Trumpra vár Európa, és attól fél, hogy magára hagyják

Publikálás dátuma
2018.07.10 16:30
Donald Trump a Dallas Love Field repülőtéren nyilatkozik, újságírók gyűrűjében
Fotó: AFP/ Nicholas Kamm
Mélypontra értek az Egyesült Államok és az EU diplomáciai kapcsolatai, Trump pedig még jobban feszíti a húrt. Az unió vezetői egyformán tartanak az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépéseitől és Oroszország manipulációitól, és egyre nyilvánvalóbb, a kontinensnek újra fel kell fegyvereznie magát.
Európai látogatásokra készül Donald Trump amerikai elnök: ellátogat Nagy-Britanniába, majd július 16-án Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Útja akár nyitásnak tekinthető, de az EU vezetői  egyáltalán nem nyugodtak az elnök mozgása miatt. Az Egyesült Államok és az EU kapcsolatai történelmi mélypontra értek, alapvetően kérdőjeleződik meg a NATO szerepe, ráadásul épp akkor, amikor Oroszország folyamatos politikai machinációja, Kína gazdaságpolitikai térhódítása egyre komolyabb kihívást jelent Európában.
Politico európai kiadásának név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők a helyzet további romlásától tartanak: az sem segít, hogy Trump az elmúlt közel két évben számos meghatározó pozícióba nem nevezett ki amerikai küldötteket (például az ENSZ-ben és az EBESZ-ben); nincs megfelelő amerikai képviselet Írországban – pedig ez kulcsfontosságú lenne a Brexit-tárgyalások szempontjából – ahogy a Brüsszellel állandó jogi harcban álló Lengyelországban sem.  Azokkal is csak a baj van, akiket Trump eddig küldött Európába: Richard Grennel, az USA németországi nagykövete például komoly politikai vihart kavart a Breibartnak adott interjújával, amiben kifejtette: szeretné erősebb pozícióba hozni Európa konzervatív vezetőit. 

Európa nem tudja megvédeni magát

Trump az utóbbi napokban kifejezetten ellenséges hangvételű Twitter-bejegyzéseket tett közzé, amelyekben a NATO szövetségesek katonai költségvetését kritizálta a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt. Az elnök azt kifogásolja, hogy az európai szövetségesek a töredékét költik védelemre, mint az Egyesült Államok, a NATO-n keresztül élvezik az amerikaiak által nyújtott biztonságot, közben pedig az EU-nak jelentős kereskedelmi többlete van az EU-val szemben. Erre vágott vissza Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy, hogy Amerikának értékelnie kellene a szövetségeseit, hiszen nincs túl sok belőlük.
Bár az amerikai elnök a számokkal kissé túloz, annyiban igaza van, hogy míg az Egyesült Államok a nemzeti össztermék (GDP) 3,1 százalékát fordította védelemre tavaly, Nagy-Britannia csak 1,8-at, Németország pedig 1,2-t (Magyarország még ennél is kevesebbet, 1 százalékot). Már Trump elődje, Barack Obama is sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék katonai költéseiket. Németországnak például – írja a Handelsblatt – 2014-hez képest 80 százalékkal kellene emelnie védelmi kiadásait, sőt, ha az inflációt is figyelembe vesszük, lényegében meg kellene dupláznia azokat. 
A kiadások növelését amúgy sem lehet megúszni, Trump kiszámíthatatlan politikája csak erősíti ezt az érzetet. A Bild által a napokban megszerzett titkos dokumentum szerint a német hadsereg, a Bundeswehr a teljesítőképessége határára érkezett, egyszerűen nem képes több feladatot ellátni a jelenlegi források mellett, mert nincs elegendő hadianyaga és embere. Egy darab tengeralattjáró van hadra fogható állapotban, de jelentős mennyiségben lenne szükség tankokra és repülőgépekre is. Ez persze nem német sajátosság. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is elismerte nemrég, hogy Magyarország „csak korlátozottan” tudna elhárítani egy fegyveres támadást, hiszen hiányzik hozzá a megfelelő haderő. Jelenleg nincs például érdemi páncélos haderőnk vagy harci helikoptereink  – igaz, utóbbi beszerzésére legalább már a szerződést aláírták.

Mi lesz velünk NATO nélkül?

A Norvégia fiktív orosz megszállásáról szóló, Okkupert című, 2015-ös norvég sorozat elején egy mondat erejéig már elhangzik, hogy az amerikaiak kivonultak a NATO-ból, ezért nincs remény ellenállni. Bár ilyen nyílt szakításra talán nem kell számítani, az akár reális veszély is lehet, hogy az Egyesült Államok csökkenti az Európában állomásozó erőit (egyes hírek szerint teljesen ki is vonulhat például Németországból), illetve a NATO-szövetségesek feje felett külön alkut köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amivel rendkívül kényes biztonsági helyzetbe hozza Európát.
Nem véletlen, hogy szombaton Angela Merkel német kancellár egy videóüzenetben arról beszélt: a NATO-nak a szövetség keleti szárnyára – vagyis Közép-Európára és a Baltikumra – kell összpontosítania, és képesnek kell lennie, hogy elhárítson egy esetleges orosz agressziót. „A NATO kihívásai drasztikusan megváltoztak az elmúlt években” – mondta Merkel, aki külön is említette a Krím-félsziget elcsatolását és a kelet-ukrajnai konfliktust, vagyis egyértelműen az orosz fenyegetésről beszélt. A kancellár szerint a katonai szövetségnek jobban kellene összpontosítania a saját védelmére. „Ehhez meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, például a közép- és kelet-európai országokban való jelenléttel” - mondta Merkel, aki szerint a NATO-nak elszántságot kell mutatnia. Hozzátette persze, hogy természetesen jó kapcsolatokat akarnak Oroszországgal, „ezért folytatjuk a tárgyalásokat a NATO-Oroszország Tanácsban” – ezzel is arra célzott, hogy az amerikaiak nem kerülhetik meg az európai szövetségeseket. Bár a feszültség nő, a fenyegetést nem úgy kell elképzelni, hogy Oroszország páncélos hadosztályokkal lerohanja Lengyelországot, majd bevonul Berlinbe. Ennek nem lenne értelme, 2008-ban például a katonailag tönkrevert Grúziát sem szállták meg az oroszok. Egy olyan Európa azonban, amely nem képes önmagát megvédeni – vagy nem védi meg az Egyesült Államok –, ki van szolgáltatva a Krím megszállásához hasonló akcióknak: mire észrevennék, hogy megtámadták őket, már véget is ért a háború. Egy katonailag gyenge ország vagy szövetség más tekintetben is nehéz helyzetbe kerülhet: a katonai fenyegetés árnyékában nehéz kellő eréllyel kiállni például titkosszolgálati vagy gazdasági jellegű fenyegetésekkel szemben. 
2018.07.10 16:30
Frissítve: 2018.07.10 20:48

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22