Megmenti a kormány az Ikarust

Publikálás dátuma
2018.07.10. 20:34
Illusztráció - az Ikarus 180 egy tervrajza
Fotó: Népszava
Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette az Ikarus Egyedi Kft.-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium - pont ahogy a cég ezt hétfőn kérte.
A kormány az Ikarus Egyedi Kft.-t - annak kérésével összhangban - stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
Mint a Népszava is megírta, a kft. hétfőn jelentette be, hogy fizetési nehézségeinek kezelése érdekében csődvédelmet kért, a csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését, és helyreállítják a fizetőképességét. Arra kérte a kormányt, minősítse a társaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek, és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.
A kérése még azelőtt teljesült, hogy lejárt volna a BKV-nak és a Volán társaságoknak ígért 180 autóbusz szerdai szállítási határideje.

A szállítás meghiúsulására pedig minden esély adott volt, miután már kétszer hosszabbították eredménytelenül a határidőt. Ez esetben pedig a szerződött felek felmondhatták volna a szerződést, és kötbérigénnyel is felléphettek volna.
A kormány lépése mindezt megakadályozta, tehát tovább élnek a szerződések és kötbérigényt se lehet előterjeszteni.

A tárca közleményében szerint a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéssel lehetővé válhat a cég vagyonának, a felhalmozott termelőeszközöknek, készleteknek és tudásnak az egyben tartása.
A kormány döntése borítékolható volt, miután a hazai buszgyártás fejlesztésére a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekként tekint, még ha a hivatalos szólamok szerint ezt továbbra is piaci és nem állami szereplők tevékenységére támaszkodva kívánja elérni. Változatlan cél, hogy Magyarországon olyan buszok készüljenek, amelyeknek a hazai hozzáadott értéke magas, és amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek - írja közleményében a tárca.
Az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a legutóbb közölt, 2016. szeptember 30-án zárult üzleti évről szóló a nyilvános cégbeszámolója szerint közel kétszáz dolgozót foglalkoztatott. A cég nettó árbevétele 5,651 milliárd forint, adózás előtti eredménye 149,5 millió forint volt a 2016. szeptember végén zárult üzleti évben. Egy évvel korábban, a 2015. szeptember 30-án zárult üzleti évben az akkor Mabi Busz Kft. néven működő cég 937 millió forint árbevételt, 100,5 millió forint adózás előtti eredményt ért el.
Frissítve: 2018.07.10. 21:22

Palkovics-vízió: 2030-ban már jó lesz Magyarországon élni

Publikálás dátuma
2018.07.10. 19:49

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A jegybank "segít" a kormánynak, és ambiciózus gazdaságstratégiai tervekkel indítaná be felzárkózásunkat.
Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a közép-kelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni - így foglalható össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért - Új Magyar Fejlesztési Terv" címet viselő gazdaságstratégiai javaslatcsomagja, amelyet kedden tárgyalt meg a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT). Ez is, és az Innovációs és Technológiai  Minisztérium által készített, és ugyancsak kedden megtárgyalt munkaanyag,  valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tézisei augusztusban állnak össze olyan dokumentummá, amely már a kormány elé kerülhet - számolt be az újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatóján. Az új NVT-tag Palkovics László, az innovációs tárca vezetője olyan merész vízióval állt elő, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé fog tartozni, ahol "jó élni". Kiderült, hogy az Orbán-kormányoknak az a gyakorlata, hogy a nemzeti tulajdont favorizálja a külföldivel szemben, Palkovics László számára sem idegen. Ennek részleteiről a Népszavának azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása a tárca célja, hogy így váljanak versenyképessé. Felvetettük, hogy számos kis- és mikrovállalkozás csak úgy képes talpon maradni, ha adóelkerülő magatartást tanúsít, és a feketefoglalkoztatás sem idegen tőlük. Ennek igazságtartalmát a tárcavezető sem cáfolta, ám úgy vélte, hogy ha 500 ezer vállalkozással számolunk, akkor ezekből 15 ezer lehet olyan, amelyik már most is képes tenni a versenyképessége fenntartásáért. Nem zárta ki, hogy további adóalapú támogatásban részesítik a kkv-kat. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy az egyetemekkel szorosabb kapcsolatot építsen ki a tárca, amellyel nemcsak a kis cégek technológiai fejlődését segíthetik elő, hanem az üzletmenetüket is korszerűbbé tehetik.  Bár a sajtótájékoztatón a jegybank nem képviseltette magát, de az MNB honlapján nyilvánosságra hozták a 180 pontot, amelyről az NVT ülésén Virág Barnabás ügyvezető igazgató számolt be. A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők - a gazdasági és társadalom szinte minden szeletét érintő - intézkedések megvalósításával.  Az MNB javaslatai egyértelműen bizonyítják, hogy - a jegybanktörvénytől eltérően - a jegybank vezetése nem elégszik meg azzal, hogy a pénzügyi stabilitás, valamint az infláció kordában tartása felett őrködik, valamint támogatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezen túl a termelékenység javításával, a teljes foglalkoztatás fenntartásával és a demográfiai fordulat megalapozásával is foglalkozik. A mostani javaslatcsomagban modern egészségügyet, csökkenő bürokráciát, a hazai humán tőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológiaadaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését indítványozza.  Az MNB stábja megállapítja, hogy lemaradásunk oka a szomszédos Ausztriához képest az, hogy nálunk nem hajtottak végre reformokat, s ha minden a jelenlegi kerékvágásban megy tovább, vagyis csak "félreformokat" hajt végre a kormány, akkor lemaradásunk növekszik. Arról azonban nem szól a javaslatcsomag, hogy Orbán Viktor 8 évnél hosszabb kormányzása alatt, miközben Matolcsy György is már fél évtizede vezeti az MNB-t, miképpen alakult ki a jelenlegi helyzet. Lehet, hogy még nagyobb beleszólást kíván a jegybank a gazdaságstratégia alakításába- vetik fel a szakértők. Érdekes, hogy amikor az idei GDP-növekedési várakozásokat fogalmazta meg a jegybank, akkor a kormánynál mérsékeltebben fogalmazott. A 180 pontban azonban gond nélkül leírják a 4-4,5 százalékos éves gazdasági növekedést, mint potenciális lehetőséget. Mérvadó közgazdászok ezt vitatják, hiszen a kormány sem hisz abban, hogy 2019-től egyetlen esztendőben is elérjük a 4 százalékot. A jegybank többek között csökkenő importfüggőséggel számol egy nyersanyag- és energiaszegény országban, s a külgazdasági célpontok között első helyen Kínát, a másodikon Dél-Afrikát és Brazíliát említi. Vagyis a keleti és a déli nyitás kudarcáról tudomást sem vesz. Ha, Ausztria fejlettségét 100-nak vesszük, akkor a reformlépéseknek köszönhetően 2030-ra felkúszhatunk ennek 80 százalékáig - ígérik a jegybanki dokumentum összeállítói. Jelenleg 55 százaléknál tartunk, és várhatóan Ausztria sem állva várja, hogy beérjük.
Szerző

Kína dobja a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházást?

Publikálás dátuma
2018.07.10. 19:10

Fotó: Ujvári Sándor
Elengedheti Kína a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházást, ha az a legcsekélyebb mértékben is zavarná Peking és Brüsszel közötti kapcsolatokat. A múlt hét végén a 11 új uniós és 5 balkáni ország, valamint Kína vezetői találkoztak Szófiában az úgynevezett 16+1-ek tanácskozásán. Li Köcsiang, az ázsiai nagyhatalom miniszterelnöke, a kínai diplomáciában szokatlan nyíltsággal üzent az Európai Unió vezetőinek: szívesen erősítené az együttműködést - idézi a 24.hu a hétvégén történteket.  A kínaiak sietsége érthető, ugyanis Donald Trump amerikai elnök gazdasági háborúja alaposan átrajzolhatja a világgazdaság térképét. Kína alapvetően egy erős Európai Unióban érdekelt és nem nézné jó szemmel, ha bárki aláásná a közösség stabilitását – mondta a Népszavának Inotai András, közgazdász. Peking XXI. századi világképébe a multipoláris, vagyis a több központú világ illeszkedik, és ebben rendkívül fontos, stratégiai szövetségesi szerepet szán az uniónak a Trump-féle Amerikával szemben. Ettől reméli Peking, hogy az erősödő uniós kapcsolat ellensúlyozhatja Washington protekcionista vámpolitikájának negatív hatásait.  Valószínűleg erről is szó esik a mai, budapesti tanácskozáson, ahol a 16+1 Együttműködés szakértői szinten tart egyeztetést. A sokat bírált Belgrád-Budapest vasútvonal építése politikai lufi volt kezdettől fogva, legalábbis a jelenlegi formájában – vetette fel Inotai András. Része volt annak az Orbán Viktor fémjelezte zsaroló politikának, amit a magyar miniszterelnök az unióval szemben folytatott. Orbán azt üzente Brüsszelnek, ha nem adnak pénzt, akkor kínai hiteleket vesz fel. Ez ideig, óráig be is jött, amíg Peking és Brüsszel között feszültebb volt a viszony, most azonban e zsarolási potenciál veszít erejéből.  A Belgrád-Budapest vasútvonalnak is lenne értelme, ha az európai észak-déli közlekedési folyosó részeként épülne. Ez megoldaná az új tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését a Baltikumtól a Balkánig, s ez Kínának is érdeke – jegyezte meg Inotai András. A Belgrád-Budapest vasútvonal legkevesebb 500 milliárd forintos kínai hitel felvételét jelentené, plusz a kamatokat. Ha a kínaiak a vasúttal kapcsolatos brüsszeli kifogásokat megszívlelik és elállnak az építéstől, ez nettó megtakarítás lesz a magyar adófizetők számára. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 19:15