Költészet a vásznon

Publikálás dátuma
2018.07.12 17:12
A bilbaói Guggenheim Múzeum merészen jellegzetes, hajóformát idéző épülete
Fotó: / IAKOV FILIMONOV
Káprázat és valóság Marc Chagall képein a bilbaoi Guggenheim Múzeum időszaki tárlatán.
Kevés olyan csodálatos szerelmi vallomást látni festményen, mint ahogy Chagall ábrázolja feleségével való kapcsolatát L'anniversaire (Születésnap) című 1915-ös képén. A levegőben találkozó szerelmespár mesebeli boldogságot sugároz, a semleges színű ruhában vörös padlóról elrugaszkodott férfi és nő, az asztalon lévő teríték, a mintás lakástextilek és nem utolsó sorban a nő kezében lévő virágcsokor csodálatos álomvilágot visz nézője elé. Pedig az 1887-ban az oroszországi Vityebszkben haszid zsidó családba, Moise Zaharovics Sagalov néven született Chagall nem csupán kurzusidegen művész volt hazájában, de családját házkutatásokkal zaklatták, vagyonukat elkobozták, az első világháborúban katona volt, később Párizsban telepedett le, majd a német megszállás elől New York-ba menekült, majd visszaköltözött Európába, szinte végig élte az egész XX. századot. Színes, légies és fantáziadús festői világa azonban hányattatott sorsa ellenére, vagy tán épp emiatt mindvégig megmaradt. 

Titáncsoda Bilbaoban

A Guggenheim Múzeum tökéletes példája annak, hogy egy ikonikus épület hogyan tudja formálni egy nagyváros összképét. Bilbao, Spanyolország 5. legnagyobb városa a kilencvenes évek közepéig leginkább sokszoros spanyol bajnok futballcsapata, az Athletic Bilbao miatt volt ismert világszerte, ám az 1997-ben a Nervión folyó partjára épített kortárs művészeti intézmény, a Guggenheim Múzeum a kulturális világtérképen is kiemelt szerepet adott a baszk fővárosnak. Az intézmény a Torontóban 1929-ben született, Los Angelesben élő Pritzker- és Arany Oroszlán díjas világsztár-építész Frank Gehry alkotása, aki a hajóformát idéző épületről azt mondta, hogy: „az élek véletlenszerűsége a fények mozgását követi". A szoborszerű acélszerkezetű, 24 ezer négyzetméteres, titánborítású épület merészségével megihlette az utcai művészeket, megváltoztatta a város imázsát és turisták sokaságát vonzza Bilbaoba.

Az ifjú Chagall az 1910-es években még kereste, de egyre magabiztosabban találta meg önmagát. A kiállításon látható ahogy megörökítette Bellával, a feleségével és kislányával Idával közös hétköznapjait és miliőit (Moi ét mon village, La chambre jaune) éppúgy, ahogy önmagát (Portrait de l'artiste), az első világháborút, a haszid zsidóközösség mindennapjait (Le juif en noir et blanc). Képein ott a kor művészeti élete (Hommage á Apollianaire (1913)), (Appollinaire et Cendrars) és az átalakuló Oroszország. Az 1917-es forradalom történései, a mögötte meghúzódó eszmék őt is foglalkoztatták, politizált, utána a vityebszki művészet népbiztosaként ő irányította a múzeumok, művészeti események és iskolák működését. Ebben az évtizedben készült művein még alig sejlik a sötét jövő, de már megjelenik az őt olyannyira jellemző kapocs olyan világok között, amelyek előtte, azóta és nélküle homlokegyenest ellentétesnek tűnnének.
Info: Marc Chagall: The breakthrough years (Az áttörés évei) 1911-19 Guggenheim Múzeum, Bilbao A kiállítást a Kunstmuseum Basel rendezi együttműködésben a Guggenheim Múzeum Bilbao-val Nyitva: szeptember 2-ig  

A múzsa

„Jegyesem minden reggel és este megjelent a műteremben, hordta hozzám a finom süteményeket, sült halat, forralt tejet, és különféle színes szöveteket is hozott, meg deszkát, amiből állványt csinálhattam. Csak az ablakomat kellett kinyitni, és Bellával együtt behatolt a szobámba a kék esti levegő, a szerelem, virágok, minden … Talpig fehérben vagy talpig feketében már régóta ő lebegett a vásznaim felett, ő vezette az ecsetemet. Egyetlen képet, metszetet se adtam ki a kezemből, amíg tőle meg nem kérdeztem: igen vagy nem? ...” (Marc Chagall)

Guillaume Apollinaire: Európán keresztül (Travers l’Europe)  M. Ch.-nak Rotsoge Biborszínü arcod hidroplánná alakítható biplánod Kerek házad ahol egy füstölt hering úszik A szempillák kulcsa kell nekem Szerencsére találkoztunk Panado úrral És etekintetben nyugodtak vagyunk Mit látsz M. D. barátom 90 vagy 324 egy ember a levegőben egy borjú ki anyja hasából kitekint Az utakon sokáig kerestem Annyi lehúnyt szem az utak mentén Esőtől sírnak a fűzfák Nyisd ki nyisd ki nyisd ki nyisd ki nyisd ki Nézd csak de nézd csak Az öregember mossa lábát a lavórban Una volta ho inteso dire Che vuoi A gyerekkorotokra gondolva sírni kezdtem Te meg az iszonyat liláját mutatod nekem Az a kis kép a kocsival azt a napot juttatta eszembe Piros kék sárga zöld és mályvaszín foltokból összeállt napot Amikor vidékre mentem egy bájos kéménnyel aki pórázon vezette kutyáját Nincs már meg nincs meg a kis nádsípod A kémény messze tőlem orosz cigarettákat szív Kutyája az orgonákat ugatja És elfogyott a mécses A ruhára szirmok szemeregtek Két aranygyűrű a saruk mellett Kigyulladt a napon Míg hajad az áramszedő A tarka lángokba öltözött Európán keresztül (Vas István fordítása)

Félretolt terv

 2003-ban még úgy hírlett, hogy New York, Las Vegas, Berlin, Velence után Budapesten is létrehoznak Guggenheim Múzeumot, és az Andrássy úti Párisi Nagy Áruház - Divatcsarnok - ad majd helyet a gyűjteménynek. Solomon R. Guggenheim üzletember 1937-ben hozta létre kortárs művészettel foglalkozó alapítványát, az absztrakt gyűjteménynek otthont adó első múzeumot végül 1959-ben építették meg New Yorkban. A közepén átriummal, az ég felé törekvő belső folyosójával, különleges fényeivel építészeti ikonná vált a Frank Lloyd Wright tervezte épület. Később az alapítvány világszerte terjeszkedni kezdett. Sok város küzdött azért, hogy a hálózat tagja lehessen, most Abu Dhabiban épül Guggenheim Múzeum szintén Frank Gehry tervei alapján. A budapesti Párisi Nagy Áruház azóta többször váltott tulajdonost funkciót és arcot, Budapest pedig (egyelőre?) kimaradt a Guggenheim-brandből.

2018.07.12 17:12

Áruló vagy hős? Különleges Görgei-kiállítás is látható idén a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:07
Részlet a Görgei-kiállításról
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A történelmi emlékezethez való viszony kap központi szerepet idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, és a múzeumkertet is újra birtokba veheti a közönség.
A generációk közötti párbeszéd és a közönséggel való közelebbi kapcsolat megteremtése a  Magyar Nemzeti Múzeum kedden induló Közös időnk – 1989 című, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett projektjének. A korabeli tárgyak és relikviák gyűjtését, és tudományos kutatásokat is felvonultató egész éves programsorozattal szeretnék elérni, hogy a rendszerváltást ne kizárólag politikai nézőpontból lássuk, hanem a mindennapi élet és a közemberek felől is – részletezte Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a hétfőn tartott sajtótájékoztatón. „Nem kell félni attól, hogy a politika beletenyerel és meghamisítja?” – vetődött fel a kérdés, mire a főigazgató visszakérdezett: „miért kellene félni? ”Ez szokás Magyarországon” - hangzott a válasz, mire Varga Benedek így reagált: „a Nemzeti Múzeum nem fél.”  Az áruláshoz és a múltunkhoz való viszonyt állítja középpontjába Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás is, amely a történeti emlékezet és a történettudomány szembeállítását, s az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó alakja körül kialakult kérdések megválaszolását tűzte ki célul. A Görgei (eredetileg Görgey) Artúr családjára, tanulmányaira, katonai pályafutására, valamint a kor hadászati eszközeit is bemutató kiállítás a kémikusból kiemelt pozíciójú tábornokká, majd a világosi fegyverletételt követően árulóvá, s száműzötté vált ember életét hazatéréséig, majd haláláig követi végig a tábornok XX. századi politikai-ideológiai megítélésének változásait is felvillantva. Az intézmény az elmúlt években dinamikus nézőszám-növekedésről számolhat be – ismertette a főigazgató –, a 2015-ös 145 ezerhez képest 2018-ban 270 ezren látogatták a tárlatokat. A múzeum idén is helyet ad a tavaly 45 ezres nézőszámot elért World Press Photo kiállításnak és a Seuso kincseket kibővített, újrarendezett tárlaton kívánják bemutatni. Nyáron a magyar fegyverek művelődés- és kultúrtörténetébe engednek betekintést, az év második felében egy iráni vendégkiállítás, majd Rotschild Klára divattervező munkásságát bemutató tárlat lesz látható. Kalifornia aranya címmel szintén időszaki kiállítást terveznek, ez az 1849-es magyar emigráció azon tagjaira fókuszál, akik aranybányászattal és pénzveréssel foglalkoztak. A főigazgató kiemelte: a múzeum Málenkij Robot Emlékhelye bekerült az Év Európai Múzeuma Díj esélyesei közé, ez a több száz nemzetközi jelentkező közül már így is jelentős elismerés. Az újabb tagintézmény nyitásáról is szó esett: az Andrássy Gyula jelentőségét kifejező emlékmúzeumnak otthont adó Bem rakparti palotában 2020-ban kezdődhet el az építkezés. Az állandó és időszaki kiállításoknak is helyet nyújtó helyszín 2021-ben nyithatja meg kapuit. A múzeumkert felújítási munkálatainak záródátumaként az időjárás függvényében a február végét jelölték meg, bár a kérdésre, a Múzeumok Majálisa már a szabadban lesz-e, a főigazgató azt válaszolta, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg meg kell majd osztaniuk a program helyszíneit, hogy kíméljék az elegáns, felújított kertet: „Ez nehéz dolog, vagy kert van, vagy népünnepély. A kettőt nehéz összekapcsolni, de próbálunk harmóniát teremteni a kettő között.” Varga Benedek elmondta, hogy tavasszal megkezdődik a kertészház átépítése is, amely az ott 1938 decemberében képeslapokat árult Apponyi Geraldine – későbbi albán királyné – nevét viseli majd.
2019.01.21 18:07

Visszatér Süsü, a híres egyfejű

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:42

Fotó: / Németh András Péter
Három részt készítenek a Süsü, a sárkány legendás meséjéből.
Elkészült az epizódok vázlata, összeállt a költségvetése annak a három Süsü-résznek, ami év végére el is készülhet - mondta a Borsnak Csukás István író. A Nemzet Művésze azt is elárulta, Süsü először az emberek földjére látogat, majd megházasodik és megszületik Süsüke, a harmadik részben pedig az űrbe látogat.
A híres egyfejű sárkány történetéből 1976-1984 között 22 rész készült, a folytatást szintén bábtechnikával forgatják. Csukás István szerint Süsü a folytatásban is csak Bodrogi Gyula hangján szólalhat meg, aki a lapnak azt mondta, ha ugyanabban a szellemiségben és digitalizálás nélkül készülnek az új részek, szívesen részt vesz a munkában.
2019.01.21 11:42