Nem csak krémekkel védhetjük a bőrt

Publikálás dátuma
2018.07.23. 15:04
Illusztráció
Fotó: Pexels.com
Zöldségekkel és gyümölcsökkel is lehet fokozni a napvédelmet.
A narancssárga vagy piros zöldségek és gyümölcsök, valamint a sötétzöld zöldségek béta-karotin tartalmuk miatt elősegíthetik a bőr napozás közbeni védelmét – mondta Veresné Dr. Bálint Márta főiskolai tanár. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének vezetője hozzátette, enyhébb leégés esetén a bőr regenerációját támogathatjuk A-, C- és E-vitamint tartalmazó ételekkel. 
A béta-karotin segíti a nap UV sugarainak kiszűrését, ezáltal hozzájárul a bőr napozás közbeni védelméhez – mondta Veresné Dr. Bálint Márta. A tanszékvezető szerint a fényvédő krémek ugyan mindenképpen nélkülözhetetlenek, ám a sárgarépa, a kaliforniai paprika, a paradicsom, a sütőtök, a sárgabarack, a dinnye, illetve a sóska, a spenót és a brokkoli tovább fokozzák a bőr védekezőképességét. A béta-karotin a bőr megóvásáért felelős A-vitamin előanyagként antioxidáns hatásánál fogva hozzájárul a napozás közben nagyobb mértékben képződő úgynevezett szabadgyökök semlegesítéséhez.
Illusztráció: Pexels.com
Fotó: Pexels.com
Enyhe leégés esetén igyunk sok vizet, és fogyasszunk a bőr regenerálódásához szükséges tápanyagokat tartalmazó élelmiszereket - ajánlotta a tanszékvezető. A tejben, tejtermékekben, májban, tojás sárgájában, olajos halakban lévő A-vitamin segíti a bőr újraképződését és gyógyulását. A friss gyümölcsökben lévő C-vitamin pedig a bőr rugalmasságát adó fehérje, a kollagén képződéséhez szükséges. A növényi olajokban, búzacsírában, olajos magvakban lévő E-vitamin antioxidáns hatása miatt segítheti a napozáskor túlságosan nagy mennyiségben képződő szabad gyökök semlegesítését.
Egész napos strandolás esetén akár 2-2,5 liter folyadékra is szükségünk lehet. Ezt érdemes víz, ásványvíz, hígított gyümölcs- vagy zöldséglé, cukormentes tea formájában pótolni. Veresné Dr. Bálint Márta felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyári melegben a gyerekek folyadékigénye is elérheti a két litert. Alkoholt napozás közben ne igyunk, inkább este, de akkor is mértékletesen. Nyáron a folyadékigényünk jelentősen megnő, az energiaigényünk 10-15 százalékkal csökken.
Szerző

Van, amikor ártanak a zöldségek

Publikálás dátuma
2018.07.20. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pexels
Pajzsmirigybetegség esetén a keresztes virágú növények túlzott fogyasztása ronthatja az állapotot.
A legtöbb ember számára mára már egyértelművé vált, miszerint a táplálkozás jelentősen befolyásolja egészségünket, és vannak olyan élelmiszerek, amelyek túlzott fogyasztása hozzájárul bizonyos betegségek kialakulásához. Ilyenek az úgynevezett goitrogén ételek, amelyek akár pajzsmirigyzavarokat is okozhatnak – mondta Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosa.

Goitrogén anyagok

A goitrogén anyagok bizonyos mértékben gátolják, lokálisan beleavatkoznak a pajzsmirigy jód felvételébe; gátolják a pajzsmirigy peroxidáz (TPO) tevékenységét. Mivel Magyarország erősen jódhiányos területnek számít, igen sokan szenvednek jódhiány okozta betegségekben, amelyet a goitrogén anyagok tetéznek.
A legfőbb goitrogén ételek a keresztes virágú növények, ilyen többek között a káposzta, a kelbimbó, a brokkoli, a karfiol, a karalábé, a kínai kel, a retek, a repce, a spenót és a fehérrépa is. Ezek ugyan hasznos vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, ezért vétek lenne teljesen száműzni az étrendből, de ha valaki pajzsmirigybeteg, érdemes korlátoznia a fogyasztásukat. Jó hír, hogy párolással, főzéssel a goitrogén anyag elillan.
Mivel a pajzsmirigyzavarok egy részét a jódhiány idézi elő, célszerű olyan élelmiszereket fogyasztani, amelyek jódban gazdagok. Ilyenek például az algák, a tengeri halak, az áfonya, a máj, de a magasabb jódtartalmú ásványvizek is. Jó tudni, hogy vannak a pajzsmirigyzavaroknak olyan típusai, amelyeken a plusz jód még ront is. 
Illusztráció
Fotó: Pexels
A pajzsmirigy egészsége szempontjából a szelén is fontos anyag, ezért célszerű magas szeléntartamú ételeket, például paradiót, tenger gyümölcseit, grapefruitot, gombát, spárgát, teljes kiőrlésű gabonákat, tengeri halak is beilleszteni az egészséges étrendbe.
Szerző
Frissítve: 2018.07.20. 16:22

Mi segít az ekcémás bőrön?

Publikálás dátuma
2018.07.18. 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP
A pollenek miatt fokozódhatnak az ekcémás tünetek, ám megfelelő kezeléssel az ekcéma jól kezelhető, tünetmentessé tehető – mondta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Az ekcémás bőr szerkezete más, mint a normál bőré: kiszárad, megváltozik a védekező képessége. Ez a bőrszerkezet amellett, hogy krónikus gyulladást eredményez, fokozza a bőrfertőzésekre való hajlamot is. Az atópiás dermatitis, vagy más néven atópiás ekcéma a gyermekek 20, a felnőttek 1-3 százalékát érinti világszerte.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen jelenléte súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületeken (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár).

Hidratálás

 Az atópiás ekcéma egyik fő tünete a száraz bőr, ezért a megfelelő hidratálás a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid, ötperces tusolást válasszunk és ne alkalmazzunk irritáló mosakodó krémeket. Javasolt a zsírozó testápolók, kenőcsök használata is.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Atópiás ekcémában csak olyankor javasolt a specifikus diéta, ha az ételallergia megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, ezért kivizsgálás nélkül nem javasolt az ilyen étrend.
Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intoleranciája is van (pl. igazolt laktózérzékenység, hisztaminintolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek megfelelő étrendet kell tartani. Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél az alma fogyasztása, vagy parlagfűallergiás betegnél a dinnye vagy a paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.
Illusztráció
Fotó: AFP
Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban hal-, olíva- vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták ugyan le, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között – hangsúlyozta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná az alkalmazásukat. A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.
Szerző
Témák
ekcéma allergia