Előfizetés

Pénzt követel Észak-Korea a nukleáris leszerelésért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.04. 14:20
Ri Jong Ho külügyminiszter
Fotó: Mohd RASFAN / AFP
A külügyminiszter szerint viszonzatlanok maradtak a diktatúra jóindulatú gesztusai.
A nemzetközi közösségnek gazdasági segítséget kell nyújtania a Koreai-félsziget fejlődéséhez, válaszul Észak-Korea atommentesítési lépéseire – jelentette ki szombaton, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) szingapúri regionális biztonsági fórumán Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter, írja a hirado.hu.
Az észak-koreai külügyminiszter szerint országa „jóindulata jeleként” olyan intézkedéseket hozott, mint a nukleáris és rakétakísérletekre önként vállalt moratórium és egyes objektumok - mint például az amúgy is beomlott földalatti nukleáris telep - megsemmisítése.
Washingtonnak azt is felrótta Ri Jong Ho, hogy nem válaszolt Phenjan felhívására, hogy hivatalos nyilatkozatban jelentsék ki, véget ért a koreai háború - mely 1953-ban fegyverszünettel zárult, anélkül, hogy békemegállapodást kötöttek volna. Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő válaszul felhívta a figyelmet arra: szombaton átnyújtotta az észak-koreai külügyminiszternek a manilai amerikai nagykövet Donald Trump amerikai elnök Kim Dzsong Unnak küldött levelét.

ENSZ: dehogy hagyta abba Észak-Korea az atomprogramját

A külügyminiszter által emlegetett jóindulatú gesztusokra egyébként rácáfol az ENSZ egy kiszivárgott dokumentuma, amiből kiderül: nem hogy nem mondott le Phenjan a rakéta-programjáról, de még el is adja eredményeit különböző polgárháborús területeken, például a szír kormánynak. E mellett a gazdasági szankciókat is eredményesen megkerüli az ország.

Köhög a lengyel munkaerőpiac, 900 ezren eshetnek ki a rendszerből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.04. 11:51
Illusztráció
Fotó: Shuttesrtock
Se munkájuk, se képzettségük, se kedvük az egészhez.
Miközben a vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek, 900 ezer lengyel fiatal nem találja a helyét a munkaerőpiacon - írja Rzeczpospolita alapján a Napi.hu.
Az angol kifejezéssel NEET - azaz Not in Education, Employment or Training, azaz képzésen, oktatáson és foglalkoztatáson kívüliek - kategóriába tartozók száma ugyan szűkült Lengyelországban, de most is a 15-24 év közöttiek 13 százalékát teszik ki.
Csaknem kétharmaduk szeretne dolgozni, és készek lennének valamilyen állást is elfoglalni, de tanácstalanok és semmilyen tudásuk nincs. Helyzetüket tovább rontja, hogy minél tovább vannak munka nélkül, annál kevesebb helyen vennék fel őket. Mint a portál megjegyzi: ezeknek a fiataloknak közös jellemzője az is, hogy kedvtelenek, és legszívesebben hátat fordítanának a valóságnak.

Elrettentő mérleg Kolumbiában

G.M.
Publikálás dátuma
2018.08.04. 09:30

Fotó: CHRISTIAN ESCOBARMORA /
Tragikusabb a valóság, mint ahogy azt a korábbi statisztikák mutatták, derült ki egy, a kolumbiai történelmi emlékezet központ tegnap bemutatott új összesítéséből. A hat évtizedes gerillaháborúban 262197 személy vesztette életét.
Az AFP hírügynökség által ismertetett jelentés szerint az áldozatok 80 százaléka civil (215 ezer), a fegyveres gerillák közül pedig 46813-an vesztették életüket a harcokban. A szélsőjobboldali paramilitáris erők 94754 polgári személy, a szélsőbalodaliak 36683 haláláért tehetők felelőssé, a kormányügynökök lelkén pedig 9804 civil élete szárad. A 2006-os leszerelés után elkövetett gyilkosságok egy részét ismeretlen tettesek követték el, a jelentés szerzői szerint ők is az egykori gerillák közül kerültek ki.
Legutóbb 2012-ben készített a központ összesítést, a mostani kutatás viszont nemcsak, hogy napjainkig terjed ki, hanem új forrásokat is felhasznált, ennek is tulajdonítható a hat év alatt több mint 50 ezres növekedés az áldozatok számát illetően. A két nagy gerillacsoport, a FARC és az ELN ugyan 1964-ben üzent nyílt háborút a kormányzatnak, a tényleges harcok 1958-tól kezdődtek, az áldozatok számát is ettől az évtől összesíti a központ. 
A halálos áldozatokon túlmenően a hat évtizedes gerillaháború 6,9 millió kolumbiai kényszerült elhagyni otthonát. Az elrabolt személyek számát illetően az új adatok több mint 10 ezres növekedést mutatnak, 2012-ben 27023, 2018-ban már 37094 emberrablást regisztráltak. A legdöbbenetesebb emelkedést azonban a szexuális erőszak terén mérték - az előző jelentés 1754, a mostani 15687 ilyen esetet mutatott ki. A különböző gerillacsoportok által „besorolt” és a harcokban bevetett kiskorúak számát a jelentés is csak becsülni tudja, 17804 gyerekkatonával számol. 
Mint ismert, a hat évtizedes erőszaknak 2016-ban vetett véget, részlegesen, a négy éven át tartó tárgyalások után aláírt békemegállapodás a kolumbiai kormány és a nagyobbik gerillaszervezet, a FARC között. A magát marxistának mondó gerillacsoport azóta politikai párttá alakult. Az ELN-el máig nincs békeegyezménye a bogotai kormányzatnak. 2017 februárja óta Ecuador fővárosában, Quitóban folynak köztük a béketárgyalások, tűzszüneti megállapodás is született, amelyet folyamatosan megsértenek a szélsőbal gerillák. Ez a feladat már az idén májusban megválasztott új kormányzatra, illetve a júniusi választásokon győztes Ivan Duque Márquezre vár. A 2016-os békeegyezmény aláírásáért Nobel Békedíjjal jutalmazott Juan Manuel Santos elnök nem indulhatott újra, mert egy 2015-ös törvénymódosítás 4 évben maximálta az elnöki mandátumot. Az idei választásokat a jobboldali Demokratikus Központ nyerte, az új elnök is a központ tagja.