Költészet a vásznon

Publikálás dátuma
2018.07.12 17:12
A bilbaói Guggenheim Múzeum merészen jellegzetes, hajóformát idéző épülete
Fotó: / IAKOV FILIMONOV
Káprázat és valóság Marc Chagall képein a bilbaoi Guggenheim Múzeum időszaki tárlatán.
Kevés olyan csodálatos szerelmi vallomást látni festményen, mint ahogy Chagall ábrázolja feleségével való kapcsolatát L'anniversaire (Születésnap) című 1915-ös képén. A levegőben találkozó szerelmespár mesebeli boldogságot sugároz, a semleges színű ruhában vörös padlóról elrugaszkodott férfi és nő, az asztalon lévő teríték, a mintás lakástextilek és nem utolsó sorban a nő kezében lévő virágcsokor csodálatos álomvilágot visz nézője elé. Pedig az 1887-ban az oroszországi Vityebszkben haszid zsidó családba, Moise Zaharovics Sagalov néven született Chagall nem csupán kurzusidegen művész volt hazájában, de családját házkutatásokkal zaklatták, vagyonukat elkobozták, az első világháborúban katona volt, később Párizsban telepedett le, majd a német megszállás elől New York-ba menekült, majd visszaköltözött Európába, szinte végig élte az egész XX. századot. Színes, légies és fantáziadús festői világa azonban hányattatott sorsa ellenére, vagy tán épp emiatt mindvégig megmaradt. 

Titáncsoda Bilbaoban

A Guggenheim Múzeum tökéletes példája annak, hogy egy ikonikus épület hogyan tudja formálni egy nagyváros összképét. Bilbao, Spanyolország 5. legnagyobb városa a kilencvenes évek közepéig leginkább sokszoros spanyol bajnok futballcsapata, az Athletic Bilbao miatt volt ismert világszerte, ám az 1997-ben a Nervión folyó partjára épített kortárs művészeti intézmény, a Guggenheim Múzeum a kulturális világtérképen is kiemelt szerepet adott a baszk fővárosnak. Az intézmény a Torontóban 1929-ben született, Los Angelesben élő Pritzker- és Arany Oroszlán díjas világsztár-építész Frank Gehry alkotása, aki a hajóformát idéző épületről azt mondta, hogy: „az élek véletlenszerűsége a fények mozgását követi". A szoborszerű acélszerkezetű, 24 ezer négyzetméteres, titánborítású épület merészségével megihlette az utcai művészeket, megváltoztatta a város imázsát és turisták sokaságát vonzza Bilbaoba.

Az ifjú Chagall az 1910-es években még kereste, de egyre magabiztosabban találta meg önmagát. A kiállításon látható ahogy megörökítette Bellával, a feleségével és kislányával Idával közös hétköznapjait és miliőit (Moi ét mon village, La chambre jaune) éppúgy, ahogy önmagát (Portrait de l'artiste), az első világháborút, a haszid zsidóközösség mindennapjait (Le juif en noir et blanc). Képein ott a kor művészeti élete (Hommage á Apollianaire (1913)), (Appollinaire et Cendrars) és az átalakuló Oroszország. Az 1917-es forradalom történései, a mögötte meghúzódó eszmék őt is foglalkoztatták, politizált, utána a vityebszki művészet népbiztosaként ő irányította a múzeumok, művészeti események és iskolák működését. Ebben az évtizedben készült művein még alig sejlik a sötét jövő, de már megjelenik az őt olyannyira jellemző kapocs olyan világok között, amelyek előtte, azóta és nélküle homlokegyenest ellentétesnek tűnnének.
Info: Marc Chagall: The breakthrough years (Az áttörés évei) 1911-19 Guggenheim Múzeum, Bilbao A kiállítást a Kunstmuseum Basel rendezi együttműködésben a Guggenheim Múzeum Bilbao-val Nyitva: szeptember 2-ig  

A múzsa

„Jegyesem minden reggel és este megjelent a műteremben, hordta hozzám a finom süteményeket, sült halat, forralt tejet, és különféle színes szöveteket is hozott, meg deszkát, amiből állványt csinálhattam. Csak az ablakomat kellett kinyitni, és Bellával együtt behatolt a szobámba a kék esti levegő, a szerelem, virágok, minden … Talpig fehérben vagy talpig feketében már régóta ő lebegett a vásznaim felett, ő vezette az ecsetemet. Egyetlen képet, metszetet se adtam ki a kezemből, amíg tőle meg nem kérdeztem: igen vagy nem? ...” (Marc Chagall)

Guillaume Apollinaire: Európán keresztül (Travers l’Europe)  M. Ch.-nak Rotsoge Biborszínü arcod hidroplánná alakítható biplánod Kerek házad ahol egy füstölt hering úszik A szempillák kulcsa kell nekem Szerencsére találkoztunk Panado úrral És etekintetben nyugodtak vagyunk Mit látsz M. D. barátom 90 vagy 324 egy ember a levegőben egy borjú ki anyja hasából kitekint Az utakon sokáig kerestem Annyi lehúnyt szem az utak mentén Esőtől sírnak a fűzfák Nyisd ki nyisd ki nyisd ki nyisd ki nyisd ki Nézd csak de nézd csak Az öregember mossa lábát a lavórban Una volta ho inteso dire Che vuoi A gyerekkorotokra gondolva sírni kezdtem Te meg az iszonyat liláját mutatod nekem Az a kis kép a kocsival azt a napot juttatta eszembe Piros kék sárga zöld és mályvaszín foltokból összeállt napot Amikor vidékre mentem egy bájos kéménnyel aki pórázon vezette kutyáját Nincs már meg nincs meg a kis nádsípod A kémény messze tőlem orosz cigarettákat szív Kutyája az orgonákat ugatja És elfogyott a mécses A ruhára szirmok szemeregtek Két aranygyűrű a saruk mellett Kigyulladt a napon Míg hajad az áramszedő A tarka lángokba öltözött Európán keresztül (Vas István fordítása)

Félretolt terv

 2003-ban még úgy hírlett, hogy New York, Las Vegas, Berlin, Velence után Budapesten is létrehoznak Guggenheim Múzeumot, és az Andrássy úti Párisi Nagy Áruház - Divatcsarnok - ad majd helyet a gyűjteménynek. Solomon R. Guggenheim üzletember 1937-ben hozta létre kortárs művészettel foglalkozó alapítványát, az absztrakt gyűjteménynek otthont adó első múzeumot végül 1959-ben építették meg New Yorkban. A közepén átriummal, az ég felé törekvő belső folyosójával, különleges fényeivel építészeti ikonná vált a Frank Lloyd Wright tervezte épület. Később az alapítvány világszerte terjeszkedni kezdett. Sok város küzdött azért, hogy a hálózat tagja lehessen, most Abu Dhabiban épül Guggenheim Múzeum szintén Frank Gehry tervei alapján. A budapesti Párisi Nagy Áruház azóta többször váltott tulajdonost funkciót és arcot, Budapest pedig (egyelőre?) kimaradt a Guggenheim-brandből.

2018.07.12 17:12

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00