Nem alakulhattak cserkészcsapattá a roma fiatalok

Publikálás dátuma
2018.07.11 09:03

Fotó: MTI/ Sóki Tamás - illusztráció
Még a név használatát is megtagadták egy borsodi roma fiatalokból álló cserkészcsapattól, akik „sem származásuk, sem hitünk alapján nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé”.
Egy borsodi iskola alapítói tíz évvel ezelőtt azt a célt tűzték ki, hogy azokat a gyerekeket is eljuttatják az érettségiig, akikről az állami és a kormány által is kiemelten támogatott egyházi közoktatás lemond. A Dr. Ámbédkar Iskola az összes elérhető integrációs lehetőséget megragadja, és az intézmény igazgatója, Derdák Tibor kiemelten fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek a lehető legtöbb olyan programot megszervezze, amelynek során kinyílik számukra egy másik, a szegénységen túli világ – írja a 168 óra. A beszámoló szerint néhány éve az iskola lehetőséget látott a Magyar Cserkészszövetségben (MCSSZ) is. A Dr. Ámbédkar Iskola diákjai és pedagógiai munkát segítő kollégái 2014 óta rendszeresen részt vettek a szövetség által szervezett különböző programokon, és az ámbédkaros pedagógusok célja az volt, hogy a cserkészmozgalom náluk is megvethesse a lábát. A hivatalos cserkészcsapattá szerveződés egyik feltétele, hogy a formálódó társaság tagjai együtt táborozzanak, és a tábor alatt vezetőképzésen is részt vegyenek. „Ott követtük el a történelmi hibát, hogy befizettük a gyerekeinket a táborba” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy „amikor a cserkészeknek leesett, hogy a táborozók között három roma fiatal is lenne, azonnal vissza akarták küldeni a befizetett pénzt, indoklásul pedig összevissza magyarázkodtak”. Szavai szerint ahogy a nyár elrepült, világossá vált, hogy a borsodi cserkészek egyik táborában sem táborozhatnak befizetett pénzükért a roma gyerekek, de még azok az ifjúsági vezetők sem, akik velük dolgoznak. Az országos vezetőséget hiába kérlelték, hogy a borsodiak helyett vállalják el a gyerekeket más megyék táboraiban. „Kétszer is fogadtak bennünket irodájukban az elmúlt télen, de csak arról beszéltek, hogy sem származásunk, sem hitünk alapján nem illünk a magyar keresztény cserkészek közé” – fogalmazott. Hozzátette: „a cserkész név használatát közben megtagadta tőlünk a Magyar Cserkészszövetség, arra hivatkozva, hogy honlapunkon hírt adtunk a meghiúsult Borsod megyei táborozásról”. A lap megkeresésére a cserkészszövetség egyebek mellett azt közölte: az MCSSZ „az integrált nevelésben hisz, és tevékenységét is ennek megfelelően végzi. Ezért nem tartja nyilván sem a tagok, sem a vezetők nemzetiségi/etnikai vagy hátrányos helyzetre vonatkozó hovatartozását. Programjaink pedig mindenki számára nyitottak, aki elfogadja a cserkészet értékeit.

Reagált a cserkészszövetség

A Magyar Cserkészszövetség később közleményben reagált. Azt írták:   „A Magyar Cserkészszövetség és a Dr. Ámbédkár Iskola kapcsolata már több évre tekint vissza. Ezen évek alatt elindult egy önálló cserkészcsapat megalapításának folyamata, amelyről többször egyeztetett a Magyar Cserkészszövetség Dr. Derdák Tiborral, az iskola alapítójával is. Az egyeztetések eredményeként a Magyar Cserkészszövetség jelezte, hogy voltak fenntartásai egy kizárólag romákból álló cserkészcsapattal kapcsolatban – hiszen elsősorban az integrált oktatásban hisz –, azonban az Alapszabálynak megfelelően nyitott mindenkire, aki elfogadja a cserkészet elveit és értékeit. Mivel a későbbiekben nem az Alapszabálynak megfelelően jártak el a közösség szervezői, ezért a Magyar Cserkészszövetség országos elnöksége levélben tájékoztatta az illetékeseket döntéséről.”  „A Magyar Cserkészszövetség a tábori befizetéssel kapcsolatos ügyet kivizsgálja, kirekesztő megjegyzést a Magyar Cserkészszövetség Országos Elnöksége nem tett” – fűzték hozzá.

2018.07.11 09:03
Frissítve: 2018.07.11 15:00

A fideszesek nem is kíváncsiak az iskolai szegregációra

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:13

Fotó: / Kállai Márton
Nem tartják fontosnak a kormánypárti képviselők, hogy tisztán láthassunk a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése ügyében. Más ellenzéki javaslatokat is leszavaztak.
Egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott az Országgyűlés kedden ülésező, kormánypárti többségű Kulturális Bizottsága. Pedig lenne mit megvitatni. Az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs például egy országos, az iskolai szegregáció mértékét vizsgáló felmérés megindítására tett javaslatot. Azért tartja szükségesnek a kutatást, mert a roma és nem roma diákok elkülönített oktatására vonatkozóan a köznevelési statisztika nem tartalmaz adatokat, a legutóbbi ilyen felmérésre pedig több mint tíz éve került sor. 2007-ben mintegy 270 szegregált iskola működött az országban, a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint számuk legalább 350-re növekedhetett. A tisztánlátás érdekében azonban átfogó kutatásra lenne szükség. A kormánypárti képviselők nem így látják. A fideszes Nagy Csaba azt mondta: a kormány folyamatos, egymásra épülő intézkedéseket (például a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendelkezései, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2017-es módosítása) hozott a szegregáció visszaszorítására, és számos helyi szintű iskolai program is van. Szabó javaslatát „nem helyénvaló politikai akciónak” nevezte, és szerinte most „csendes munka” zajlik a szegregáció elleni küzdelemben. Szabó Szabolcs erre megjegyezte: a munka annyira csendes, hogy még az Európai Bizottság (EB) szakértői sem látják az eredményeit. Az EB még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt, ami azóta is tart. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy már a 60 ezret közelíti azoknak a gyerekeknek a száma, akik még általános iskolai végzettséget sem tudtak szerezni az elmúlt nyolc évben. Az Oktatási Hivatal becslései szerint a jelenlegi kormányzati ciklus végére a 82 ezret is elérheti ezeknek a gyerekeknek a száma. – Ez ellen kellene fellépni, de lehetőleg nem az Oktatási Hivatal bezárásával – utalt Kunhalmi a Századvég folyóirat körüli eseményekre, melynek szerkesztőségét azért menesztették az elmúlt napokban, mert a kormánynak nem tetsző dolgokat írtak.  Szabó Szabolcs zárszavában arra hívta fel a figyelmet: a konkrét lépések kidolgozása előtt tisztán kellene látni, kutatni kellene a problémát. A kormánypárti képviselőket ez nem hatotta meg, leszavazták a kezdeményezést.  Szocialista képviselők egy, a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosításának – amely lex CEU-ként vált ismertté – eltörlésére irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak a „demokrácia védelmében”. A javaslatot Hiller István mutatta be, aki azt mondta: a lex CEU – és az elfogadását követően kialakult helyzet – nevetségessé teszi hazánkat. A kormány ugyanis sorra köti a megállapodásokat külföldi egyetemekkel, de a Soros György által alapított CEU-val - jobban mondva a CEU székhelye szerinti állammal, New Yorkkal – lassan egy éve nem hajlandó aláírni a szerződést. Pedig ennek már sem jogi, sem szakmai akadálya nincs.  A Fideszes L. Simon László szerint már az is sértő a kormányra nézve, hogy az MSZP-sek „a demokrácia védelmében” nyújtották be javaslatukat. Szerinte ugyanis Magyarországon a demokrácia „teljesen jól van”. A szocialisták javaslatát így le is szavazták.  A Jobbik megpróbálta csőbe húzni a kormánypárti képviselőket. A pirotechnikai termékek sporteseményeken történő használatáról nyújtottak be határozati javaslatot. Emlékezetes: eredetileg Orbán Viktor ötlete volt, hogy több tűzijátékkal kellene hangulatosabbá tenni a focimeccseket. Idén márciusban, a diósgyőri stadionbejáráson beszélt erről a miniszterelnök. - Ne gátolják meg vezérüket elképzelései megvalósításában - fogalmazott a jobbikos Szilágyi György. A kormánypárti képviselők először mintha zavarba jöttek volna, majd jót derülve leszavazták a javaslatot.
2018.09.25 14:13

Jogász doktorok kezében a kardiológiai műtétek sorsa

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:49

Fotó: kardio.hu/
Egyelőre nem jött létre megállapodás arról, hogy a főorvos a felmondási ideje alatt elvégezhesse a betervezett műtéteket. Az egyeztetést az ügyvédek folytatják.
Székely László főorvos nem térhetett vissza a kardológiai intézet műtőjébe, mert az intézmény vezetőjével mára tervezett egyeztetése kudarcba fulladt. Erről lapunkat a főorvos tájékoztatta. A korábban azonnali hatállyal elbocsátott sebész esetében az egészségügyi kormányzat közbenjárására arról kellett volna megállapodni, hogy Székely László a felmondási ideje alatt folytathassa a betegei kezelését, illetve elvégezhesse azokat a minimálinvazív beavatkozásokat, amelyek technikáját csak ő gyakorolja az intézetben. Mint azt Székely László lapunknak elmondta, ő a találkozóra az ügyvédjével érkezett, ám a főigazgató ezt észlelve úgy nyilatkozott, mivel neki nincs ott az ügyvédje nem tud vele érdemben beszélni. Végül abban maradtak, hogy az ügyvédek találnak egy megfelelő időpontot. Székely László a múlt héten szerdán kapta meg azonnali hatályú felmondását egy korábbi esetre hivatkozva, amikor műtétjéhez idegen szakorvos segítségét kérte. Ellátatlanul maradt betegei és orvoskollégáinak nagy többsége azonnal tiltakozott elmozdítása ellen. Pénteken az egészségügyi kormányzat is közbelépett, közvetítettek a két vezető között, annak érdekében, hogy Székely László főorvos a felmondási idejét töltve már hétfőtől műthessen, ennek részleteit nem sikerült tisztázni, a mai keddi találkozón sem. A betegeknek pedig továbbra is várniuk kell.
Szerző
2018.09.25 12:49
Frissítve: 2018.09.25 12:59