Táppénzt az csal, aki nem beteg, mégis kiíratja magát az orvossal. Leggyakrabban a mezőgazdasági idénymunka, építkezés idején, olykor munkahelyváltás előtt, vagy nyaralás miatt kérik néhány nap igazolását az orvostól. A betegség első 15 napján a munkáltató állja a cehet és betegszabadság címén fizet ellátást az alkalmazottjának, a 16. naptól pedig az egészségbiztosítóé a költség. Hat évvel ezelőtt született az a jogszabály, amely a büdzsét óvná a társadalombiztosítási és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától. Ez a változás tette lehetővé azt is, hogy ha az okozott kár eléri a költségvetési csalás küszöbét, azaz a 100 ezer forintot, alapesetben kétévnyi elzárással is büntethető az elkövető.
Ha lassan is, de az elmúlt években nőtt a táppénzes napok száma, és ezzel párhuzamosan az egészségbiztosító kiadása is – mondta lapunknak Nogel Mónika ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa, aki a témával kapcsolatban a minap publikálta a Med.et Jur szakmai lapban a legfrissebb számokat.
Az esetek területi eloszlása rendkívül aránytalan. Míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 170 esetet regisztráltak, addig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében csak 2-2 volt. Arra, hogy ezek közül bármelyik is elzárással végződött volna, Nogel Mónika nem emlékszik. A büntetés ugyanis korlátlanul enyhíthető, ha valaki a csalással megszerzett összeget a vádirat benyújtásáig visszafizeti.
A legtöbb embert a háziorvos írja ki – mondta lapunknak Komáromi Zoltán háziorvos – mert a legtöbb szakrendelésnek nincs táppénzbevételi joga. Az ellenőrző főorvos csak a 30 napnál hosszabb eseteket vizsgálja. Gyakran csak a betegdokumentációt nézi át, így a beteg és a háziorvos közös érdeke, hogy minden vizsgálatról, terápiáról meglegyen a pontos dokumentáció. Minden betegségnek meg van az átlagos gyógyulási ideje, ennyi ideig lehet valakit kiírni. Természetesen a lumbágó a nehéz fizikai munkát végzőnek hosszabb, míg az irodai alkalmazottnak kevesebb táppénzes időt jelent. Komáromi Zoltán szerint vele is előfordult, hogy valakit, aki derékfájásra panaszkodott, kiírt és meg is kezdte a kivizsgálását. Ám véletlenül az illető földje felé sétálva azt látta, hogy a betege epret szed – erre munkaképessé nyilvánította.
Az orvosnak alapesetben akkor is el el kell hinnie, hogy fájdalma van a betegének, ha nem is talál fizikailag tetten érhető tünetet. Ugyanakkor előfordul, hogy valaki önmagát buktatja le, amikor például súlyos ízületi gyulladása ellenére sítúrás képeket posztol magáról a közösségi portálon. Ilyen esetekben a munkáltató szinte mindig lép, az ilyen betegállománynak elbocsátás a vége. Nem érdemes táppénz alatt építkezni sem, mert elég egy rosszakaró, aki meglátja, hogy a beteg rakja a téglákat. Olykor a táppénzes felülvizsgáló orvosnő is lépre csalhatja az álbeteget. Például a táppénz végét jelentheti, ha a csípőfájdalmakkal kezelt ugrik és fölkapja a főorvos leejtett tollát.
Katona Gábor tiszaroffi háziorvossal sem fordult még elő 30 éves praxisa alatt, hogy bizonyítottan táppénzcsaló betege lett volna. Mint mondta: az ő körzetében a legnehezebb időszak a mezőgazdasági idénymunkák alatt van. Ekkor sokan jönnek, főleg a közfoglalkoztatottak, hogy lázasak, itt fáj, ott fáj, de van, aki egyenesen megmondja, hogy a napszámos munkára kellene idő, mert a kukorica címerezéssel többet kap, mint amit az egy havi közmunkáért hazavihet. És ha emberileg meg is érti, a gyakorlatban nem sokat tehet. Viszont ha meg valakinek rendes fizetése és munkája, az betegen is megy, nehogy találjanak helyette valaki mást.
Gyanús esetben a munkáltatók maguk is kérhetnek rendkívüli felülvizsgálatot az egészségbiztosítótól. Bár a szolgáltatás díja 15800 forint, ezzel ők nem túl gyakran élnek, inkább magánnyomozót bíznak meg alkalmazottaik ellenőrzésével. Ennek borsos az ára, akár néhány százezer forintba is kerülhet, de a csalásért menesztett alkalmazottnak nem jár végkielégítés.
