Előfizetés

9 milliárd forint uniós támogatást nyúltak le

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.04. 08:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Újabb hatalmas csalássorozatra derült fény annak az OLAF-vizsgálatnak a zárójelentéséből, amiben még Matolcsy unokatestvérének is jutott hely. Az ügyben fél év alatt egyetlen egy gyanúsítottat sem hallgattak ki a magyar hatóságok - tudta meg a 24.hu.
Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyben csaknem 9 milliárd forint uniós támogatás lenyúlását koreografáltak Budapestről - írja az OLAF-vizsgálat zárójelentése alapján a portál. A  magyar hatóságoknak a kedvezményezettektől 28,3 millió euró, azaz 8,5-8,7 milliárd forint visszakérését ajánlották.
A Hivatal 2015 őszén kezdett nyomozni két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. (későbbi nevén Infokom Innovátor) ügyében - a kéttucatnyi tagból szőtt céghálóban
csalási módszerek arzenálját vetették be, a túlárazástól a fiktív számlákon keresztül a szabálytalanul fizetett dolgozókig.

A hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek.
A cégek fióktelepeket hoztak létre azért, hogy regionális támogatási projektekben vehessenek részt. Ugyanakkor kibéreltek egy 190 fő befogadóképességű irodát a fővárosban is, aminek pályázati szempontból semmi haszna - a jelentés szerint itt folyt a valódi munka. A 31 projekt keretében
több mint 3300 hamis, munkaszerződésekbe foglalt nyilatkozat született,

amelyek szerint az alkalmazottak vagy a telephelyeken dolgoztak, vagy a telephelyekről kaptak utasítást, valamint távmunkásként dolgoztak.
Problémák derültek ki az alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatban is, kis túlzással boldog-boldogtalant uniós pénzből fizettek ki. Ugyan a pályázat ezt egyáltalán nem tette lehetővé, de még a recepcióst is.
A vizsgált projektek egyikében felbukkan konzorciumvezetőként a Waberer’s-Szemerey Kft. - a vállalat idén áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltségében állt.
Az OLAF által átnézett e-mailekből kiderült az is, hogy jelentősen, akár 400 százalékkal is túlárazták a projektjeiket. Az árakat mesterséges alvállalkozói láncok beiktatásával tornázták felfelé.
Több tízezer euróról és tízmillió forintokról szóló hamis számlák is napvilágot láttak. Máskor pedig olyan cégektől rendeltek szolgáltatást - szoftvereket -, amelyeknek még csak nem is ez a profilja. Olyan esetek is előfordultak, mint hogy a cégháló tagjai hatszorosan túlárazva, közel 20 millióért vettek egymástól számítástechnikai eszközöket. Vagy szintén tízmilliókért rendeltek el nem készült tanulmányokat - ez utóbbiakra 300-400 ezres órabért fizettek.
A feltárt tények kimerítik az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a magyar büntető törvénykönyvben meghatározott költségvetési csalás fogalmát, ezért indokolt a közel 9 milliárd forint visszafizetése

- írja jelentésében az OLAF.

Az ügyben január óta folyik nyomozás, de - mint ahogy Legfőbb Ügyészség tájékoztatta a 24.hu-t - még egyetlen egy gyanúsítotti kihallgatás sem történt.
Ettől függetlenül, továbbra is Orbán Viktor vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát: közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal.

Lemondott Patyi András, a "bírságkirály"

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.04. 08:04
Patyi András
Fotó: Draskovics Ádám
Otthagyja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori székét.
Patyi András augusztus 31-ei határidővel benyújtotta lemondását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektori vezetői megbízásáról - közölte az MTI . Patyi távozásáról honlapján az NKE is beszámol.
A közlemény szerint Patyi András a fenntartói testület múlt pénteki ülésén adta be lemondását, és kérte a testületet, hogy kezdeményezze Áder János köztársasági elnöknél a rektori megbízatás alóli felmentését. A testület a lemondást tudomásul vette és egyben döntött az új intézményvezetői pályázat kiírásáról. Az új rektorról az egyetem szenátusa véleményezését követően szintén a testület dönt augusztus közepén.
Patyi András oktatói munkáját intézetvezető egyetemi tanárként továbbra is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatja - tették hozzá.
Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet. Aktívan részt vett az NKE létrehozásában, az egyetemi integráció megvalósításában és a Ludovika Egyetemi Campus megvalósításában. Második rektori ciklusára 2016 őszén kapott bizalmat az NKE szenátusától.
Elévülhetetlen érdemei ellenére - ahogy az NKE fogalmaz - mégis inkább arról ismert a közéletben, hogy az áprilisi választások előtt, mint a Nemzeti Választás Bizottság (NVB) vezetője, bátortalanul ugyan, de megbírságolta Orbán Viktort szabálytalan kampányolásáért. Orbán a győzelme után videót tett közzé, amin végig gúnyolja a szerencsétlenül mosolygó Patyit, többek közt "bírságkirálynak" nevezve őt.
Az NVB éléről nem távozott Patyi András.

Állami vagyont adhatnak a Fidesz-holdudvarnak

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.07.04. 06:00

Fotó: Népszava
A kormány lényegében bárkit kinevezhetne az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlójának – derül ki egy, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvénymódosítás mellé csempészett, szokás szerint egyéni képviselői indítványként benyújtott fideszes javaslatból.
Az állami cégek tulajdonosi jogait a jelenlegi szabályok szerint leginkább a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény ezt kibővíti a miniszterekre, a központi költségvetési szervekre, valamint a 100 százalékban állami gazdálkodó szervekre és cégekre. A fideszes Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke most ezt egészítené ki azzal, hogy az állam tulajdonosi jogait „az a)-d) pontban nem nevesített, a kormány egyedi határozatában meghatározott személy” is képviselheti. Ezt ráadásul a jövőben csak kétharmaddal lehetne módosítani. Egyszersmind törlik a Nemzeti Ménesbirtokról szóló törvény ama kitételét, miszerint a gazdaság feletti tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. 

A jog bugyrai

A tulajdonosi joggyakorló például nyilvántartja a rábízott vagyont, ellenőrzi annak használóját, köthető vele vagyonkezelési szerződés, vagy épp ingyenesen átruházhatja a leselejtezett tárgyi eszközöket. Egyedi szabályaira egyes ágazati törvények szintén kitérnek.

A képviselő nem vesződik a tulajdonosi joggyakorló „személynek” szánt szerep pontosításával és mellékelt magyarázata is megejtően egyszerű: eszerint azért indokolt a módosítás, mert szükség van rá. A tegnapi parlamenti vita során Fónagy János, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a javaslatot azért tartotta szükségesnek, hogy a legmagasabb szakmaiság alapján választhassanak ki személyeket vagy intézményeket e szerepre.
Akár a Hungaroring tulajdonosi jogait is át lehetne adni
Fotó: H. Szabó Sándor
Az ellenzék a várakozásoknak megfelelően heves össztűz alá vette a módosítást. A Jobbik, az MSZP és a DK képviselője lényegében egyöntetűen úgy látta, hogy a kormány az állami tulajdonosi joggyakorlás eddigi négy lehetséges körét kiegészíti egy ötödik, „vagy bárki”-sorral. Ráadásul a konkrét joggyakorlók meghatározását a kormány saját hatáskörébe vonja, vagyis ez teljes mértékben kikerül az országgyűlés hatásköre alól. A szocialista Varga László szerint a módosítás jelen formájában megnyitja az utat arra, hogy az állami vagyon felett különböző fideszes érdekcsoportok vegyék át az irányítást. Felhívta a figyelmet, hogy a módosítás jelentőségéhez képest rendkívüli elnagyolt. Az Orbán-kabinethez közeli gazdasági körök elmúlt nyolc évben tapasztalt vagyongyarapítási módszerei tükrében ez mindenképp megszólaltatja a vészcsengőt - vélekedett. Az ellenzéki képviselő szerint az állami vagyonkezelés a tulajdonosi joggyakorlás jelenlegi rendszerében is hatékony.
Szinte valamennyi felszólaló ellenzéki képviselő felemlítette: nem csodálkoznának, ha a kormány által kijelölt új tulajdonosi joggyakorló néhány kiemelt állami cég esetében Mészáros Lőrinc vagy a miniszterelnök strómanjának tartott volt felcsúti polgármester valamely lekötelezettje lesz.

A jobbikos Hegedűs Lorántné emellett felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem kifejezetten a ménesbirtok, hanem – kevés kivétellel - az összes állami cég esetében megnyitja a joggyakorlói személy kijelölésének útját. A DK-s Varju László úgy fogalmazott: a kormány újra lebukott és a módosítás is azt bizonyítja, hogy az állami vagyont lenyúlásra játsszák. Az LMP-s Hohn Krisztina reméli, hogy a majdan kijelölt személyekhez a jelenlegi jogosultakhoz hasonlóan a kérdésekkel fordulhatnak, egyszersmind értetlenségének adott hangot a tekintetben, hogy a miniszterek például miért nem felelnek meg e feladatra. A Párbeszédet frakcióban ülő Mellár Tamást az eljárás az 50-es évekre emlékeztette, ahol a cégvezetőket csak a párthűség szerint választották ki és hiányolta a majdan kijelölendő személy hatásköre, jogai és kötelezettségei szabályozását. Fónagy János reakciójában felindultan kérte ki magának az ellenzéki képviselők „rosszhiszeműségét”. Szavai szerint az új szabály kormány- vagy miniszteri biztos kinevezését teszi lehetővé egy-egy fontos vállalat élére, akár nyugat-európai minták nyomán. Egyszersmind ígéretet tett, hogy a részletes szabályok majd megszületnek.

Egységesített széttagoltság

Nemrég a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszter 123 állami cég esetében módosította a tulajdonosi joggyakorló személyét – számoltunk be néhány napja. Ennek legnagyobb kárvallottja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), amelytől hetven állami társaság esetében vette át a jogokat egy-egy tárca vagy más állami intézmény. Az ezzel kapcsolatos hosszú kérdéssorainkra az MNV-től mindössze azt az (éppenséggel egyik kérdést se érintő) üzenetet kaptuk, hogy a kormányzati irányelvek és a szabályok szerint működnek, Bártfai-Mager Andrea azt üzente, hogy a törvényben meg nem határozott tulajdonosi joggyakorlókat jelölték ki ily módon, mégpedig a korábbi, széttagolt állapothoz képest, illetve megbízások helyett rendeletben. Az ok pedig a kormányszándék.