Valsartan-vizsgálat: két hónap múlva lesz csak eredmény

Publikálás dátuma
2018.07.18. 17:40
illusztráció
Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK / AFP
A gyógyszer szennyezettségére csak egy véletlen esemény miatt derült fény - a betegeknek még jócskán várniuk kell, hogy megtudják: valós veszélynek voltak-e kitéve.
Várhatóan szeptember közepére derülhet ki, pontosan milyen egészségkockázatnak voltak kitéve azok a betegek, akik a kínai gyártótól származó valsartan-hatóanyagú vérnyomáscsökkentőt szedtek – derül ki a dán gyógyszerhatóság honlapjáról.  A vizsgálat arra is kiterjed, hogy pontosan milyen problémát okozhat a gyógyszerekben talált szennyezés - azaz valójában mekkora veszélynek voltak kitéve a betegek. Továbbá a vizsgálódás azt is igyekszik pontosan meghatározni: mióta lehetett ez a rákkeltő anyag a kínai gyárból származó hatóanyagban.
Az Európai Gyógszerhatóság szerint még túl korai lenne tájékoztatást adni azokról a hosszú távú kockázatról, amelyet a nitrózamin jelenthet. A szervezet azt is közölte, hogy a vizsgálatba toxikológusokat is bevonnak. Fontos feladatot szánnak a nemzeti gyógyszerhatóságoknak is, az ő segítségükkel derítenék ki, hogy a még piacon lévő egyéb valsartan-tartalmú egyéb készítményekben is előfordul-e ugyanilyen szennyeződés. Emlékeztetőül: június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan-tartalmú vérnyomáscsökkentőt a hazai gyógyszerhatóság, mert alapanyaguk a gyártás során az említett nitrózaminnal szennyeződött. Ez az egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Azóta az is kiderült, hogy a szennyezés akár 2012 óta lapulhat a kínai gyártó által készített hatóanyagban. Ugyan a távol-keleti társaság akkor változtatott az előállítási folyamaton, és ezt szabályosan be is jelentette a hatóságoknak, amelyek ilyenkor előírják a cégtől vásárló gyártóknak, forgalmazóknak, hogy milyen minőségvizsgálatokat kell elvégezniük, milyen nem kívánatos anyagokra kell szűrniük. Csakhogy a most bajt okozó, nitrózamin nem szerepelt a minőségvizsgálattal kötelezően keresendők között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag szennyeződésre csak véletlenül – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény.  A nemzeti hatóság (OGYÉI) július negyedikén a betegeknek azt javasolta, hogy aki az érintett, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon orvosával a készítmény cseréjéről. A betegeknél lévő szennyezett orvosságokból legfeljebb két bontatlan dobozt blokk nélkül is patikák augusztusban visszaváltják.

Ütemesen állítják át a betegeket

Az OGYÉI lapunknak érdeklődésére azt mondta, „bár szükség van még további vizsgálatokra, a betegeket érintő közvetlen kockázat nem áll fenn – állítja az eddigi vizsgálatok alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Éppen ezért a magyarországi gyógyszerhatóság arra kéri a betegeket, semmiképp ne hagyják abba a vérnyomáscsökkentő kezelést, mielőbb keressék fel kezelőorvosukat és beszéljék át a gyógyszeres terápia folytatását! Mivel közel 150 ezer beteg érintett, a zökkenőmentes ellátás biztosítása jelenleg prioritás az OGYÉI számára. Egy gondosan előkészített ütemterv alapján igyekszik az OGYÉI a betegek ellátásához szükséges készleteket elérhetővé tenni. A nagykereskedők folyamatosan jelentik a készleteiket és a forgalmazással kapcsolatos adataikat felénk, a gyógyszerészek pedig a köztestületen, illetve az OGYÉI ügyfélszolgálatán keresztül adnak visszajelzést az ellátással kapcsolatban. Jelenleg jelentős hiányhelyzet nem fenyeget, ám folyamatos monitorozásra van szükség".

Szerző
Frissítve: 2018.07.18. 18:42

Jótékony célra költik béremelésüket a Párbeszéd képviselői

Publikálás dátuma
2018.07.18. 17:14
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd parlamenti képviselője (középen)
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatása – Kovács-Cake Olivio szerint ezekre fordítanák béremelésüket a Párbeszéd parlamenti képviselői, akik állításuk szerint Burány Sándor kivételével nemmel szavaztak a plusz pénzre.
Jótékonykodna a Párbeszéd parlamenti frakciója azzal a plusz pénzzel, amit nem kértek és állításuk szerint meg sem szavaztak, de a parlamenti többség döntés nekik is megítélte a mintegy 200 ezer forintos béremelést. 
Kocsis-Cake Olivio frakciótag erről a Zoom-nak adott interjúban beszélt: „Mi azt gondoljuk, hogy Magyarország száz legfontosabb kérdése között jelenleg nincs ott a képviselők fizetése, ehelyett például az otthonápolók díját kellett volna emelni, ezért nem tudtuk támogatni (az otthonápolási díj emelését minden ellenzéki párt támogatta, az ellenzékben még szintén támogatóként fellépő Fidesz viszont lesöpörte az asztalról a tervet – a szerk). Tisztában vagyunk vele, hogy Fidesz hogyan zsarolta ki az ellenzéki szavazatokat, ezért mi nem törünk pálcát senki felett” - mondta a Párbeszéd politikusa.
A felajánlás azt jelenti, hogy a frakció 4 tagja biztosítana havonta 800 ezer forintot valamilyen jótékony célra – Kocsis-Cake az autonóm vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatását jelölte ki lehetséges területként. Úgy tudni, a Párbeszéd parlamenti csoportjából csak Burány Sándor szavazta meg a béremelést, aki egyben az MSZP tagja is. 
A béremelésről az ellenzéken belül megosztott volt az álláspont. Bár elvileg nem tartottak igényt fizetésük növelésére,  hogy mégis megszavazták, az a kormánypárt nyomásának tudható be. A Fidesz ugyanis egy olyan javaslatot nyújtott be a béremelés mellett, ami drasztikusan megnyirbálta volna a frakciótámogatásokat. Tervük megduplázta az „egyéni honatyák” szakértői keretét, ez – tekintve, hogy a képviselői tiszteletdíj kétszerese – majdnem két millió forintra kerekedett volna. A listás honatyák viszont ugyanúgy csak az alapfizetésükkel egyező summát költhettek volna, mint most.
Az RTL Klub megkeresésére a Fidesz elismerte, a frakciótámogatások csökkentéséből finanszírozták volna a képviselők fizetésemelését – ám ehelyett végül „kompromisszumos megoldás” született.
A béremelést a Fidesz és a Jobbik teljes frakciója megszavazta, az MSZP-ből pedig igennel voksolt Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt és Varga László. Az LMP, a DK és a Párbeszéd (Burányt leszámítva) nemmel voksolt; ettől függetlenül a parlament 163 igen szavazattal, 23 nem szavazattal, és a független Bősz Anett tartózkodásával végül elfogadta az indítványt.
Szerző

Küzdelemre készülnek a nyugdíjfolyósítónál

Publikálás dátuma
2018.07.18. 16:55
Szakemberhiány miatt lassulnak le a kifizetések. FOTÓ: Molnár Ádám
Átverte a kormány az Államkincstár dolgozóit az 50 százalékos fizetésemelés ígéretével, jó, ha jövőre emelkedik a bérük. A szakemberek menekülnek vagy szakszervezetet alapítanak.
Ismét forró a hangulat a Magyar Államkincstárnál egy évvel azután, hogy egy kedélycsillapítónak szánt 50 százalékos béremelési ígéret hatására leállították a szerveződő sztrájkot. Különösen a többi területhez képest hátrányos helyzetben lévő nyugdíjfolyósítós munkatársaknál kezd elszakadni a cérna. A tavaly nyári ígéretek szerint egy azonnali 25 százalékos béremelés után 2018 januárjától újabb 25 százalékos emelésnek kellett volna következnie, de már a bérrendezés első üteme sem teljesült. Áprilisban számolt be róla a 24.hu, hogy a budapesti központban a felsőfokú végzettségű dolgozók 17 900 forintos bruttó többletet kaptak, ami senkinél nem érte el a 25 százalékos emelést, a középfokú végzettségűek illetményalapját pedig 20 százalékkal toldották meg. Aztán a februári bérpapírok fehéren-feketén elárulták, a második emelési kört egyszerűen elfelejtette odaadni a MÁK a dolgozóinak.  Eltelt fél év és újabb ígérethalmazt ismerhettünk meg Varga Mihály előadásában, amikor három év után nemrég hajlandó volt leülni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagjaival. A pénzügyminiszter a központi apparátusban dolgozó köztisztviselők 25-30 százalékos bérrendezéséről beszélt 2019-ben, az azonban csak a költségvetés sorainak bogarászásakor vált világossá, hogy ezt csak az év felétől tervezik. Egy dolog biztos: a kormány nem emeli a bértáblák 38 650 forintos alapját, a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) javaslatát pedig, miszerint a mindenkori minimálbér legyen a közszféra valamennyi béremelésének az alapja, még átgondolni sem volt hajlandó a pénzügyi tárca. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy minden kincstári dolgozó keresi a menekülési utat ebből a kiszolgáltatott helyzetből. Informátoraink szerint folyamatos a régi dolgozók távozása, de a nyugdíjfolyósítónál egy csapat úgy döntött, nem nyugszik bele mindenbe, felveszi a kesztyűt és új szakszervezeti alapszervezetet hoz létre. Így kezdte meg a napokban a működését az MKKSZ Kincstári Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa NYUFIG alapszervezete, Somogyi Ilona vezetésével.  A nyugdíjfolyósító Váci úti, kívül-belül lepukkant szocreál épületében intézik valamennyi magyar nyugdíjas és ellátott, közel hárommillió ember járandóságának folyósítását és minden kapcsolódó ügyét. Címváltozás, nyugdíjemelés, gyerektartás, hiteltartozás, adóhátralék, külföldi folyósítás; tehát a fontos ügyek itt rendeződnek. A nyugdíjfolyósítónál lévők munkakörülményeire, bérhelyzetére és az ottani elvándorlás mértékére vonatkozó kérdéseinkre a MÁK semmit nem válaszolt. Az új alapszervezet alakuló ülésén a hivatalban járt az MKKSZ-elnök is, és elmondása szerint meglepték a lehetetlen munkakörülmények. Boros Péterné szerint ránézésre utoljára az előző században festették le a falakat, a túlzsúfolt szobákban kivénhedt Dexion-Salgó polcokon mindenütt dossziék tornyosulnak, az alkalmazottak pedig elvétve működő ócska légkondik, traktorként berregő öreg ventillátorok és patronért kiáltó nyomtatók között dolgoznak. A szakszervezeti vezető azt tapasztalta, olyan meleg van a poros, kicsi irodákban, hogy nem ásványvizet, hanem szódásballont adnak a munkavédelmisek, mint a meleg-hengerműben.  Tavaly a Népszava is megírta, hogy hányféle bér jellegű és béren kívüli juttatást vontak meg fokozatosan a nyugdíjfolyósító dolgozóitól az utóbbi években. A megalázó munkakörülmények és bérek miatt azóta is folytatódott az elvándorlás, 20-30 éve a kollektívához tartozó szakemberek távoztak, mert nem bírták tovább – egészítette ki a helyzetjelentést az új szakszervezeti vezető.