Beteges munkavállalás - A bért féltjük a táppénztől

Publikálás dátuma
2018.07.10. 07:00

Fotó: Shutterstock
Látszólag egyre kevesebbet betegeskednek a magyar munkavállalók, valójában azonban csak a fizetésüket féltik. Joggal.
Egyre kevesebb időt töltenek munka nélkül a magyar munkavállalók: míg a rendszerváltás utáni években átlagosan 45 napnyi munkaidő-kiesés jutott egy dolgozóra, addig az utóbbi években csupán 39. Nem a fizetett szabadságok száma csökkent azonban le, hanem a betegség miatti távollét lett jelentősen kevesebb - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent Munkaidőmérleg című kiadványából. A tanulmány szerint 2016-ban a versenyszférában összességében a hivatalos munkanapok 14 százalékában nem dolgoztak szabadság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távollét miatt. 

Összesen 255 munkanapot kellett volna teljesíteni, ebből egy átlagos dolgozó csaknem 27 napot szabadságon töltött.

A munkavállalók által kivett fizetett szabadság átlagos hossza egyébként 1995 óta lényegében állandó, mivel a szabadságra vonatkozó törvényi előírások alapvetően nem változtak ez idő alatt (1992-ben viszont még 3 nappal kevesebb szabadságra mentek el a dolgozók). Más a helyzet a betegség miatt munkától távol töltött napokkal, amelyek száma folyamatosan csökken: 1992-ben még átlagosan 17 napot nem dolgoztak betegség miatt a munkavállalók, 2016-ban viszont már csupán 10 napot vettek ki betegség miatt. Vagyis látszólag egyre kevesebbszer betegednek meg a magyar dolgozók. Miután Magyarországon kirívóan magas a munkaképes korú lakosság halálozási aránya - a 65 évesnél fiatalabb nők halálozási aránya közel kétszerese, a férfiaké több mint kétszerese az uniós országokban tapasztaltnak -, kicsi a valószínűsége, hogy a statisztikai adatok hátterében valóban a dolgozók javuló egészségügyi állapota állna. Sokkal valószínűbb, hogy a munkavállalók inkább betegen is egyre inkább bemennek dolgozni.  Erre utalnak az idősorból kiugró 2011-es adatok is, akkor ugyanis még a mostaninál is rövidebb, mindössze 8 nap volt a betegség miatti átlagos távollét ideje. 

„Vélhetően azért, mert a munkaerőpiaci krízis tetőpontján a dolgozók minél kevésbé szerették volna veszélyeztetni munkahelyüket egy huzamosabb, betegség miatti távolléttel. Feltételezhető az is, hogy a létszámleépítésnél a munkáltatók megváltak azoktól, akiknek folyamatos munkájára az átlagosnál kevésbé számíthattak”

– keresi a magyarázatot a KSH tanulmánya is a jelenségre.

 A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben kevesebb okuk van a munkavállalóknak az állásuk elvesztésétől tartani, egy betegség idején azonban joggal tarthatna attól, hogy jelentősen csökken a keresetük  – mondta érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. A táppénz összege ugyanis olyan kevés – a napi átlagkereset 50-60 százaléka -, hogy a munkavállalók inkább betegen is bemennek dolgozni. Pláne, hogy a legtöbb munkaadó havi 10-15 ezer forintos jelenléti bónuszt is fizet dolgozóinak. Ennek felét azonban már egy egynapos távolmaradással is elveszítik, 2-3 napos betegség esetén pedig az egészet. Egy kezemen meg tudom számolni, hány cég nem él ezzel az „ösztönzővel” a Vasas Szakszervezet területén – fogalmaz László Zoltán, aki szerint ez a munkaadói hozzáállás rendkívül káros a magyar munkavállalókra és a társadalom egészére nézve is. 

Egy rövidtávú gondolkodásmódról tesz ugyanis tanúbizonyságot: nem baj, ha beteg a munkavállaló, és akár a többi dolgozót is megbetegíti, a lényeg, hogy a napi feladatot elvégzi. Hogy holnap mi lesz, hogy adott esetben a ki nem pihent betegség miatt már nem lesz, aki elvégezze a munkát, arra már nem gondolnak

– jegyezte meg.

 A KSH tanulmánya szerint egyébként a versenyszférában a szervezet mérete is erősen meghatározza a távollét hosszát. Minél nagyobb létszámú egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. Míg az 5-49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan mindössze 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon 2016-ban, addig az 50–249 fős cégeknél már 8,7 napot. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknál pedig jellemzően 11,2 napot maradnak betegség miatt távol a munkától a dolgozók. A tanulmány szerzői úgy fogalmaznak: mivel ilyen nagyarányú különbséget a munkaerő eltérő összetétele nem indokol, marad magyarázatként a foglalkoztatás eltérő biztonsága. 
Egy nagyobb méretű szervezetnél a hiányzó munkavállalók pótlása általában nem ütközik nehézségbe, szemben a kisméretű vállalkozásokkal, akik emiatt igyekeznek megválni azoktól, akik sokat hiányoznak. Valószínűsíthető az is, hogy a kisebb szervezeteknél dolgozók gyakrabban mennek betegség idején inkább fizetett szabadságra, mint táppénzre vagy betegszabadságra. Mivel betegszabadság idejére a kereset 70, a táppénzen töltött időre pedig 50, illetve 60 százaléka jár, általánosságban is igaz, hogy rövidebb betegség esetén a dolgozók a szabadságuk terhére maradnak otthon, ami különösen az idősebb munkavállalókra jellemző – mutat rá a tanulmány.

A végzett munkától is függ a hiányzás

Cégmérettől függetlenül átlagosan kétszerannyi időt töltenek betegség miatt munkahelyüktől távol a fizikai munkát végzők, mint a szellemi foglalkozásúak. A KSH szerint ennek oka, hogy a fizikai munka növeli a foglalkozási betegség miatti távollét valószínűségét, ráadásul a fizikai munkakörben dolgozókat a szellemieknél jóval nagyobb valószínűséggel érheti a táppénz igénybevételére kényszerítő baleset is. Az érem másik oldala, hogy a szellemi munkát végzők nagyobb eséllyel tudják időnként otthonról is elvégezni munkájukat, így valószínűleg betegség idején gyakrabban élnek is ezzel a lehetőséggel. 

Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 07:38

Csődvédelembe menekült az Ikarus

Publikálás dátuma
2018.07.09. 20:45
Az eddig kipróbálásra leszállított járművek is okoznak „meglepetéseket”
Fotó: magyarbusz.info
Július 11-én jár le a buszgyártónak az összesen 180 autóbusz gyártására, illetve leszállítására adott végső határidő. A Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kiírta tendert megnyerő cég előbb 240 napos határidő módosítást kapott, majd ezt újabb 90 nappal meghosszabbították.
A jogszabály szerint a két érintett megrendelő vállalat holnap felmondhatja a szerződést és benyújthatja kötbérigényét. Lapunk információi szerint a a Volán és a BKV éppen erre készül. A határidő lejárta előtt két nappal, július 9-én, hétfőn az Ikarus Egyedi Kft. közleményt adott ki, amelyben csődvédelmet kért a fizetési nehézségei kezelése érdekében. A csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését és helyreállítják a fizetőképességét – írták közleményükben.   A társaság arra kéri a kormányt, hogy a kft.-t minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.  A lapunk által megkérdezett, ám neve elhallgatását kérő ágazati szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság kormányhoz intézett kérése mögött az lehet, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet ellen nem lehet benyújtani a kötbérigényt és a szerződés felbontását sem lehet kezdeményezni. Informátorunk szerint a kötbérfizetési kötelezettségei alól igyekszik kibújni az Ikarus Egyedi Kft. ezzel a lépéssel.  A közleményben a cég vezetése reményét fejezte ki, hogy a csődeljárás lezárásával az Ikarus Egyedi Kft. erős, folyamatosan termelni képes buszgyártó vállalattá válik. Kiemelték, hogy cégük hosszú idő után először rendelkezik magyar fejlesztésű városi közlekedésben használt szóló és csuklós autóbuszokkal, tendereit rendre a legalacsonyabb árral nyerte. Így az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a midi elektromos buszra, valamint a 180 darab csuklós buszra kiírt tendert 1,5, illetve 3 milliárd forinttal olcsóbb ajánlatával nyerte el a második helyezett külföldi gyártókkal szemben.   A Népszavának nyilatkozó szakember ebben erősen kételkedik abban, hogy rendelkezésre áll a megfelelő mértékű gyártási és tervezői kapacitás mert mint mondta, eddig összesen 20 e-buszt szállítottak le a BKV-nak, de a működésük sok kívánnivalót hagy maga után, s a határidőig leszállított 9 csuklós busz sem aratott sikert. Szinte kizárt, hogy az Ikarus Egyedi Kft. teljesítse a fennmaradó 171 busz gyártását és leszállítását – vélte a szakember, aki úgy gondolja, a tenderek megnyerésében szerepet játszhatott Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára is, aki az Ikarus Egyedi Kft. meghatározó tulajdonosa, Mészáros Csaba egyik cégében korábban felügyelő bizottsági tag volt.  
Szerző
Frissítve: 2018.07.09. 20:58

Nyugdíj - Máris emelést ígér a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.09. 20:32

Fotó: Népszava
Jövőre 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - derül ki Rétvári Bence államtitkár Sneider Tamás kérdésére adott válaszából.
Jövőre 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, így minden nyugdíjjellegű ellátást figyelembe véve, az átlagnyugdíj 130 500 forintról 134 ezer forintra emelkedik, amely 3500 forintos nyugdíjemelésnek felel meg - derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, képviselőként feltett kérdésére adott válaszából.  Az államtitkári bejelentés azonban kissé korainak tűnik - vélik a szakértők - hiszen csak ma közlik a 2018. évi első félévi infláció mértékét, és a jövő évit pedig még nehéz megbecsülni.  Idén novemberben viszont biztos, hogy egyszeri nyugdíjprémiumot kapnak azok a járadékosok, akik 2017-ben csak egyetlen napot is dolgoztak. Ennek alapja a várható idei GDP növekedés (4,3 százalék) mínusz 3,5 százalék. Így a prémium az éves nyugdíj 0,8 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint lehet. Idén januártól a nyugdíjakat 3 százalékkal emelték. A novemberi visszamenőleges nyugdíjkorrekció alapja a nyolc havi átlagos infláció mértéke, ami biztos hogy a 3 százalékot nem éri el. Így idén aligha lesz nyugdíjkorrekció, és az év végi, tavaly "választásinak" nevezett, nyugdíjasonként tízezer forintértékű Erzsébet-utalvány osztogatásáról sincs hír.  
Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 11:41