Beteges munkavállalás - A bért féltjük a táppénztől

Publikálás dátuma
2018.07.10 07:00

Fotó: Shutterstock/
Látszólag egyre kevesebbet betegeskednek a magyar munkavállalók, valójában azonban csak a fizetésüket féltik. Joggal.
Egyre kevesebb időt töltenek munka nélkül a magyar munkavállalók: míg a rendszerváltás utáni években átlagosan 45 napnyi munkaidő-kiesés jutott egy dolgozóra, addig az utóbbi években csupán 39. Nem a fizetett szabadságok száma csökkent azonban le, hanem a betegség miatti távollét lett jelentősen kevesebb - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent Munkaidőmérleg című kiadványából. A tanulmány szerint 2016-ban a versenyszférában összességében a hivatalos munkanapok 14 százalékában nem dolgoztak szabadság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távollét miatt. 
Összesen 255 munkanapot kellett volna teljesíteni, ebből egy átlagos dolgozó csaknem 27 napot szabadságon töltött.
A munkavállalók által kivett fizetett szabadság átlagos hossza egyébként 1995 óta lényegében állandó, mivel a szabadságra vonatkozó törvényi előírások alapvetően nem változtak ez idő alatt (1992-ben viszont még 3 nappal kevesebb szabadságra mentek el a dolgozók). Más a helyzet a betegség miatt munkától távol töltött napokkal, amelyek száma folyamatosan csökken: 1992-ben még átlagosan 17 napot nem dolgoztak betegség miatt a munkavállalók, 2016-ban viszont már csupán 10 napot vettek ki betegség miatt. Vagyis látszólag egyre kevesebbszer betegednek meg a magyar dolgozók. Miután Magyarországon kirívóan magas a munkaképes korú lakosság halálozási aránya - a 65 évesnél fiatalabb nők halálozási aránya közel kétszerese, a férfiaké több mint kétszerese az uniós országokban tapasztaltnak -, kicsi a valószínűsége, hogy a statisztikai adatok hátterében valóban a dolgozók javuló egészségügyi állapota állna. Sokkal valószínűbb, hogy a munkavállalók inkább betegen is egyre inkább bemennek dolgozni.  Erre utalnak az idősorból kiugró 2011-es adatok is, akkor ugyanis még a mostaninál is rövidebb, mindössze 8 nap volt a betegség miatti átlagos távollét ideje. 
„Vélhetően azért, mert a munkaerőpiaci krízis tetőpontján a dolgozók minél kevésbé szerették volna veszélyeztetni munkahelyüket egy huzamosabb, betegség miatti távolléttel. Feltételezhető az is, hogy a létszámleépítésnél a munkáltatók megváltak azoktól, akiknek folyamatos munkájára az átlagosnál kevésbé számíthattak”
– keresi a magyarázatot a KSH tanulmánya is a jelenségre.
 A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben kevesebb okuk van a munkavállalóknak az állásuk elvesztésétől tartani, egy betegség idején azonban joggal tarthatna attól, hogy jelentősen csökken a keresetük  – mondta érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. A táppénz összege ugyanis olyan kevés – a napi átlagkereset 50-60 százaléka -, hogy a munkavállalók inkább betegen is bemennek dolgozni. Pláne, hogy a legtöbb munkaadó havi 10-15 ezer forintos jelenléti bónuszt is fizet dolgozóinak. Ennek felét azonban már egy egynapos távolmaradással is elveszítik, 2-3 napos betegség esetén pedig az egészet. Egy kezemen meg tudom számolni, hány cég nem él ezzel az „ösztönzővel” a Vasas Szakszervezet területén – fogalmaz László Zoltán, aki szerint ez a munkaadói hozzáállás rendkívül káros a magyar munkavállalókra és a társadalom egészére nézve is. 
Egy rövidtávú gondolkodásmódról tesz ugyanis tanúbizonyságot: nem baj, ha beteg a munkavállaló, és akár a többi dolgozót is megbetegíti, a lényeg, hogy a napi feladatot elvégzi. Hogy holnap mi lesz, hogy adott esetben a ki nem pihent betegség miatt már nem lesz, aki elvégezze a munkát, arra már nem gondolnak
– jegyezte meg.
 A KSH tanulmánya szerint egyébként a versenyszférában a szervezet mérete is erősen meghatározza a távollét hosszát. Minél nagyobb létszámú egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. Míg az 5-49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan mindössze 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon 2016-ban, addig az 50–249 fős cégeknél már 8,7 napot. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknál pedig jellemzően 11,2 napot maradnak betegség miatt távol a munkától a dolgozók. A tanulmány szerzői úgy fogalmaznak: mivel ilyen nagyarányú különbséget a munkaerő eltérő összetétele nem indokol, marad magyarázatként a foglalkoztatás eltérő biztonsága. 
Egy nagyobb méretű szervezetnél a hiányzó munkavállalók pótlása általában nem ütközik nehézségbe, szemben a kisméretű vállalkozásokkal, akik emiatt igyekeznek megválni azoktól, akik sokat hiányoznak. Valószínűsíthető az is, hogy a kisebb szervezeteknél dolgozók gyakrabban mennek betegség idején inkább fizetett szabadságra, mint táppénzre vagy betegszabadságra. Mivel betegszabadság idejére a kereset 70, a táppénzen töltött időre pedig 50, illetve 60 százaléka jár, általánosságban is igaz, hogy rövidebb betegség esetén a dolgozók a szabadságuk terhére maradnak otthon, ami különösen az idősebb munkavállalókra jellemző – mutat rá a tanulmány.

A végzett munkától is függ a hiányzás

Cégmérettől függetlenül átlagosan kétszerannyi időt töltenek betegség miatt munkahelyüktől távol a fizikai munkát végzők, mint a szellemi foglalkozásúak. A KSH szerint ennek oka, hogy a fizikai munka növeli a foglalkozási betegség miatti távollét valószínűségét, ráadásul a fizikai munkakörben dolgozókat a szellemieknél jóval nagyobb valószínűséggel érheti a táppénz igénybevételére kényszerítő baleset is. Az érem másik oldala, hogy a szellemi munkát végzők nagyobb eséllyel tudják időnként otthonról is elvégezni munkájukat, így valószínűleg betegség idején gyakrabban élnek is ezzel a lehetőséggel. 

2018.07.10 07:00
Frissítve: 2018.07.10 07:38

Továbbra is 318 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valamicskét gyengült az euró forinthoz viszonya a forinthoz képest, de alapvetően nem mozdultak az árfolyamok a devizapiacon.
Minimálisan változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest. Röviddel fél hét után 318,02 forintra gyengült az euró a szerda esti 318,04 forintról.A svájci frank jegyzése 280,69 forintról 280,71 forintra, a dolláré pedig 279,17 forintról 279,36 forintra nőtt.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1390 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1384 dollárt ért az euró, írja az MTI.
2019.01.24 08:41

Nagy a kereslet a lakások iránt, de csak hitelből telik rá

Publikálás dátuma
2019.01.23 21:14
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Kiugró emelkedéssel nyitotta az évet a lakáspiac: a kereslet jelentősen erősödött az eladó és a kiadó lakásoknál is – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Eszerint a magánszemélyek által kínált eladó lakások iránti érdeklődések száma 84 százalékkal nőtt, az ingatlanközvetítők pedig másfélszer annyi érdeklődőről számoltak be. A kiadó lakásokat több mint kétszer annyian keresik, mint tavaly ilyenkor. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakások iránti fokozott érdeklődés több dolognak is köszönhető. Januárban egyrészt szokásos a most is tapasztalt megugrás, tavaly ugyanakkor visszafogottabban indult az év, így a növekedés most látványosabb. A kereslet felfutásához ugyanakkor nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy a vevők a további áremelkedésre számítva mielőbb szeretnék megtalálni a következő lakásukat vagy házukat. A kínálat viszont egyelőre nem bővül.    A fokozódó kereslet és a lakások folyamatos drágulása azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen ingatlant bármilyen áron lehet értékesíteni, egy túlárazott ingatlan esetében hónapokat csúszhat az eladás – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt hat hónap adatai alapján a lakóingatlanok értékesítése Budapesten átlagosan 80 napot vett igénybe, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 113 napot. A budapesti lakásárak növekedésével párhuzamosan emelkedett a felvett jelzáloghitelek összege is, vidéken viszont a kedvezőbb árfekvésű ingatlanok miatt érezhetően kevésbé adósodnak el a vevők – ezt már a Duna House közölte saját Hitelcentrumának adatai alapján. Eszerint Budapesten néhány hónap alatt 32-ről 38 százalékra nőtt a legalább 15 millió forintot elérő jelzáloghitelek aránya, vidéken viszont csak a hitelügyletek 13-20 százaléka haladja meg ezt az összeget; itt a legtöbben 5-10 millió forint közötti jelzáloghitelt igényelnek. 
Szerző
2019.01.23 21:14
Frissítve: 2019.01.23 21:15