Trumpra vár Európa, és attól fél, hogy magára hagyják

Publikálás dátuma
2018.07.10 16:30
Donald Trump a Dallas Love Field repülőtéren nyilatkozik, újságírók gyűrűjében
Fotó: AFP/ Nicholas Kamm
Mélypontra értek az Egyesült Államok és az EU diplomáciai kapcsolatai, Trump pedig még jobban feszíti a húrt. Az unió vezetői egyformán tartanak az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépéseitől és Oroszország manipulációitól, és egyre nyilvánvalóbb, a kontinensnek újra fel kell fegyvereznie magát.
Európai látogatásokra készül Donald Trump amerikai elnök: ellátogat Nagy-Britanniába, majd július 16-án Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Útja akár nyitásnak tekinthető, de az EU vezetői  egyáltalán nem nyugodtak az elnök mozgása miatt. Az Egyesült Államok és az EU kapcsolatai történelmi mélypontra értek, alapvetően kérdőjeleződik meg a NATO szerepe, ráadásul épp akkor, amikor Oroszország folyamatos politikai machinációja, Kína gazdaságpolitikai térhódítása egyre komolyabb kihívást jelent Európában.
Politico európai kiadásának név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők a helyzet további romlásától tartanak: az sem segít, hogy Trump az elmúlt közel két évben számos meghatározó pozícióba nem nevezett ki amerikai küldötteket (például az ENSZ-ben és az EBESZ-ben); nincs megfelelő amerikai képviselet Írországban – pedig ez kulcsfontosságú lenne a Brexit-tárgyalások szempontjából – ahogy a Brüsszellel állandó jogi harcban álló Lengyelországban sem.  Azokkal is csak a baj van, akiket Trump eddig küldött Európába: Richard Grennel, az USA németországi nagykövete például komoly politikai vihart kavart a Breibartnak adott interjújával, amiben kifejtette: szeretné erősebb pozícióba hozni Európa konzervatív vezetőit. 

Európa nem tudja megvédeni magát

Trump az utóbbi napokban kifejezetten ellenséges hangvételű Twitter-bejegyzéseket tett közzé, amelyekben a NATO szövetségesek katonai költségvetését kritizálta a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt. Az elnök azt kifogásolja, hogy az európai szövetségesek a töredékét költik védelemre, mint az Egyesült Államok, a NATO-n keresztül élvezik az amerikaiak által nyújtott biztonságot, közben pedig az EU-nak jelentős kereskedelmi többlete van az EU-val szemben. Erre vágott vissza Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy, hogy Amerikának értékelnie kellene a szövetségeseit, hiszen nincs túl sok belőlük.
Bár az amerikai elnök a számokkal kissé túloz, annyiban igaza van, hogy míg az Egyesült Államok a nemzeti össztermék (GDP) 3,1 százalékát fordította védelemre tavaly, Nagy-Britannia csak 1,8-at, Németország pedig 1,2-t (Magyarország még ennél is kevesebbet, 1 százalékot). Már Trump elődje, Barack Obama is sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék katonai költéseiket. Németországnak például – írja a Handelsblatt – 2014-hez képest 80 százalékkal kellene emelnie védelmi kiadásait, sőt, ha az inflációt is figyelembe vesszük, lényegében meg kellene dupláznia azokat. 
A kiadások növelését amúgy sem lehet megúszni, Trump kiszámíthatatlan politikája csak erősíti ezt az érzetet. A Bild által a napokban megszerzett titkos dokumentum szerint a német hadsereg, a Bundeswehr a teljesítőképessége határára érkezett, egyszerűen nem képes több feladatot ellátni a jelenlegi források mellett, mert nincs elegendő hadianyaga és embere. Egy darab tengeralattjáró van hadra fogható állapotban, de jelentős mennyiségben lenne szükség tankokra és repülőgépekre is. Ez persze nem német sajátosság. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is elismerte nemrég, hogy Magyarország „csak korlátozottan” tudna elhárítani egy fegyveres támadást, hiszen hiányzik hozzá a megfelelő haderő. Jelenleg nincs például érdemi páncélos haderőnk vagy harci helikoptereink  – igaz, utóbbi beszerzésére legalább már a szerződést aláírták.

Mi lesz velünk NATO nélkül?

A Norvégia fiktív orosz megszállásáról szóló, Okkupert című, 2015-ös norvég sorozat elején egy mondat erejéig már elhangzik, hogy az amerikaiak kivonultak a NATO-ból, ezért nincs remény ellenállni. Bár ilyen nyílt szakításra talán nem kell számítani, az akár reális veszély is lehet, hogy az Egyesült Államok csökkenti az Európában állomásozó erőit (egyes hírek szerint teljesen ki is vonulhat például Németországból), illetve a NATO-szövetségesek feje felett külön alkut köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amivel rendkívül kényes biztonsági helyzetbe hozza Európát.
Nem véletlen, hogy szombaton Angela Merkel német kancellár egy videóüzenetben arról beszélt: a NATO-nak a szövetség keleti szárnyára – vagyis Közép-Európára és a Baltikumra – kell összpontosítania, és képesnek kell lennie, hogy elhárítson egy esetleges orosz agressziót. „A NATO kihívásai drasztikusan megváltoztak az elmúlt években” – mondta Merkel, aki külön is említette a Krím-félsziget elcsatolását és a kelet-ukrajnai konfliktust, vagyis egyértelműen az orosz fenyegetésről beszélt. A kancellár szerint a katonai szövetségnek jobban kellene összpontosítania a saját védelmére. „Ehhez meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, például a közép- és kelet-európai országokban való jelenléttel” - mondta Merkel, aki szerint a NATO-nak elszántságot kell mutatnia. Hozzátette persze, hogy természetesen jó kapcsolatokat akarnak Oroszországgal, „ezért folytatjuk a tárgyalásokat a NATO-Oroszország Tanácsban” – ezzel is arra célzott, hogy az amerikaiak nem kerülhetik meg az európai szövetségeseket. Bár a feszültség nő, a fenyegetést nem úgy kell elképzelni, hogy Oroszország páncélos hadosztályokkal lerohanja Lengyelországot, majd bevonul Berlinbe. Ennek nem lenne értelme, 2008-ban például a katonailag tönkrevert Grúziát sem szállták meg az oroszok. Egy olyan Európa azonban, amely nem képes önmagát megvédeni – vagy nem védi meg az Egyesült Államok –, ki van szolgáltatva a Krím megszállásához hasonló akcióknak: mire észrevennék, hogy megtámadták őket, már véget is ért a háború. Egy katonailag gyenge ország vagy szövetség más tekintetben is nehéz helyzetbe kerülhet: a katonai fenyegetés árnyékában nehéz kellő eréllyel kiállni például titkosszolgálati vagy gazdasági jellegű fenyegetésekkel szemben. 
2018.07.10 16:30
Frissítve: 2018.07.10 20:48

Csak a katonáinkat védjük - magyarázza az új rakétákat Moszkva

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:56

Fotó: AFP/ SERGEI GAPON
Bár az SZ300-as rakétarendszereket egy izraeli-szír összecsapás után küldték Szíriának, a Kreml állítja, hogy az új fegyverek kizárólag védelmi célt szolgálnak.
Nem irányul harmadik ország ellen az orosz Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer Szíriának történő átadása, az intézkedés célja kizárólag az orosz katonák biztonságának szavatolása - erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak az orosz álláspontot. Peszkov Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon kijelentésére reagált, amely szerint az Sz-300-as Szíriába szállítása növelheti a kockázatokat a régióban. A szóvivő valótlannak minősítette azokat az izraeli sajtójelentéseket, amelyek szerint Netanjahu és Vlagyimir Putyin orosz elnök azt megelőzően beszélt telefonon egymással, hogy Moszkva közölte: a korábbinál korszerűbb légvédelmi rakétarendszert bocsát Damaszkusz rendelkezésére. Peszkov arra nem tudott válaszolni, hogy a szíriaiak milyen feltételekkel jutnak majd az orosz fegyverrendszerhez- írja az MTI. 

Izraelt tartják felelősnek

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn jelentette, hogy Oroszország két héten belül Sz-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállít Szíriának, amely több mint 250 kilométeres távolságról egyszerre több légi célpont megsemmisítésére képes, gyorstüzelésű és fejlett zavarásvédelemmel rendelkezik. A döntés indoklásaként megismételte: Moszkva szerint az izraeli légierőt terheli a felelősség azért, hogy a szíriai légvédelem szeptember 17-én lelőtt egy orosz Il-20-as felderítő gépet, a fedélzetén 15 katonával. 
„Hangsúlyozom: 2013-ban az izraeli fél kérésére állítottuk le az Sz-300-as rendszer Szíriába szállítását, amely készen állt az elküldésre, a szíriai katonák pedig megkapták a szükséges kiképzést. Mára a helyzet megváltozott. És nem a mi hibánkból” - mondta Sojgu. 
A miniszter szerint a szíriai légvédelem harcálláspontjait olyan, eddig csak az orosz fegyveres erőknél rendszeresített, barát-ellenség felismerő automatikával fogják ellátni, Oroszország pedig a Földközi-tenger medencéje fölött el fogja fojtani a szíriai területen objektumokat támadó légierő műholdas navigációját, a repülőgépek fedélzeti rádiólokátorait és kommunikációs rendszerét. Oroszország és Szíria még 2010-ben kötött szerződést az Sz-300-as eladásáról. A Kommerszant című gazdasági lap kedden az írta, hogy Damaszkusz két ezred felszereléséhez elegendő légvédelmi rakétát kap, a Kremlhez közeli Izvesztyija című napilap viszont feleennyi Sz-300PMU-2-es Favorit rendszer átadásáról írt.    Az Izvesztyija azt is tudni véli, hogy Oroszország az Il-20-as elvesztése nyomán megerősítette elektronikus hadviselési arzenálját Szíriában, ahová a hmejmími orosz bázisra Il-76-os repülőkkel elfojtó berendezéseket szállított a Sojgu által megnevezett feladatok ellátásához. 
2018.09.25 14:56

Hegyimentők segítettek a hó fogságába került turistáknak Romániában

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:58
Menedékház a Caltun tónál
Fotó: Shutterstock/
Keddre is figyelmeztetést adtak ki a Déli- és Keleti-Kárpátok térségére.
Fagypont alá esett a hőmérséklet és helyenként tíz centimétert is meghaladó hó hullott keddre virradó éjszaka Románia hegyvidékein, a 2000 méter feletti utakon és ösvényeken rekedt turisták többfelé hegyimentők segítségére szorultak. Románia legmagasabban haladó országútján, a Déli-Kárpátok gerincét 2145 méter magasságban átszelő 67C jelzésű Transalpina országúton három személygépkocsi és egy kisbusz került az úttestre fagyott jég fogságába. A gépkocsik egyike már üzemanyag nélkül maradt, mire a hegyimentő és utászok elérték őket, de egészségkárosodás nélkül megúszták a kalandot. A hatóságok úgy döntöttek, hogy a hó letakarításáig lezárják az országutat.  
Ugyancsak téli útviszonyokra kell számítaniuk a Fogarasi-havasokon több mint kétezer méteres magasságban átvezető DN7C országúton is, ahol a burkolatot helyenként 10 centiméteres hóréteg borítja. A „Transzfogarasi” országutat egyelőre nem zárják le, de a hó eltakarításán dolgozó utászok azt tanácsolják az autósoknak, hogy téligumi nélkül ne próbáljanak átkelni a hegyen. A hegyimentők kedd reggel két bajbajutott külföldi – feltételezésük szerint német – turista mentésére indultak a Fogarasban. A Fogarasban túrázó hegymászókat hétfőn a gerincen érte a rossz idő és a Caltun-tónál felállított – állandó személyzet nélküli – menedékhelyen vészelték át az éjszakát. Előző este is hegyimentők hoztak le a hegyről két kimerült és a kihűlés miatt életveszélyes állapotba került fiatalt. A meteorológiai szolgálat keddre is sárga (elsőfokú) figyelmeztetést adott ki a Déli- és Keleti-Kárpátok térségére, ahol 1800 méter feletti magasságban óránként 70-90 kilométeres sebességű széllökésekre és gyenge havazásra kell számítani. Az előrejelzés szerint a szokatlanul hideg idő a hét végig tart a romániai hegyvidéken.
Szerző
2018.09.25 12:58
Frissítve: 2018.09.25 12:58