Megint gyengült a forint

Publikálás dátuma
2018.07.11 10:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az árfolyam 324 fölé emelkedett.
324,25 forint körül jegyezték szerda délelőtt az eurót, szemben a kedd este 7 órai 323,67 forinttal. Az MTI korábban azt írta, az eurót szerda reggel nyolc óra előtt 324,12 forinton jegyezték. A dollár jegyzése 275,67 forintról 276,33-ra a svájci franké pedig 277,90-ről 278,53 forintra ment fel. 
2018.07.11 10:15
Frissítve: 2018.07.11 10:16

Ötvenmilliárdot pumpál a kormány határmenti gazdasági programokba

Publikálás dátuma
2018.07.18 21:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A kabinet, amelynek tagjai nem szavazták meg az otthonápolási díj emelését, jövőre tízmilliárdokat költ vajdasági, kárpátaljai és erdélyi projektekre.
2018.07.18 21:57

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46