Repkednek a többmilliós fizetések a Paks II-nél

Publikálás dátuma
2018.08.06. 07:43
Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
A vezérigazgató havi négymillió forintot vihet haza, és prémium is jár neki, de egy HR-es vezető bére is megközelíti az egymilliót.
Messze az országos átlag felett keresnek az új paksi atomerőművi blokkok üzemeltetésére létrehozott vállalat vezető dolgozói - derül ki a cég július elején nyilvánosságra hozott tájékoztatójából. A csúcsgázsi 4 millió forint, de az osztályvezetők is 2,2 milliót kapnak havonta. Az egyéb juttatások is igen bőkezűek- írja az Mfor. Mint a portál emlékeztet, a Paks II. Zrt.-nél 352 alkalmazott volt július 2. állapot szerint. A dolgozók 93 százalékának főiskolai-egyetemi végzettsége van. A munkavállalók túlnyomó többségének határozatlan időre szól a munkaszerződése, 10 fő esetében viszont határozott időre szól a megállapodás.
A menedzsment élén álló vezérigazgató, Lenkei István személyi alapbére havi 4 millió forint. A szakembert ezen felül prémium is megilleti, melynek mértéke az alapbér 10 százaléka. Egyéb juttatásokra is jogosult (erre még visszatérünk). A második-harmadik vonalban dolgozók is milliós fizetéseket kapnak Pakson. Horváth Miklós Ferenc 3,5 millió forintot keres havonta alapbérként, ehhez jön még hozzá 10 százalék teljesítményösztönző juttatás. Az igazgatói szinten 3 millió forint az alapbér, az osztályvezetőknél - mint említettük - 2,2 millió forint. Ezeken a szinteken már az alapbér 20 százalékával lehet kiegészíteni a fizetést a cégnél alkalmazott premizálási rendszerben. De még a HR szakterület vezetői is 840 ezer forintban plusz 10 százalékos teljesítményösztönző kifizetésben részesülnek. Nem esett még szó a társaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában ülők javadalmazásáról. Az it-tagok havi 690 ezer forint tiszteletdíjban részesülnek, az elnök 966 ezer forintot kap. Az fb-ben 414 ezer forint a tiszteletdíj összeg, itt az elnöknek 690 ezer forint jár.
A Paks II. Zrt.-nél dolgozó nem vezető állású munkavállalóknak jár még 13 havi bér is, ami valójában kéthavi összegnek felel meg. A vezető tisztségviselőkön és fb-tagokon kívül mindenki részesül választható béren kívüli juttatásokban, amelyek éves kerete 432 ezer forint (ami csaknem annyi, mint a jogszabályokban engedélyezett évi 450 ezer forint).  Magyarországon eközben idén májusban 323 400 forint volt a bruttó átlagfizetés a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint. 
A portál szerint nagy kérdés, hogy mi lesz az alkalmazottak cafeteria-juttatásaival: mivel a kormány jelentősen szűkítette a kedvezményesen nyújtható elemek körét - lényegében csak a SZÉP-kártyát meghagyva ebben a körben - érdekes lesz figyelni, hogy a 2019-re vonatkozó bértárgyalásokon milyen megoldást választanak a munkavállalók és a munkaadó: megelégednek a SZÉP-kártyával, vagy inkább bérben kérik majd a juttatást.   Már csak azért is izgalmas kérdés ez, mert a cégnél széles körben biztosítanak önkéntes pénztári támogatást a nem vezető állásban lévő dolgozóknak (az fb-tagok sem részesülnek ebben). A pénztári tagságról a dolgozók szabadon dönthetnek.
Szerző

A jegyzőt nem lehet közmunkásra cserélni, kiürülnek a hivatalok

Publikálás dátuma
2018.08.06. 07:30

A falusi, kisvárosi ügyintézők javát elcsábították a járások, de a bolti pénztárosi állás is vonzóbb már, mint a községi adminisztrátoré. Előállt már olyan helyzet is, hogy egy óvónő majdnem többet keresett, mint a város jegyzője.
Mind nehezebben tudják megtartani a szakembereket a vidéki polgármesteri hivatalok, s az utóbbi nyolc év kormányzati intézkedései azt mutatják, hogy a Fidesz tudatosan törekedett a helyi „népképviseleti demokrácia” leépítésére – fogalmazott egy ötszáz fős észak-magyarországi kistelepülés polgármestere. A települési közigazgatásban dolgozók bérét 2010 óta befagyasztották, miközben a kormányhivatalokban tavaly is emelkedett a fizetés, ugyanazzal a végzettséggel és beosztással az utóbbi helyen 50 százalékkal több pénzt vihet haza egy szakember. Egy államigazgatási főiskolával harminc éve szabolcsi szülőfalujában dolgozó ügyintéző lapunknak elmondta: bruttó 280 ezer forintot keres, ha ugyanezt a munkát a kormányhivatalban végezné akkor 120-150 ezer forinttal kapna többet. Azért marad mégis, mert családjáról, helyben élő idős szüleiről gondoskodik, ráadásul a városban kapható magasabb bér jelentős részét albérletre kellene fordítania. Költözni, ingatlant cserélni nemigen tudna: egy peremvidéki falusi ház árából nemhogy egy pici városi lakást, de olykor még egy autót sem lehet venni. Vécsi István, a szlovák határhoz közeli borsodi Ricse baloldali polgármestere szerint nem csak az a baj, hogy helyben egyre kevesebb a jó szakember, hanem az is, hogy a fiatalok nem a falvakban tervezik a jövőjüket. A jegyzők bére ugyan csak néhány tízezer forinttal marad el egy kormányhivatal jogi középvezetőjétől, de a munka jóval több: általában négy-nyolc település gondja-baja tartozik egy-egy körjegyzőséghez. Az a tehetséges diák, aki egy nagyvárosban elvégez egy jogi vagy államigazgatási egyetemet, már nem akar visszamenni a szülőfalujába, hiába lenne égető szükség a tudására. Sokkal több pénzt kereshet egy multinál, mint a községházán, másrészt sem kulturálisan, sem egyéb fogyasztási szokásait tekintve nem éri be egy városinál szűkösebb kínálattal. A kilencezer fős Hajdúdorogon két éve 30 százalékkal emelték meg a hivatali dolgozók bérét, máskülönben nemigen tudtak volna lépést tartani akár csak a közalkalmazottak fizetésével. – Előállt az a helyzet, hogy egy óvónő majdnem többet keresett, mint a város jegyzője, és ezen muszáj volt változtatni – mondta Csige Tamás, a város szocialista polgármestere. Saját keretükből költöttek a béremelésre, és azért tehették meg, mert nincs adósságuk, 1,3 milliárd forintos költségvetésüket évről-évre egyensúlyban tartják. 
Van, hogy egy-egy körjegyzőségen belül is eltérőek a keresetek. A Hercegkutat, Olaszliszkát, Sárazsadányt, Komlóskát és Bodrogolaszit magába foglaló hivatali rendszerből picit „kilógnak” a komlóskaiak. Ez a falu megpróbálta valamelyest függetleníteni magát az államtól, eltöröltek minden helyi adót, így egyfajta adóparadicsomot hoztak létre, ahová kétszáz vállalkozás jelentkezett be. A cégek által befizetett súlyadóból 40 százaléknyit visszakapnak, ez adja a gazdálkodásuk egyik stabil lábát. Itt az idén márciusban minden önkormányzati dolgozó, ideértve a közmunkásokat is, plusz egyhavi jutalmat kapott, ezzel próbálták enyhíteni a közszféra alacsony bérezése okozta gondokat. A legtöbb önkormányzat azonban saját forrás híján kénytelen a központi kvótákra támaszkodni, az állam pedig elég szűkmarkú.  – Nem csoda, hogy szinte lehetetlenség új embereket találni a körjegyzőségekbe – mondta egy somogyi falu polgármestere, akinek települése hat másikkal alkot körjegyzőséget. – A hivatalban jelenleg három diplomás dolgozik, de a többieknek is felsőfokú szakképesítésük van. Az előbbiek közül ketten másfél éven belül nyugdíjba mennek, s teljesen esélytelen, hogy megfelelő végzettségű szakembert találjunk a helyükre. - Éveken keresztül azért küzdöttünk, hogy ne emelkedjen a hozzájárulásunk a közös hivatal fenntartásához – jegyezte meg keserűen egy félezer fős dél-dunántúli kistelepülés polgármestere –, aztán az idén úgy döntöttünk, saját felajánlásként harminc százalékkal megnöveljük a hozzájárulást. Ellenkező esetben kiürült volna a körjegyzőség: egy adminisztrátor, aki persze, ahogy faluhelyen szokás, vagy hat-hét területért felel egyszerre, közölte, inkább elmegy a diszkontlánchoz pénztárosnak, mert másfélszer annyit kapna nettóban – mondta. – Az a baj, hogy az illetékesek nem veszik észre, hogy a kisebb falvakban már csak a hivatal maradt, mint a helyi értelmiség gyűjtőhelye - folytatta a polgármester. Megszűntek az iskolák, bezártak a könyvtárak, nincs orvos. Ha záros határidőn belül nem változik a helyzet a körjegyzőségeken, elmennek a szakemberek, akiket nem lehet közmunkásokkal helyettesíteni, és akkor tényleg le lehet kapcsolni a villanyt: a vidéki-kisfalusi Magyarországnak befellegzett, marad az éberkóma állapot.

Gazdálkodják ki, ha akarják

A közszférában dolgozók több mint felének 2008 óta nem emelkedett a bére, nem véletlen, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete már többször is sztrájkot tervezett: a megalázó fizetések ráadásul egyre nagyobb munkaterheléssel járnak. A problémák mindenütt hasonlóak, ennek ellenére a kormány évek óta nem lépett az közszféra bérrendezése ügyében. Tavaly ősszel, a somogyi polgármesterek és jegyzők siófoki, éves konferenciáján Pogácsás Tibor belügyi államtitkár ugyan arról beszélt, elkészült a tervezet, s már csak a parlamentnek kell rábólintania a béremelésre, ennek ellenére a jövő évi költségvetésben nem szerepel a tétel: csak egy ötmilliárdos BM-keret, illetve egy 11 milliárdos pályázati forrás áll rendelkezésre a települések béremelésekkel kapcsolatos kiadásainak ellentételezésére. – Csakhogy erre pályázni kell, ami pontosan tudjuk, hogyan működik ebben az országban – jegyezte meg Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. – Azok a települések pedig, melyek nem kapnak támogatást, gazdálkodják ki a béremelést, ha akarják.   

Témák
közszolgák
Frissítve: 2018.08.06. 07:31

Nemzeti nevelés lesz már az óvodákban is

Publikálás dátuma
2018.08.06. 06:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a nemzeti jelképek ismerete – ősztől ezekre mind nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni az óvodai nevelés során.
Szeptembertől már a nemzeti identitástudat erősítése is hangsúlyosabb feladata lesz az óvónéniknek a magyar óvodákban – legalábbis erre lehet következtetni az Óvodai nevelés országos alapprogramjának nemrégiben elfogadott módosításából. Az alapprogram – ami olyan az óvodáknak, mint az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv – határozza meg az intézmények pedagógiai munkájának alapelveit. A július 25-én kiadott módosítás szerint az óvoda „a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja”. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai című melléklet verselésre, mesélésre vonatkozó pontja egyebek mellett azzal egészül ki: „az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van”. Ugyanezen fejezet „Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka” alcíme pedig úgy módosul: „a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének”. Mindemellett a hazai óvodáknak a határon túli magyar óvodákkal is erősíteniük kell majd kapcsolataikat, a módosítás ugyanis kimondja: „a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn.” – A módosításokról semmit nem tudunk, velünk sem, és tudtommal, másokkal sem egyeztettek – nyilatkozta lapunknak Bakonyi Anna, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja. Úgy véli, a módosítások nem igazán indokoltak, hiszen a nemzettudat kérdésköre eddig is jelen volt az óvodákban, ahogy a népmesék, népdalok is fontos szerepet kaptak a pedagógiai programokban. – Ettől függetlenül nem vagyok túl optimista, mert nem értjük a változtatás okát. Nem tudjuk, kicsoda, milyen megrendelésre, pontosan milyen okból kérte a módosításokat. Félő, hogy egyes intézményekben túlkapásokra használhatják. A hangsúlyokat lehet jól is értelmezni, és lehet hivatkozni a szövegre úgy is, hogy a gyerekek nem az életkoruknak megfelelő módon tanulnak – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: sajnálja, hogy például a Digitális Oktatási Stratégia óvodai vonatkozásából semmi nem jelent meg a módosításokban, pedig az óvodai nevelés korszerűsítése szempontjából annak valóban lett volna értelme. – Fogalmunk sem volt, hogy ilyen módosításokra készülnek. Azt sem tudom, kikkel egyeztettek arról, hogy ezeknek a módosításoknak bele kell kerülniük az alapprogramba – erről már Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke beszélt a Népszavának. Ő is megerősítette, hogy a nemzeti értékekről eddig is sokat beszélgettek a gyerekekkel, természetesen csak az óvodásoknak megfelelő szinten. – Semmi gond nincs azzal, ha ismerik a nemzeti jelképeinket, vagy tudják, melyik nemzeti ünnep miről szól. De minderre eddig is figyeltünk. Az viszont, hogy mindezt rendeletbe adták, azt valószínűsíti, hogy még többször elő kell majd vennünk ezeket a témákat. Ezzel sincs gond mindaddig, amíg a kollégák a gyerekek szintjén beszélnek erről és nem esnek túlzásokba – mondta. Verba Attiláné ugyanakkor hangsúlyozta: a „keresztény értékeknek” elsősorban a vallási intézményekben kell megjelenniük, egy önkormányzati, „világi” óvodában kevésbé kellene erőltetni – legfeljebb olyan ünnepek alkalmával kerülhetnek jobban előtérbe, mint például a húsvét vagy a karácsony. Azzal kapcsolatban, hogy a hazai óvodáknak kapcsolatot kell majd kiépíteniük külhoni magyar óvodákkal, úgy vélekedett: nem tudja, ez kinek a dolga lesz, a csoportvezetőknek vagy az óvodavezetőnek a napi munka mellett biztos, hogy nem lesz ilyenre idejük.    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta, elsősorban a fenntartók (többségében az önkormányzatok) feladata, hogy – jelenlegi testvérvárosaikon keresztül is – elindítsák az óvodák közti szakmai kapcsolatépítést, továbbá az óvodavezetők feladata is, hogy külhoni kapcsolatok kiépítésére, ápolására törekedjenek. A módosításokról egyedül a kormány tanárszervezetével, a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztettek.
Szerző
Témák
óvoda
Frissítve: 2018.08.06. 11:36