Az ingyengyógyszer árát is visszatérítik

Publikálás dátuma
2018.07.19. 20:01

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Aligha így tervezték, de azok is pénzt kapnak a patikákban a visszavitt szennyezett vérnyomáscsökkentőkért, akik ingyen jutottak a készítményhez.
Különös helyzetet teremtett, hogy a hatóságok meghirdették: visszaválthatók a valsartan tartalmú magasvérnyomás-csökkentő gyógyszerek, és a patikák – nyugta, bizonylat nélkül is – visszafizetik a térítési díjat. Így ugyanis akár a közgyógyellátásra kapott gyógyszertámogatás is készpénzre váltható. Vagyis pénzt kaphat az a beteg is, aki térítésmentesen jutott a készítményhez.
Ez azért is meglepő, mert már működik a jelentős befektetésekkel létrehozott úgynevezett egészségügyi szolgáltatási tér, amiből könnyedén kikereshető lenne, hogy ki, mikor, milyen gyógyszert, mekkora térítéssel váltott ki. Így pedig egyszerűen megoldható lenne az, hogy csak a visszatérítésben érdekelteket értesítsék, illetve jóváírják a hibás készítmények után adott támogatást a közgyógyellátottaknak. A gyógyszerhatóságnál és az Állami Egészségügyi Ellátó központnál is érdeklődtünk arról, hogy élnek-e ezzel a lehetősséggel, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Lapunk úgy tudja: a készítmények visszaváltásával nem csak a közgyógyellátottak esetében nagyvonalúak a hatóságok. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem tart ugyanis igényt arra az összegre, amit a visszavitt készítmények után egyszer már támogatásként kifizettek. Egyelőre a gyártók csak a patikai el nem adott készletek nagykereskedelmi árát és a betegeknek visszaadott térítési díjat állják.
Nem csak az elszámolás elnagyolt a valsartan-ügyben. Az is csak szeptember közepére derülhet ki, hogy pontosan milyen egészségkockázatnak voltak kitéve a betegek, akik a kínai gyártásból származó valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentőt szedték. Ez utóbbi is csak a dán gyógyszerhatóság honlapjáról derül ki. A vizsgálat – amelyről az uniós gyógyszerhatóság (EMA) is beszámol – egyebek mellett arra keresi a választ: Pontosan mit okozhat a gyógyszerekben talált szennyezés? Mekkora kockázatnak voltak kitéve a betegek, és mióta lehetett a rákkeltő anyag a kínai gyárból származó hatóanyagban? Az EMA szerint még mindig túl korai lenne tájékoztatást adni arról a hosszú távú kockázatról, amelyet a nitrózamin okozhat a betegeknek.
A károk és a kockázatok felmérésébe fontos feladatot szánnak a nemzeti gyógyszerhatóságoknak is, azok segítségével derítenék ki, hogy a még piacon lévő valsartan tartalmú egyéb készítményekben van-e szennyeződés. A betegeknek azonban továbbra is azt javasolják, hogy az, aki az érintett, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon az orvosával a készítményváltásról. FRISSÍTÉS: Lapzárta után az OGYÉI-től azt a választ kaptuk, hogy a visszaváltás részletszabályairól az azt megelőző napokban tájékoztatják az érintetteket.

A kínai gyártó is lépett

Június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan-tartalmú vérnyomáscsökkentőt a hazai gyógyszerhatóság, mert alapanyaguk a gyártás során úgynevezett nitrózamin-al szennyeződött. Ez egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. A szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban, a cég ugyanis akkor változtatott az előállítási folyamaton. Ezt ugyan szabályosan bejelentette a hatóságoknak, csakhogy a most bajt okozó nitrózamin nem szerepelt a minőségvizsgálattal kötelezően szűrendő anyagok között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag-szennyeződésre csak a véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény. Most a kínai gyártó maga is arra figyelmeztetett, hogy a szennyeződés problémája a feltételezettnél szélesebb körű lehet, különösen, ha az általa használt gyártási technológiát más gyógyszeripari vállalatok is alkalmazzák. Tavaly 49 millió dollár értékben adtak el valsartan hatóanyagot, főleg Észak-Amerikában, Európában, Oroszországban, Indiában és Dél-Amerikában. A cég maga is gyárt kétféle, valsartan hatóanyagot tartalmazó generikus gyógyszert.

Szerző
Frissítve: 2018.07.20. 07:16

Előfordulhat, hogy Bróker Marcsi hazamegy

Publikálás dátuma
2018.07.19. 19:30
MTI Fotó: Mészáros János
Enyhébb kényszerintézkedést kért a Kun-Mediátor Kft. egykor külföldre szökött, most előzetes letartóztatásban lévő volt vezetője, tudta meg a Vasárnapi Hírek. D. Sándorné a vád szerint több mint 12 milliárd forint kárt okozott ügyfeleinek. A büntetőügy lassan halad, a behívott tanúk csaknem harmada meg sem jelent a bíróságon.
Csaknem másfél év után oda hagyná az előzetes letartóztatást, és hazamenne a felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft. egykori vezetője, írja a Vasárnapi HírekA sajtóban általában csak Bróker Marcsiként emlegetett D. Sándorné ellen az ügyészség 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat, mondván: a cég tizenöt éves működése alatt az ügyfeleit tévedésbe ejtve 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.
  A Szolnoki Törvényszék sajtóosztályán a Vasárnapi Hírek érdeklődésére közölték, „jelenleg zajlik a vádlottal szemben elrendelt kényszerintézkedés indokoltságának időszakos kötelező felülvizsgálata a Szegedi Ítélőtáblán, ahol a vádlott enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását indítványozta”. A féléves felülvizsgálat részeként kért „enyhébb intézkedés” lényegében szabadlábra helyezést (akár óvadék ellenében), házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat jelenthet. Azt ugyanakkor nem tudni, pontosan melyik szerepel az indítványban. Hiába kerestük D. Sándorné védőjét, aki – ahogy az utóbbi fél évben többször is –, ezúttal sem kívánt nyilatkozni. Ami azért is pikáns, mert a büntetőügy tavaly őszi kezdetekor épp a vádlott tette szóvá, hogy az ő álláspontja nem jelenhetett meg a sajtóban (szerinte a nyomozó hatóságoknak „nem az igazság kiderítése volt a céljuk, csak az, hogy minél hamarabb lezárják az ügyet”). Sőt, azt is mondta akkor, bízik abban, hogy a bírósági eljárásban kiderül az ártatlansága, mert lehet, hogy hibázott, de bűnt nem akart elkövetni. Az előzetes letartóztatás esetleges megszüntetése azért is figyelemre méltó lenne, mert a Kun-Mediátor botrány 2015. tavaszi kirobbanása után D. Sándorné külföldre szökött, a magyar hatóságok pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Az Interpol körözési listáján is szerepelt. Végül a közép-amerikai Belize-ből, egy üdülőparadicsomból 2016. decemberében hozták haza. A tavaly novemberben indult büntetőeljárás nem halad túl gyorsan, vagyis valószínű, hogy idén már nem hoznak elsőfokú fokú ítélet. A károsultak egy részét képviselő ügyvéd, Dobrossy István is arról beszélt lapunknak, hogy szerinte ez legkorábban a jövő év eleje-közepe felé történhet meg. A Szolnoki Törvényszék tájékoztatása szerint „az eljárás ezen szakaszáig 13 tárgyalást tartott a bíróság, melyekre összesen 78 tanút idézett meg, akik közül 56-an jelentek meg a bíróságon. A tárgyaláson megjelent tanúkat a bíróság részletesen, jellemzően több órán keresztül hallgatta ki. (…) Az ügy tárgyalása ősszel három tárgyalási napon, további sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódik”. Mivel azonban az ügyész által kért tanúknak alig a negyedét hallgatta ki eddig a bíróság, ez még valószínűleg hosszú ideig eltarthat. D. Sándorné egyelőre „nem kívánt vallomást tenni, élt azonban észrevételezési és kérdésfeltevési jogával” – ezt már a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség közölte érdeklődésünkre. Tavaly egyébként hat károsult panaszt tett az ügyben, miután elévülés miatt 33 sértett esetében megszüntette a csalás miatt indult nyomozást a megyei főügyészség – számolt be akkor egy ellenzéki képviselő kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész. (D. Sándorné az akkori közlés szerint ennek a 33 sértettnek összesen több mint 211 millió forint kárt okozott). Most kiderült, hogy „két sértett esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség saját hatáskörben helyt adott a panasznak – mert újabb bizonyítékot adtak át a panaszosok – és e bűncselekmények miatt is vádemelésre került sor. A Szolnoki Törvényszék az ügyeket egyesítette. A másik négy panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította” – fogalmazott a megyei főügyészség.
Szerző
Frissítve: 2018.07.19. 20:20

Kötelezettségszegés menetrend szerint

Publikálás dátuma
2018.07.19. 17:15
Képünk illusztráció
Fotó: Alekszej Vivitszkij / AFP/Sputnik
Egy sor európai uniós irányelvet, az EU-Szerződés bizonyos cikkeit és az EU Alapjogi Chartáját is sértheti a „Stop, Soros!” törvénycsomag. Ezért az Európai Bizottság (EB) csütörtökön felszólító levél elküldésével – ahogy azt lapunk korábban valószínűsítette – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok két hónapot kaptak arra, hogy válaszoljanak a brüsszeli aggodalmakra.
 Az uniós testület indoklása szerint a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy felvehessék a kapcsolatot az érintett nemzeti, nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphassanak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról- és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. A „Stop, Soros!” egyúttal korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a tranzitzónákat. Mindez szemben áll az EU-szerződés egyes cikkeivel, a szabad mozgásról szóló irányelvvel és az Unió Alapjogi Chartájával. Az EB szerint sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet az, hogy az új jogszabály és a vonatkozó alkotmánymódosítás kimondja: a menedékjogra való jogosultság csak azokra a személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Ilyen indok nem szerepel az uniós jogban, és a kvalifikációs irányelvvel, valamint az EU Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – áll a hivatalos indoklásban. A bizottsági közlemény utal a Velencei Bizottságnak és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának június végén közzétett közös véleményére az új jogszabályról és alkotmánymódosításról. Rámutat: elemzésükben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált rendelkezések sértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni. Az EB csütörtökön egy másik, migrációval kapcsolatos ügyben is döntött. A kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszának megfelelően, az EU Bírósága elé citálta Magyarországot, mert a menekültügyi szabályozása évek óta nem felel meg az uniós jognak. Az uniós testület először 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást, majd többszöri adminisztratív és politikai egyeztetést követően, 2017. decemberében második szakaszba léptette a folyamatot. Mivel a magyar hatóságok továbbra sem tudták eloszlatni a brüsszeli aggályokat, az EB úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A bírósági ítéletre legalább egy-másfél évet kell várni. A brüsszeli grémium kifogásolja egyebek mellett a külső határokon létesített tranzitzónák működését. A magyar szabályozás csak ezekben a zónákban, korlátozott számú személy és túl hosszú várakozási idő után teszi lehetővé a migránsok számára a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek. Magyarország nem tartja tiszteletben azt sem, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban. Emellett nem teszi lehetővé, hogy a migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be az ország területén. A menedékkérők meghatározatlan ideig tartó fogva tartása a tranzitzónákban sérti a befogadási irányelvben meghatározott uniós garanciákat. Bizottsági vélemény szerint a magyar szabályozás az EU visszatérési irányelvének sem felel meg, mert a kiutasítási határozatokban nem tüntetik fel a jogorvoslati lehetőségeket, és a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül irányítják el, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. 

Félszáz vitatott ügy

Az Európai Bizottság friss kimutatása szerint 2017 végén 48 kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarország ellen. 2016-ban 57, 2015-ben pedig 38 ilyen eljárás volt folyamatban.
A tavaly indított 24 kötelezettségszegési eljárásból hét foglalkozott belső piaci, adó- és vámügyi, iparpolitikai ügyekkel, hat környezetvédelemmel, öt közlekedéssel és mobilitással, három-három jogérvényesüléssel és fogyasztóvédelemmel, illetve egészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal.
2017-ben vonta kérdőre az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény (Lex CEU) és a civiltörvény miatt Magyarországot. Tavaly ítélt Magyarország ellen az Európai Bíróság az ominózus kvótaperben, megállapítva, hogy az EU vonatkozó döntése törvényes volt. Ezt egy újabb bírósági per követte, amit azért indított a brüsszeli végrehajtó testület, mert a kvótahatározatot nem hajtotta végre a magyar kormány.
Tavalyi teljesítményével Magyarország az EU28-ak középmezőnyében van, pontosabban a 12. helyet foglalja el. Tavaly a legtöbb kötelezettségszegési eljárást Portugália ellen (46), a legkevesebbet Olaszország ellen (12) indította az Európai Bizottság.