Fájdalmas következményei lehetnek a fesztiválozásnak

Publikálás dátuma
2018.08.04. 15:35
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Zajvédő füldugót is vigyen magával az, aki többnapos fesztiválra indul – tanácsolja dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus. Sokan kérnek ugyanis segítséget a zajos napok után sem szűnő fülzúgás miatt.

Fülzúgást és halláskárosodást is okozhat

Egy átmulatott éjszaka után gyakori, hogy a zajos szórakozóhelyet elhagyva is zúg, cseng a fül. De ez a legtöbb esetben egy nagy alvás után elmúlik. Van azonban, hogy napokig is tart vagy akár állandósul. Ha rendszeresen, nagy hangerőn hallgatunk zenét, a fülzúgás mellett romolhat is a hallás. 
„A tartós, 85 dB feletti hangerő valóban maradandó halláskárosodást okozhat, de tudnunk kell, hogy például egy koncerten akár 110 dB-el terhelik a fülünket.”

Mit tehetünk?

A mindennapi zenehallgatással kapcsolatban A Fül-orr-gégeközpont szakorvosa azt tanácsolja, hogy a zajártalom elkerülésének érdekében biztonságos hangerősséggel - 85dB alatt, és lehetőleg ne füldugóval, hanem fejhallgatóval, vagy még jobb, ha hangfalból – hallgatunk zenét. A zajterhelés után hagyjunk időt a kellő regenerálódásra hallóidegünknek. Koncertekre érdemes zajvédő füldugóval készülni, illetve két koncert között félrevonulni és a csendesebb programokat is meglátogatni.

Jó tudni!

A nagy zajban töltött időtartamok összegződnek. 

Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels

Mikor kell orvoshoz menni?

Ha a fülzúgás néhány nap alatt nem múlik el vagy halláspanasz, torz hallás is társul mellé, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz. Ilyenkor ügyeljünk az elegendő folyadékbevitelre, pihenésre, sokszor ez is segíti a keringést és a panaszok spontán javulását. Rövid ideje, vagyis max. 10 napja fennálló fülzúgás vagy halláspanasz esetén rendszerint gyógyszerekkel – szteroiddal és keringésjavítókkal – lehet kezelni a problémát - mondja dr. Fülöp Györgyi. 

A torok is bánhatja

A nagy háttérzaj, a por és a hideg italok nem kedveznek a toroknak, a hangszalagoknak. A fájdalomra, gyulladásra egyszerű és többnyire kéznél lévő megoldás, ha torokfertőtlenítő tablettákat szopogatunk, de még fontosabb, hogy kerüljük a fájdalmas nyálkahártya további irritációját. Nem tesz jót a forró, a hideg, a szénsavas, de a csípős ételek, maró italok sem segítik a gyógyulást. Ha a torokfájás pár napon belül nem javul, esetleg társul mellé rossz közérzet, étvágytalanság, fejfájás, láz vagy nyirokcsomó duzzanat, akkor javasolt orvoshoz fordulni. 
Szerző
Frissítve: 2018.08.04. 15:36

Trombózis után sem tilos a mozgás

Publikálás dátuma
2018.08.03. 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A rendszeres testmozgás az egészséges életmód fontos eleme, de trombózist követően nem mindegy, hogy milyen sportot választ az ember, és azt milyen intenzitással űzi – mondta Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa.
A mozgásnak számos jótékony hatása ismert: elősegíti a testsúly normalizálását, a cukorbetegség megelőzését és gyógyítását, valamint a szív- és érrendszer egészsége érdekében is nélkülözhetetlen, de segít a trombózis elkerülésében és a kezelésében is – mondta Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont orvosa. Így előfordulhat, hogy súlyos genetikai elváltozást hordozó emberek sokáig nem kapnak trombózist, ha megfelelően sportoltak. 
„Jelenleg a trombózis molekuláris okainak csupán közel 60 százalékát tudjuk pontosan leírni. Ennek ellenére kezelnünk kell. Ebben jelentős szerepe van a fizikai aktivitásnak, amihez eleinte mindenképpen szakember közreműködése szükséges”

– mondta a szakorvos.

Nem mindegy: mit, hányszor és hogyan

Trombózis után nagyon fontos az alsó végtag izmainak mozgása, az úgynevezett izompumpa. Hasznos lehet a futás, a gyaloglás, az úszás, a tenisz, a squash, a pingpong is. Heti két-három alkalommal 1-1,5 óra lenne az optimális, és ezt jó lenne évekig folytatni. A terhelést ajánlatos igen fokozatosan végezni, kezdetben pár kilométer séta, majd kocogás következzen – tanácsolta a professzor. Bizonyos sportok űzése azonban veszélyes lehet azokra, akinek trombózisuk volt, vagy genetikailag veszélyeztetettek: ilyen a futball és az olyan küzdősportok, amelyekben ütés és rúgás van.
Szerző
Frissítve: 2018.08.03. 14:30

Az antibiotikum másképp hat nyáron

Publikálás dátuma
2018.08.02. 15:15
Illusztráció: AFP
Bizonyos gyógyszerek napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel kell orvoshoz fordulni – mondta a bőrgyógyász..

Kiütések

Érdemes elolvasni a gyógyszerek dobozában található leírást, amiből az is kiderül, hogy a készítmény okoz-e fényérzékenységet – hívta fel a figyelmet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. 
A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett fototoxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.
Fontos tudni, hogy a tünetek megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed vagy krémet használ, és a napon tartózkodik. 
„A legtöbb panasz a nyári időszakban szedett antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin) miatt jelentkezik, de sok esetben találkozom az izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek miatt jelentkező tünetekkel"

– mondta dr. Garaczi Edina.

Fényérzékenységet okozhatnak a fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen), a vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide), szívritmus szabályozók (amiodaron, quinidine) és a gombaölő készítmények (griseofulvin) is.

Fotoallergiát is okozhat

A gyógyszerek fotoallergiát is kiválthatnak, ami egy szerzett immunológiai válaszkészség, és csak azoknál alakul ki, akik érzékennyé váltak a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. A hátterében az immunrendszer túlfokozott válaszkészsége van, tehát allergiáról beszélünk. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a fotoallergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is. A napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.

Megelőzés és kezelés

Ha gyógyszer okozhat fényérzékenységet, alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt, illetve használjunk fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. Ha mégis panaszaink jelentkeznek, a kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroidtartalmú - krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Fotoallergiásoknál csak a szigorú fényvédelem betartásával előzhetők meg a tünetek.
Szerző
Frissítve: 2018.08.02. 15:35