Csodát tesznek

Talán sosem értesülünk arról, mi, körön kívüliek, hogy milyen vallási mozgalom szerveződik a fiatalok, döntően az egyetemisták körében, ha annak történetesen nem tagja, egyik vezetője Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia. De még így is, hogy rajta keresztül a nyilvánosság fókuszába került a Felház nevű gyülekezet, igyekszik mindenki kellő óvatossággal bánni az üggyel. Érthető, hisz az ilyen hitbéli dolgok az ember legszemélyesebb magánügyei közé tartoznak. Meg egyébként is: lehet nekünk bajunk a kormányfővel, bírálhatjuk, ha a családja állami pénzek közelébe került, azt azonban, hogy hol és milyen módon gyakorolják vallásukat, tabunak kell tekinteni.

Annak is tekintjük.

Amikor tehát a Felház mozgalomról írunk, akkor a jelenséget vizsgáljuk, illetve nyilván azt is, hogy a fejlődés-történethez mennyiben járul hozzá Orbán Viktor fiának jelenléte. Mert a Felház esetében ez a fejlődés az izgalmas,; hogy és milyen úton haladnak, milyen pénzből építkeznek, hogyan válnak országos jelentőségűvé, ha azzá válnak.

Gábor György vallásfilozófus szerint komoly oka van annak, hogy a fiatalok jelentős része nem a nagy egyházakban keresi a hitét, hanem az ilyen kisebb gyülekezetekben. Az előbbiek ugyanis elveszítették személyes kapcsolódásaikat, főként az ifjabb hívők nem találnak válaszokat a szaporodó kérdéseikre. A Felház létrejötte is egy ilyen felismerés következménye. Igen ám, de – állítják többen – van mögötte egy másfajta felismerés is. Mégpedig a politika oldaláról. Mert ahogy az egyház elveszítette a fiatalokkal a kapcsolatot, a politika sem találja, a Felház pedig e kettő – a hit és a politika - ötvözete lehet, mondják olyanok, akiknek a Felház most kialakított rendszeréről a polgári körök jutnak az eszükbe.

Emlékszünk ezekre: a Fidesz hozta őket létre a 2002-es elvesztett választás után, Orbán Viktor nagy-nagy aktivitása mellett. Az országot behálózó politikai sejtek aztán – kinőve polgári körös jellegüket – országos hálózattá váltak. Ez az a network, amely a Fideszt hatalomban képes tartani, mert elegendő választó-utánpótlást biztosít számára. A Felház most hasonló utat jár, amikor sorra alakítja a Házi Felház nevű vidéki szervezeteit, és bár – a hírek szerint – ezekben a gyülekezetekben nincs direkt politizálás, az ideológiai irány, a szónokok beszédei elég egyértelmű irányt mutatnak. Személyesen megszólítva – és persze gyűjtve - a tagokat, egyszersmind közösségi élményt is nyújt nekik.

Mi ezzel a baj? - kérdezhetnénk. És mi azzal a baj, hogy a Felháznak máris erős támogatói, értsd: pénzügyi adakozói vannak? Tulajdonképpen semmi. Nincs ebben törvénytelen, senki nem tilthatja meg, hogy szerveződjenek, mint ahogy a multinacionális cégeknek, nagyvállalatoknak sem, hogy anyagilag támogassák a mozgalmat. Legfeljebb azon csodálkozhatunk, hogy miért jut eszükbe ezeknek a vállalatvezetőknek, hogy épp egy kezdő vallási gyülekezetnek adják a pénzük egy részét. Pont úgy, ahogy a felcsúti Puskás Akadémiának.

De csodálkozni csak az tud az ilyenen, aki nem ebben az országban él.