a zenét Ebb. Később Londonban is hosszú szériákat ért meg. Magyarországon 1980-ban volt a bemutatója a Fővárosi Operettszínházban Seregi László rendezésében, Galambos Erzsi és Felföldi Anikó főszereplésével. Kaposváron Ascher Tamás rendezte meg, a Madáchban Szirtes Tamás, a Centrálban Bozsik Yvette. Az Átriumban is ment már Zsótér Sándor színrevitelében a Hoppart társulattal. A Chicago 2002-es amerikai-német filmváltozata több Oscar-díjat is bezsebelt. 

2018.07.03 14:32

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00