Mikor síelni megy a lumbágós – egyre több a táppénzcsalás

Publikálás dátuma
2018.07.25. 08:30
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Miközben elég nehéz lebukni, az elmúlt öt évben megháromszorozódott a szociális és a jóléti juttatásokkal való visszaélések száma, így a táppénzcsalás is – derül ki egy friss egészséggazdasági kutatásból.
Táppénzt az csal, aki nem beteg, mégis kiíratja magát az orvossal. Leggyakrabban a mezőgazdasági idénymunka, építkezés idején, olykor munkahelyváltás előtt, vagy nyaralás miatt kérik néhány nap igazolását az orvostól. A betegség első 15 napján a munkáltató állja a cehet és betegszabadság címén fizet ellátást az alkalmazottjának, a 16. naptól pedig az egészségbiztosítóé a költség. Hat évvel ezelőtt született az a jogszabály, amely a büdzsét óvná a társadalombiztosítási és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától. Ez a változás tette lehetővé azt is, hogy ha az okozott kár eléri a költségvetési csalás küszöbét, azaz a 100 ezer forintot, alapesetben kétévnyi elzárással is büntethető az elkövető. Ha lassan is, de az elmúlt években nőtt a táppénzes napok száma, és ezzel párhuzamosan az egészségbiztosító kiadása is – mondta lapunknak Nogel Mónika ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa, aki a témával kapcsolatban a minap publikálta a Med.et Jur szakmai lapban a legfrissebb számokat.
A társadalombiztosítási ellátásokkal való visszaélések száma – ezek közé sorolják a jogosulatlan táppénzigénybevételt is - 2013 és 2017 között alatt csaknem megháromszorozódott, utolsó évben már 143 volt, öt év alatt pedig csaknem félezer eset történt.

Az esetek területi eloszlása rendkívül aránytalan. Míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 170 esetet regisztráltak, addig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében csak 2-2 volt. Arra, hogy ezek közül bármelyik is elzárással végződött volna, Nogel Mónika nem emlékszik. A büntetés ugyanis korlátlanul enyhíthető, ha valaki a csalással megszerzett összeget a vádirat benyújtásáig visszafizeti.
A legtöbb embert a háziorvos írja ki – mondta lapunknak Komáromi Zoltán háziorvos – mert a legtöbb szakrendelésnek nincs táppénzbevételi joga. Az ellenőrző főorvos csak a 30 napnál hosszabb eseteket vizsgálja. Gyakran csak a betegdokumentációt nézi át, így a beteg és a háziorvos közös érdeke, hogy minden vizsgálatról, terápiáról meglegyen a pontos dokumentáció. Minden betegségnek meg van az átlagos gyógyulási ideje, ennyi ideig lehet valakit kiírni. Természetesen a lumbágó a nehéz fizikai munkát végzőnek hosszabb, míg az irodai alkalmazottnak kevesebb táppénzes időt jelent. Komáromi Zoltán szerint vele is előfordult, hogy valakit, aki derékfájásra panaszkodott, kiírt és meg is kezdte a kivizsgálását. Ám véletlenül az illető földje felé sétálva azt látta, hogy a betege epret szed – erre munkaképessé nyilvánította.
Komáromi Zoltán
Az orvosnak alapesetben akkor is el el kell hinnie, hogy fájdalma van a betegének, ha nem is talál fizikailag tetten érhető tünetet. Ugyanakkor előfordul, hogy valaki önmagát buktatja le, amikor például súlyos ízületi gyulladása ellenére sítúrás képeket posztol magáról a közösségi portálon. Ilyen esetekben a munkáltató szinte mindig lép, az ilyen betegállománynak elbocsátás a vége. Nem érdemes táppénz alatt építkezni sem, mert elég egy rosszakaró, aki meglátja, hogy a beteg rakja a téglákat. Olykor a táppénzes felülvizsgáló orvosnő is lépre csalhatja az álbeteget. Például a táppénz végét jelentheti, ha a csípőfájdalmakkal kezelt ugrik és fölkapja a főorvos leejtett tollát. Katona Gábor tiszaroffi háziorvossal sem fordult még elő 30 éves praxisa alatt, hogy bizonyítottan táppénzcsaló betege lett volna. Mint mondta: az ő körzetében a legnehezebb időszak a mezőgazdasági idénymunkák alatt van. Ekkor sokan jönnek, főleg a közfoglalkoztatottak, hogy lázasak, itt fáj, ott fáj, de van, aki egyenesen megmondja, hogy a napszámos munkára kellene idő, mert a kukorica címerezéssel többet kap, mint amit az egy havi közmunkáért hazavihet. És ha emberileg meg is érti, a gyakorlatban nem sokat tehet. Viszont ha meg valakinek rendes fizetése és munkája, az betegen is megy, nehogy találjanak helyette valaki mást. Gyanús esetben a munkáltatók maguk is kérhetnek rendkívüli felülvizsgálatot az egészségbiztosítótól. Bár a szolgáltatás díja 15800 forint, ezzel ők nem túl gyakran élnek, inkább magánnyomozót bíznak meg alkalmazottaik ellenőrzésével. Ennek borsos az ára, akár néhány százezer forintba is kerülhet, de a csalásért menesztett alkalmazottnak nem jár végkielégítés.

233 esetben ellenőrző főorvos szüntette meg az ellátást

Tavaly a 66 231 praxisellenőrzés során 767407 felülvizsgálatot végeztek, 164 440 beteget meg is vizsgáltak. Csak 233 esetben tettek javaslatot a táppénz folyósításának megszüntetésére.

Szerző

Ma kiderül, ki mehet egyetemre

Publikálás dátuma
2018.07.25. 08:28
Ponthatárokra várnak
A legtöbben a gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkeztek, de népszerű a mérnökinformatikus, illetve az ápolás és betegellátás is. Jogra legalább 460 pont kell az 500-ból, kommunikációra 455.
Szerda este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási ponthatárokat, mintegy 108 ezer jelentkező sorsa dől el. Az biztos, hogy a legnépszerűbb szakokra most sem lesz egyszerű állami ösztöndíjas képzésre bekerülni, egy adott képzés ponthatárát ugyanis a felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja: minél többen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára. Több népszerű szakon már előzetes központi ponthatárokat is meghatároztak, akik ezeket nem érték el, már tudhatják, hogy nem sikerült a felvételijük. Például a nemzetközi tanulmányok szak esetében a maximális 500-ból legalább 465, osztatlan jogászképzésen 460, kommunikáció és médiatudomány szakon 455 pontot kellett elérniük a jelentkezőknek ahhoz, hogy bekerüljenek. Az elmúlt években ugyan volt példa arra, hogy utólag változtattak a minimumpontszámokon, ám jobbára néhány ponttal tovább emelték azokat a jelentkezők száma és teljesítménye miatt. Idén a legtöbben – mintegy 5800-an – a gazdálkodási és menedzsment szak állami ösztöndíjas képzéseit jelölték meg, itt az előzetes ponthatár jelenleg 428 pont. A második legnépszerűbb szak a mérnökinformatikus, a harmadik az ápolás és betegellátás. A legnépszerűbb felsőoktatási intézmények listájának első helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, a második a Debreceni Egyetem, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem. Állami ösztöndíjas képzésekre mintegy 93 ezren szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 ezren jelölték meg elsőként. A jellemzően magas pontszámok miatt nagy a verseny az államilag támogatott helyekért, tavaly nagyjából ugyanennyi jelentkezőből csak 55 ezren tanulhattak tovább állami ösztöndíjas formában (14 ezerrel kevesebben, mint 2010-ben). Tavaly összesen 72 ezer diákot vettek fel valamilyen egyetemi, főiskolai képzésre – mintegy kétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A 2010-2011-es években pedig még 98 ezer volt a felvettek száma. A csökkenésben nagy szerepe van a kormány felsőoktatás-politikájának – a forráselvonásnak, a szakmegszüntetéseknek, a férőhely szűkítéseknek – is. Az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga pedig még tovább szűkítheti a felsőoktatásba bekerülők arányát.
Szerző

Izraelből fékezik Orbánt, nem engedik Schmidt Máriát a Sorsok Házához

Publikálás dátuma
2018.07.25. 07:30
Orbán VIktor és felesége koszorúz a Jad Vasemben
Fotó: Gali Tibbon / AFP
Orbán Viktor nem akar botrányt. Márpedig izraeli látogatásakor, a Jad Vasemben egyértelművé tették számára, hogy a Terror Háza Múzeum főigazgatójának kinevezése nemzetközi tiltakozáshoz vezetne.
A Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott, évek óta üresen álló Sorsok Házát összevonnák a Páva utcai emlékközponttal, az egyesített intézmény vezetésével Schmidt Máriát bíznák meg –számoltunk be Karsai László történész értesülései alapján a kormány terveiről a közelmúltban. Ekkor már tudni lehetett, hogy izraeli útja során Orbán Viktor miniszterelnök ellátogat a világhírű emlékhelyre, a Jad Vasembe is (angolul: Yad Vashem). A magyar kormány az izraeli történészeket „szondáztatja”, mit szólnának ahhoz, ha Schmidt Mária vezetésére bíznák az összevont központot – mondta Orbán elutazása előtt lapunknak Karsai. A Jad Vasemben tett kormányfői látogatásról tudósító Izrael.info azt írta, hogy „Horthy Miklós személyére kiélezve” kísérték végig Orbán Viktort a vészkorszakot bemutató tárlaton. Az egyik résztvevő beszámolója nyomán a hírt lapunknak is megerősítették: az eseményen nyomatékosan szó esett az egykori kormányzó súlyos felelősségéről. Ennek azért van jelentősége, mert a kormány által képviselt felfogás a magyarországi holokausztért a felelősséget igyekszik kizárólag a német megszállókra és a nyilasokra hárítani. A törekvés egyik élharcosa Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, akit a kormány megbízott a Sorsok Háza szakmai koncepciójának kidolgozásával. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy a 7,5 milliárdból létrehozott józsefvárosi emlékközpont még mindig nem nyílt meg. Nemcsak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és más hazai zsidó szervezetek tartották elfogadhatatlannak Schmidt Máriát, személye miatt korábban a Jad Vasem szakértői is kiszálltak a Sorsok Háza-projektből. Információink szerint a mostani látogatáskor Orbán Viktor tudomására hozták a Jad Vasemben, hogy Schmidt Mária megítélése nem javult az elmúlt években. Érzékeltették, hogy Schmidt kinevezését más tekintélyes intézmények, nemzetközi szervezetek is tiltakozással fogadnák. Elvárható ugyanis, hogy a vészkorszak áldozatainak emléket állító tudományos központokat olyan hiteles személyek vezessék, akik szakmailag megkérdőjelezhetetlenek, töretlen támogatást élveznek.
Schmidt Mária közel áll a kormányfőhöz
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Orbán „nyitott és érdeklődő” módon viselkedett, több kérdést is feltett, például a Páva utcai emlékközponttal kapcsolatban (a Jad Vasem szakértői, bár az intézmény működését kritizálták, az ottani kiállításról történészi szempontból jó véleménnyel voltak). A Sorsok Háza ügyében a miniszterelnök kifejezésre juttatta, hogy szeretné elkerülni a „régi problémák” megismétlődését: semmiképpen nem újabb botrányt, hanem megállapodást akar. A Miniszterelnökség nemrég megkeresésünkre szűkszavúan közölte, hogy a „Sorsok Házával kapcsolatban kormánydöntés még nem született”. Gulyás Gergely miniszter a keddi kormányinfón újságírói felvetésre kijelentette, hogy „nincs szó semmilyen összevonásról”. Schmidt Mária a két héttel ezelőtt elküldött kérdéseinkre eddig nem reagált. Az Orbán által kívánatosnak tartott megállapodást aligha lehet a kormánnyal szemben konfliktusokat is felvállaló Mazsihisz mellőzésével tető alá hozni. Előző cikkünkben arról írtunk, hogy a kormány első körben a Mazsihisznél lényegesen lojálisabb partnernek tekintett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) szeretne közös nevezőre jutni: az egyeztetések már elkezdődtek. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija annyit mondott, „informális beszélgetésekben felmerült, hogy – ha szükséges – az EMIH kész közreműködni a Sorsok Háza-projekt sikeres megvalósításában”. Köves Slomó is azok között volt, akik az izraeli látogatás utolsó állomásán, a jeruzsálemi Siratófalnál fogadták Orbán Viktort. A Jad Vasemben azonban a Zsidó Nemzeti Alap szervezésében tartott faültetésekor a Mazsihisszel és személy szerint Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével kialakított jó együttműködést méltatták. A Jad Vasem tehát kiállt a Mazsihisz mellett. Heisler András a Népszavának azt mondta: a miniszterelnök izraeli látogatásán ugyan nem volt jelen, de a hozzá eljutott információk egybevágnak azzal, amit lapunk más forrásból megtudott. A Mazsihisz álláspontja a Sorsok Házáról évek óta változatlan. Arra kérnek garanciát, hogy az intézmény a történelmet hitelesen mutassa be. A főigazgató asszony (Schmidt Mária) „munkássága elvárásainknak nem felel meg” – ismételte meg Heisler András, amit nemrég a közösségi oldalán hangsúlyozott. Kérdésünkre, hogy a patthelyzetet milyen módon lehet feloldani, a Mazsihisz elnöke emlékeztetett rá: a Sorsok Háza ügyében találkozót kért Gulyás Gergelytől, válasz még nem jött. Heisler ezért úgy tervezi, hogy harminc nap lejártával – ami lassan esedékes lesz – újra a Miniszterelnökséghez fordul.

Gondok a Páva utcában

Pár éve volt már egy nehéz időszak a Páva utcai emlékközpont történetében, ami most megismétlődhet. Az intézményt működtető alapítvány kuratóriumának mandátuma lejárt, a Páva utcából kapott tájékoztatás szerint az új kuratóriumról a kormány még nem intézkedett. Lejárt Szita Szabolcs igazgató mandátuma is. Úgy tudjuk, az ő megbízását meghosszabbították, de csak szeptemberig. Szita Szabolcsot többször kerestük – egyelőre eredmény nélkül.

Szerző