Trumpra vár Európa, és attól fél, hogy magára hagyják

Publikálás dátuma
2018.07.10. 16:30
Donald Trump a Dallas Love Field repülőtéren nyilatkozik, újságírók gyűrűjében
Fotó: Nicholas Kamm / AFP
Mélypontra értek az Egyesült Államok és az EU diplomáciai kapcsolatai, Trump pedig még jobban feszíti a húrt. Az unió vezetői egyformán tartanak az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépéseitől és Oroszország manipulációitól, és egyre nyilvánvalóbb, a kontinensnek újra fel kell fegyvereznie magát.
Európai látogatásokra készül Donald Trump amerikai elnök: ellátogat Nagy-Britanniába, majd július 16-án Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Útja akár nyitásnak tekinthető, de az EU vezetői  egyáltalán nem nyugodtak az elnök mozgása miatt. Az Egyesült Államok és az EU kapcsolatai történelmi mélypontra értek, alapvetően kérdőjeleződik meg a NATO szerepe, ráadásul épp akkor, amikor Oroszország folyamatos politikai machinációja, Kína gazdaságpolitikai térhódítása egyre komolyabb kihívást jelent Európában.
Politico európai kiadásának név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők a helyzet további romlásától tartanak: az sem segít, hogy Trump az elmúlt közel két évben számos meghatározó pozícióba nem nevezett ki amerikai küldötteket (például az ENSZ-ben és az EBESZ-ben); nincs megfelelő amerikai képviselet Írországban – pedig ez kulcsfontosságú lenne a Brexit-tárgyalások szempontjából – ahogy a Brüsszellel állandó jogi harcban álló Lengyelországban sem.  Azokkal is csak a baj van, akiket Trump eddig küldött Európába: Richard Grennel, az USA németországi nagykövete például komoly politikai vihart kavart a Breibartnak adott interjújával, amiben kifejtette: szeretné erősebb pozícióba hozni Európa konzervatív vezetőit. 

Európa nem tudja megvédeni magát

Trump az utóbbi napokban kifejezetten ellenséges hangvételű Twitter-bejegyzéseket tett közzé, amelyekben a NATO szövetségesek katonai költségvetését kritizálta a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt. Az elnök azt kifogásolja, hogy az európai szövetségesek a töredékét költik védelemre, mint az Egyesült Államok, a NATO-n keresztül élvezik az amerikaiak által nyújtott biztonságot, közben pedig az EU-nak jelentős kereskedelmi többlete van az EU-val szemben. Erre vágott vissza Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy, hogy Amerikának értékelnie kellene a szövetségeseit, hiszen nincs túl sok belőlük.
Bár az amerikai elnök a számokkal kissé túloz, annyiban igaza van, hogy míg az Egyesült Államok a nemzeti össztermék (GDP) 3,1 százalékát fordította védelemre tavaly, Nagy-Britannia csak 1,8-at, Németország pedig 1,2-t (Magyarország még ennél is kevesebbet, 1 százalékot). Már Trump elődje, Barack Obama is sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék katonai költéseiket. Németországnak például – írja a Handelsblatt – 2014-hez képest 80 százalékkal kellene emelnie védelmi kiadásait, sőt, ha az inflációt is figyelembe vesszük, lényegében meg kellene dupláznia azokat. 
A kiadások növelését amúgy sem lehet megúszni, Trump kiszámíthatatlan politikája csak erősíti ezt az érzetet. A Bild által a napokban megszerzett titkos dokumentum szerint a német hadsereg, a Bundeswehr a teljesítőképessége határára érkezett, egyszerűen nem képes több feladatot ellátni a jelenlegi források mellett, mert nincs elegendő hadianyaga és embere. Egy darab tengeralattjáró van hadra fogható állapotban, de jelentős mennyiségben lenne szükség tankokra és repülőgépekre is. Ez persze nem német sajátosság. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is elismerte nemrég, hogy Magyarország „csak korlátozottan” tudna elhárítani egy fegyveres támadást, hiszen hiányzik hozzá a megfelelő haderő. Jelenleg nincs például érdemi páncélos haderőnk vagy harci helikoptereink  – igaz, utóbbi beszerzésére legalább már a szerződést aláírták.

Mi lesz velünk NATO nélkül?

A Norvégia fiktív orosz megszállásáról szóló, Okkupert című, 2015-ös norvég sorozat elején egy mondat erejéig már elhangzik, hogy az amerikaiak kivonultak a NATO-ból, ezért nincs remény ellenállni. Bár ilyen nyílt szakításra talán nem kell számítani, az akár reális veszély is lehet, hogy az Egyesült Államok csökkenti az Európában állomásozó erőit (egyes hírek szerint teljesen ki is vonulhat például Németországból), illetve a NATO-szövetségesek feje felett külön alkut köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amivel rendkívül kényes biztonsági helyzetbe hozza Európát.
Nem véletlen, hogy szombaton Angela Merkel német kancellár egy videóüzenetben arról beszélt: a NATO-nak a szövetség keleti szárnyára – vagyis Közép-Európára és a Baltikumra – kell összpontosítania, és képesnek kell lennie, hogy elhárítson egy esetleges orosz agressziót. „A NATO kihívásai drasztikusan megváltoztak az elmúlt években” – mondta Merkel, aki külön is említette a Krím-félsziget elcsatolását és a kelet-ukrajnai konfliktust, vagyis egyértelműen az orosz fenyegetésről beszélt. A kancellár szerint a katonai szövetségnek jobban kellene összpontosítania a saját védelmére. „Ehhez meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, például a közép- és kelet-európai országokban való jelenléttel” - mondta Merkel, aki szerint a NATO-nak elszántságot kell mutatnia. Hozzátette persze, hogy természetesen jó kapcsolatokat akarnak Oroszországgal, „ezért folytatjuk a tárgyalásokat a NATO-Oroszország Tanácsban” – ezzel is arra célzott, hogy az amerikaiak nem kerülhetik meg az európai szövetségeseket. Bár a feszültség nő, a fenyegetést nem úgy kell elképzelni, hogy Oroszország páncélos hadosztályokkal lerohanja Lengyelországot, majd bevonul Berlinbe. Ennek nem lenne értelme, 2008-ban például a katonailag tönkrevert Grúziát sem szállták meg az oroszok. Egy olyan Európa azonban, amely nem képes önmagát megvédeni – vagy nem védi meg az Egyesült Államok –, ki van szolgáltatva a Krím megszállásához hasonló akcióknak: mire észrevennék, hogy megtámadták őket, már véget is ért a háború. Egy katonailag gyenge ország vagy szövetség más tekintetben is nehéz helyzetbe kerülhet: a katonai fenyegetés árnyékában nehéz kellő eréllyel kiállni például titkosszolgálati vagy gazdasági jellegű fenyegetésekkel szemben. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 20:48

Cseh kormányalakítás: megszületett a koalíciós szerződés

Publikálás dátuma
2018.07.10. 15:59
Andrej Babis
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Az ANO tíz, a CSSD öt minisztériumot fog irányítani, a jobboldallal együttműködő kommunisták pedig támogatásukról biztosították a leendő kormányt. Szerdán jöhet a bizalmi szavazás.
Koalíciós szerződést írt alá kedden Prágában a közös kormányzásról a legutóbbi csehországi választáson győztes ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) - írja az MTI. A dokumentumot a két politikai tömörülés elnöke, Andrej Babis és Jan Hamácek írta alá.
A kormányfővel együtt 15 tagú kormányban az ANO tíz, a CSSD öt minisztériumot fog irányítani. A koalíciós szerződés szerint a kormánynak is le kell mondania, amennyiben a kisebbik partner, a CSSD mind az öt minisztere benyújtaná lemondását.
A koalíciós szerződés aláírása után az ANO, valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) elnökei, Babis és Vojtech Filip úgynevezett türelmi megállapodást írtak alá, amelynek alapján a kommunisták támogatni fogják a koalíciós kormány megalakulását, és a megállapodás érvényessége idején nem kezdeményeznek bizalmatlansági indítványt a koalíciós kabinet ellen.
A tavaly októberi választáson győztes ANO mozgalomnak és kisebbik koalíciós partnerének, a CSSD-nek a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezheti meg. A KSCM 15 mandátummal rendelkezik.
A bizalmi szavazásra várhatóan szerdán kerül sor. Az ellenzék már közölte, hogy nem szavaz bizalmat Babis második kormányának. Kifogásolják, hogy a Babis-kormány az 1989-es rendszerváltás után elsőként lehetőséget ad a kommunistáknak, hogy részesei legyenek a kormányzatnak. További kiemelt kifogás, hogy
Andrej Babis leendő miniszterelnök ellen büntetőeljárás folyik az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt.

Babis és kormánya ellen ezért rendszeresek a tiltakozások és tízezres demonstrációk követelik, hogy ne vegyen részt az ország politikai életében. Ugyanakkor Zeman államfő minden körülmények között ragaszkodik személyéhez.
Még a bizalmi szavazás előtt lemondott Tatána Malá cseh igazságügyi miniszter.
A hivatalában mindössze 13 napot eltöltő tárcavezetőt azzal gyanúsítják, hogy plágiumot követett el disszertációjában.

"Az ellenem irányuló kampány miatt egyszerűen nem akarom, hogy a mozgalmat (ANO) vagy az újonnan megalakuló kormányt hátrányok érjék" - mondta Malá. Babis szerint az ANO kiállt Malá mellett, de ha nem mond le, az tovább nehezíti a kormányalakítást.
Szerző

Robbantás Afganisztánban - A legtöbb áldozat még gyerek

Publikálás dátuma
2018.07.10. 15:38

Fotó: Zabihullah Ghazi / ANADOLU AGENCY
Egy benzinkúton robbantott öngyilkos merénylő Jalalabad városában, legalább 12 áldozatot követelt a a detonáció és az azt követő tűz.
Az afgán hírszerzés két tisztjét célzó keddi támadást az Iszlám Állam (ISIS) vállalta magára - írja a Reuters. Mindkét tiszt meghalt, és a kialakult tűzvész miatt rajtuk kívül még legalább 10 civil is. Öt sérültet kórházban kezelnek.
Az áldozatok többsége gyerek, aki a benzinkútnál lévő autómosóban dolgozott.

A támadás előzménye az a jelenleg is tartó művelet, melynek során az afgán kormány és az Egyesült Államok közös erővel igyekszik kiszorítani a szélsőséges fegyvereseket Nangarhar tartományból, ahol Jalalabad is található.
Múlt héten Jalalabad városának szikh közössége ellen hajtottak végre öngyilkos merényletet.

 Az a támadás - amit szintén az ISIS vállalt magára - 13 életet követelt.
Szerző