Románia;DNA;Románia Haladásáért Országos Szövetség;

- Döbbenetes a menesztett főügyész mérlege

Közzétette öt éves vezetői tevékenységének mérlegét a román Korrupcióellenes Ügyészség hétfőn menesztetett főügyésze, Laura Codruta Kövesi. A számok döbbenetesek, ám Románia mindenek ellenére változatlanul az Európai Unió egyik legkorruptabb országa maradt.

„A korrupció legyőzhető, ne adjátok fel!”, így biztatta kollégáit a román korrupcióellenes főügyész hétfői búcsúzó sajtótájékoztatóján. Közzétett jelentése szerint 2013 május és 2018 júliusa közötti időszakban, amikor ő állt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén összesen 68 magasrangú közméltóság - 14 miniszter, 39 képviselő, 14 szenátor, egy Európai Parlamenti képviselő esetében indított eljárást. Jogerős ítélet 37 esetben született, 9 miniszter, 21 képviselő és 6 szenátor, egy európai parlamenti képviselőt ítéltek el. Emellett számos megyei szintű vezető és polgármester is rácsok mögé került. Kövesi értékelése szerint a DNA ebben az időszakban a közép- és magasszintű korrupcióellenes harc hatékony intézményévé, követendő mintává vált. A jelentés szerint évről évre nőtt a vádiratok, a vádemelések és a kivizsgált közméltóságok száma. Ez tény, viszont Románia így is csupán egyetlen helyet tudott javítani a korrupciós index tekintetében, csupán Magyarországot tudta megelőzni, így visszafelé a harmadik helyen áll. (Bulgária az utolsó.)

Laura Codruta Koves

Laura Codruta Kövesit Klaus Johannis államfő menesztette, mivel alkotmánybírósági határozat kötelezte rá, a főügyész pedig nem tette meg neki azt a szívességet, hogy magától benyújtsa lemondását. Johannis így rendkívül kellemetlen helyzetbe került, hiszen a DNA és Kövesi támogatójának számított a kormányzattal szemben, hívei pedig elvárták volna, hogy szembemenjen az alkotmánybírósági döntéssel is. 

Elemzők, ellenzéki politikusok sora magyarázza hétfő óta, hogy az államfőnek nem volt választása, nem lehet a jogállam védelmezője úgy, hogy alapvető jogállami normát hagy figyelmen kívül. Johannis viszont hallgat, a DNA vezér leváltásának halogatása miatt az elnök felfüggesztésének kezdeményezését is kilátásba helyező kormányoldal pedig egyelőre adu nélkül maradt az államfővel szemben. 

Sokan a jogállamiság és a korrupcióellenes harc végét látják Kövesi menesztésében, mások a jogállam győzelmét ünneplik. A DNA működése formálisan nem veszélyeztetett, hogy valójában mennyire egyemberes intézmény volt, mennyire Kövesitől függött, az hamarosan kiderül. Ügyvivőként egyik helyettese lépett a helyére, a főügyészi tisztséget pedig máris meghirdették, az érdeklődök július 23-áig nyújthatják be pályázatukat, az új főügyész személyét július 30-án hozzák nyilvánosságra.

Újabb csata várhatóKövesi utódjának kiválasztása nem ígérkezik viharmentesnek a kormány és az államfő közötti politikai állóháború fényében. Az igazságügyi miniszter választja ki a főügyészjelöltet, akinek kinevezését előbb a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének kell véleményeznie, majd az államfőnek kineveznie. Kövesi menesztését sem a CSM, sem Johannis nem támogatta.