Trumpra vár Európa, és attól fél, hogy magára hagyják

Publikálás dátuma
2018.07.10 16:30
Donald Trump a Dallas Love Field repülőtéren nyilatkozik, újságírók gyűrűjében
Fotó: AFP/ Nicholas Kamm
Mélypontra értek az Egyesült Államok és az EU diplomáciai kapcsolatai, Trump pedig még jobban feszíti a húrt. Az unió vezetői egyformán tartanak az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépéseitől és Oroszország manipulációitól, és egyre nyilvánvalóbb, a kontinensnek újra fel kell fegyvereznie magát.
Európai látogatásokra készül Donald Trump amerikai elnök: ellátogat Nagy-Britanniába, majd július 16-án Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Útja akár nyitásnak tekinthető, de az EU vezetői  egyáltalán nem nyugodtak az elnök mozgása miatt. Az Egyesült Államok és az EU kapcsolatai történelmi mélypontra értek, alapvetően kérdőjeleződik meg a NATO szerepe, ráadásul épp akkor, amikor Oroszország folyamatos politikai machinációja, Kína gazdaságpolitikai térhódítása egyre komolyabb kihívást jelent Európában.
Politico európai kiadásának név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők a helyzet további romlásától tartanak: az sem segít, hogy Trump az elmúlt közel két évben számos meghatározó pozícióba nem nevezett ki amerikai küldötteket (például az ENSZ-ben és az EBESZ-ben); nincs megfelelő amerikai képviselet Írországban – pedig ez kulcsfontosságú lenne a Brexit-tárgyalások szempontjából – ahogy a Brüsszellel állandó jogi harcban álló Lengyelországban sem.  Azokkal is csak a baj van, akiket Trump eddig küldött Európába: Richard Grennel, az USA németországi nagykövete például komoly politikai vihart kavart a Breibartnak adott interjújával, amiben kifejtette: szeretné erősebb pozícióba hozni Európa konzervatív vezetőit. 

Európa nem tudja megvédeni magát

Trump az utóbbi napokban kifejezetten ellenséges hangvételű Twitter-bejegyzéseket tett közzé, amelyekben a NATO szövetségesek katonai költségvetését kritizálta a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt. Az elnök azt kifogásolja, hogy az európai szövetségesek a töredékét költik védelemre, mint az Egyesült Államok, a NATO-n keresztül élvezik az amerikaiak által nyújtott biztonságot, közben pedig az EU-nak jelentős kereskedelmi többlete van az EU-val szemben. Erre vágott vissza Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy, hogy Amerikának értékelnie kellene a szövetségeseit, hiszen nincs túl sok belőlük.
Bár az amerikai elnök a számokkal kissé túloz, annyiban igaza van, hogy míg az Egyesült Államok a nemzeti össztermék (GDP) 3,1 százalékát fordította védelemre tavaly, Nagy-Britannia csak 1,8-at, Németország pedig 1,2-t (Magyarország még ennél is kevesebbet, 1 százalékot). Már Trump elődje, Barack Obama is sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék katonai költéseiket. Németországnak például – írja a Handelsblatt – 2014-hez képest 80 százalékkal kellene emelnie védelmi kiadásait, sőt, ha az inflációt is figyelembe vesszük, lényegében meg kellene dupláznia azokat. 
A kiadások növelését amúgy sem lehet megúszni, Trump kiszámíthatatlan politikája csak erősíti ezt az érzetet. A Bild által a napokban megszerzett titkos dokumentum szerint a német hadsereg, a Bundeswehr a teljesítőképessége határára érkezett, egyszerűen nem képes több feladatot ellátni a jelenlegi források mellett, mert nincs elegendő hadianyaga és embere. Egy darab tengeralattjáró van hadra fogható állapotban, de jelentős mennyiségben lenne szükség tankokra és repülőgépekre is. Ez persze nem német sajátosság. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is elismerte nemrég, hogy Magyarország „csak korlátozottan” tudna elhárítani egy fegyveres támadást, hiszen hiányzik hozzá a megfelelő haderő. Jelenleg nincs például érdemi páncélos haderőnk vagy harci helikoptereink  – igaz, utóbbi beszerzésére legalább már a szerződést aláírták.

Mi lesz velünk NATO nélkül?

A Norvégia fiktív orosz megszállásáról szóló, Okkupert című, 2015-ös norvég sorozat elején egy mondat erejéig már elhangzik, hogy az amerikaiak kivonultak a NATO-ból, ezért nincs remény ellenállni. Bár ilyen nyílt szakításra talán nem kell számítani, az akár reális veszély is lehet, hogy az Egyesült Államok csökkenti az Európában állomásozó erőit (egyes hírek szerint teljesen ki is vonulhat például Németországból), illetve a NATO-szövetségesek feje felett külön alkut köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amivel rendkívül kényes biztonsági helyzetbe hozza Európát.
Nem véletlen, hogy szombaton Angela Merkel német kancellár egy videóüzenetben arról beszélt: a NATO-nak a szövetség keleti szárnyára – vagyis Közép-Európára és a Baltikumra – kell összpontosítania, és képesnek kell lennie, hogy elhárítson egy esetleges orosz agressziót. „A NATO kihívásai drasztikusan megváltoztak az elmúlt években” – mondta Merkel, aki külön is említette a Krím-félsziget elcsatolását és a kelet-ukrajnai konfliktust, vagyis egyértelműen az orosz fenyegetésről beszélt. A kancellár szerint a katonai szövetségnek jobban kellene összpontosítania a saját védelmére. „Ehhez meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, például a közép- és kelet-európai országokban való jelenléttel” - mondta Merkel, aki szerint a NATO-nak elszántságot kell mutatnia. Hozzátette persze, hogy természetesen jó kapcsolatokat akarnak Oroszországgal, „ezért folytatjuk a tárgyalásokat a NATO-Oroszország Tanácsban” – ezzel is arra célzott, hogy az amerikaiak nem kerülhetik meg az európai szövetségeseket. Bár a feszültség nő, a fenyegetést nem úgy kell elképzelni, hogy Oroszország páncélos hadosztályokkal lerohanja Lengyelországot, majd bevonul Berlinbe. Ennek nem lenne értelme, 2008-ban például a katonailag tönkrevert Grúziát sem szállták meg az oroszok. Egy olyan Európa azonban, amely nem képes önmagát megvédeni – vagy nem védi meg az Egyesült Államok –, ki van szolgáltatva a Krím megszállásához hasonló akcióknak: mire észrevennék, hogy megtámadták őket, már véget is ért a háború. Egy katonailag gyenge ország vagy szövetség más tekintetben is nehéz helyzetbe kerülhet: a katonai fenyegetés árnyékában nehéz kellő eréllyel kiállni például titkosszolgálati vagy gazdasági jellegű fenyegetésekkel szemben. 
Frissítve: 2018.07.10 20:48

Minden washingtoni szempár az igazságügyi miniszterre tapad - Trumpé a leginkább

Publikálás dátuma
2019.03.23 18:35
Mueller has submitted report on Russia investigation: attorney general
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Feszülten várták szombaton az amerikai fővárosban, hogy az igazságügyi miniszter közzétegye annak a beszámolónak legalább a lényegi elemeit, amelyben Robert Mueller különleges ügyész összegzi a Trump-csapat ügyében közel két éven át folytatott vizsgálatának a következtetéseit.
Mueller, az FBI volt igazgatója arra kapott megbízást 2017-ben az igazságügyi tárcától, hogy járjon utána, összejátszott-e a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump republikánus jelölt kampánycsapata a választás kimenetelét befolyásolni próbáló oroszokkal, illetve akadályozta-e az elnökké választott Trump az igazságszolgáltatás tevékenységét. Mueller a vizsgálat során több személy ellen büntető eljárást kezdeményezett, és ezek némelyike eljutott az ítélethozatalig is, de egyik esetben sem olyan cselekmények miatt történt mindez, ami a különleges ügyész megbízatásának a lényegére vonatkozott, hanem olyan köztörvényes ügyek – például adócsals, pénzmosás - miatt, amelyek mintegy mellékesen kerültek felszínre a nyomozás során Trump egykori kampánycsapatának, illetve az elnök környezetének egyes volt tagjaival kapcsolatban. Mueller pénteken – az amerikai keleti parti idő szerint kora este, amikor Európában már éjszaka volt – elküldte a vizsgálódását összegző jelentését William Barr igazságügyi miniszternek. A jelentés tartalmáról eddig lényegében csak annyit közöltek, hogy a különleges ügyész nem indítványoz további vádemeléseket – vagyis olyasmi nem jutott tudomására a nyomozás során, ami a bíróság előtt is képviselhető, megalapozott érvekkel támasztaná alá az elnök, illetve korábbi vagy mostani környezete bármely tagjának a büntetőjogi felróhatóságát az oroszokkal való összejátszás miatt. Abból, ami korábban a médiához eljutott a vizsgálat során megállapított tényekből, a leginkább kézzelfogható elem az volt, hogy Trump legszűkebb környezetének egyes tagjai a kampány alatt találkoztak olyan oroszokkal, akik azt állították, hogy Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltre nézve kompromittáló információk birtokában vannak. Szombaton William Barr igazságügyi miniszter – a hétvége ellenére – megjelent hivatalában, a rá várakozó újságírókkal szóba sem állt, és, miként hírlik, dolgozószobájában tanulmányozni kezdte a Mueller-jelentést. Egyes források szerint Barr azt is mérlegeli, mit lehet közzétenni a dokumentumból, esetleg már szombaton. A jelentés szövegének mielőbbi megismerésére az ellenzéki demokrata párti törvényhozók is benyújtották igényüket.
Témák
USA

A neonáci tüntetést Soros szervezte - Trump begőzölt támogatójával akarja naggyá tenni a kormány a családokat

Publikálás dátuma
2019.03.23 17:24

Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Több ominózus díszvendége is volt annak a "Makig Families Great Again!" (Tegyük újra naggyá a családokat!) elnevezésű rendezvénynek, amit március közepén tartottak Magyarország Washingtoni nagykövetségén, írja a 444.hu.
Egyrészt megjelent Donald Trump volt biztonságpolitikai tanácsadója, a Magyarországon korábban körözés alatt álló, kétes előéletű, magyar származású Sebastian Gorka. Másrészt ott volt Trump tanácsadója, Kathryn Talento, abortuszellenes aktivista, aki szerint a hormonális fogamzásgátlók úgy működnek, hogy a már megfogant magzatot kilökik a szervezetből, anélkül, hogy a nő tudna róla, hogy terhes volt.
És a "családvédő csapatot" erősítette egy republikánus képviselő is. Akit kilenc testvére annyira utál, hogy a tavaly őszi kongresszusi választásokon 9 testvére inkább a demokrata ellenfele kampányfilmjeiben szerepelt.
De ez csak a Gosar-jéghegy csúcsa, a mélyben sokkal durvább dolgok rejtőznek. Például:
  • Gosar bojkottálta Ferenc pápa kongresszusi beszédét, tiltakozásul amiatt, hogy a pápa hisz a klímaváltozásban, ami szerinte csak áltudományos humbug.
  • A republikánus állította, hogy a charlottesville-i neonáci tüntetést az amerikai baloldal és Soros szervezte, hogy lejárassák Trumpot.