Suttyomban vonták vissza a „pofátlan végkielégítések” különadóját

Publikálás dátuma
2018.08.07 14:41

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-re visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk.
Érdekes törvénymódosításra bukkantunk „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról” szóló, már kihirdetett salátatörvényt átböngészve. A terjedelmes módosító csomag 42. szakasza ugyanis kimondja, hogy „hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/F. §-a” (a törölt rendelkezéseket ráadásul idén január 1-től nem kell alkalmazni).
Ez volt az a jogszabály, amit csak a „pofátlan végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó” néven ismerhetett meg a közvélemény a 2010-es választásokat követően.
A Fidesz így jellemezte ugyanis a 2 millió forintot meghaladó juttatásokat a munkaviszony megszűnése esetén a köztisztviselői karban és az állami vállalatok dolgozói esetében, amelyeket jellemzően a 2010-es kormányváltás után kellett kifizetni. Természetesen főképp a felsővezetői körben fordult ez elő, de 2 millió forintnál nagyobb végkielégítés egy több évtizedes köztisztviselői pálya eredményeképpen is összejöhetett. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában, első gazdasági intézkedéscsomagja keretében jelentette be, hogy a kivetik a büntetőadót, hogy a kormány ennek „megteremti az alkotmányos alapjait” is. Utóbbira szükség is volt, hiszen
a jogszabályt az Alkotmánybíróság több körben vizsgálta, és alkotmányellenesnek találta a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal.
Az első megsemmisítés után a fideszes parlamenti többség újra elfogadta, illetve az Alkotmánybíróság jogköreit is korlátozta. A törvényt később ennek ellenére többször módosították az Ab döntése után: 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették.  A hatályon kívül helyezés előtt a törvény a 75 százalékos különadót is csak abban az esetben írta elő, ha a végkielégítésre jogosult dolgozónak a munkavégzésére a munkáltató a felmondási idő alatt nem tartott igényt. Ha például azonnali hatállyal bocsátották el, vagy egyszerűen csak felmentették a munkavégzés alól, akár több millió forintot is veszíthetett.  

Már nem pofátlan?

A kormány mostani lépése beleillik abba a folyamatba, aminek eredményeképpen egyedi jelleggel az állami vállalatok vezetőinek megszabott 5 millió forintos szintet is elérheti majd egyes vezetők fizetése a kormányfő döntése nyomán. Igaz, erről a tervezetről még nem szavazott a parlament.
A januári visszamenőleges hatály azért érdekes, mert így nem kell a „pofátlansági különadóval” számolnia az olyan állami cégek vezetőinek (a legismertebb Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve Dávid Ilona a MÁV vezérigazgatója), akiket a kormányváltás után bocsájtottak el.
2018.08.07 14:41
Frissítve: 2018.08.07 19:56

Kósa Lajos kezdeményezi Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke Debrecenben azt mondta, szerdán levélben kéri Kövér László házelnöktől a felülvizsgálat megindítását.
Hozzátette: a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként biztosítania kell a testület törvényes működését, ezért kötelessége ezt a lépést megtenni, miután szerinte Demeter Márta harminc évig nem nyilvános katonai adatokat tett közzé - tájékoztat az MTI.

"Természetesen nagy örömmel állok elébe"

Természetesen nagy örömmel állok elébe az újabb, 5 év alatt immár harmadik, nemzetbiztonsági átvilágításomnak - reagált Kósa Lajos bejelentésére Demeter Márta. Ha már Kósa Lajos, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke amúgy is Kövér László házelnökhöz fordul, elvárom, hogy kezdeményezze Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági átvilágítását, melyet folyamatosan elkerült az elmúlt 28 évben. Kérem a bizottsági elnököt arra is, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság vegye napirendre a következő ülésen a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat beszámolóját arról, hogy mit keresett Zaid Naffa, a nemzetbiztonsági ellenőrzésen kétszer megbukott jordán tiszteletbeli konzul a Magyar Honvédség honvédtisztjeinek avatásán - zárul a közlemény. 

Demeter Márta, az LMP tegnap megválasztott társelnöke korábban azt állította, hogy a honvédség egyik új Airbusa a miniszterelnök egyik rokonát szállította, de a kormány szerint ez rágalom, mert egy katona azonos nevű hozzátartozója ült a gépen. A Fidesz az ügyészséghez is fordult az ügyben. Szombaton pedig Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára állította azt, hogy szerinte Demeter egy másik ügyben is információkat hamisított meg, így távoznia kellene a parlament honvédelmi bizottságából. Az LMP új társelnöke a párt tegnapi kongresszusa után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem hibázott, amikor több ügyben kérdéseket tett fel a honvédelmi tárcának, az általa nyilvánosságra hozott adatok pedig nem titkosak. Az elmúlt napok történéseit lejáratási kísérletnek nevezte. 
2018.10.21 10:49
Frissítve: 2018.10.21 11:48

Mindenki hiszi, hogy lopják az uniós pénzt

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:20

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hiába a kormány EU-ellenessége, az erről szóló kampányok, a magyarok még mindig az Európai Unióban képzelik el a jövőjüket. Még a Fidesz-szavazók 29 százaléka is úgy véli, hogy a Magyarországra érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része magánzsebekbe vándorol- írja a Vasárnapi Hírek.
A Publicus Intézet felmérése szerint még a Fidesz- és a Jobbik-szavazók meggyőző többsége sem akarja azt, hogy kilépjünk az unióból, és a válaszadók jelentős problémának tartják az uniós források elherdálását. Az EU tehát – legalábbis a magyarok gondolkodásában – erősebb a Fidesznél. Miközben a magyar kormány az elmúlt években több 10 milliárd forintot költött olyan kampányokra, amelyeknek Brüsszel, maga az unió vagy az EU-t – a propaganda szerint – kívülről „mozgató” Soros György voltak a célpontjai, a magyar választók soha nem akartak annyira az EU-hoz tartozni, mint most. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek megbízásából.

Kétharmad az EU mellett

Arra a kérdésre, „Ha most vasárnap népszavazást tartanánk arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba?”, a válaszadók 68 százaléka mondott határozott igent és csak 16 százalékuk nemet, a távol maradók aránya pedig 11 százalék lenne (a maradék 5 százalék nem válaszolt). Ez azért is figyelemre méltó, mert tavaly áprilisban a támogatók aránya még csak 59 százalék volt (32 százaléknyi elutasító mellett), 2016 augusztusában pedig 58 százalék. Érdekesség, hogy 5 évvel az uniós csatlakozásunk után, 2009-ben – köszönhetően a többi között valószínűleg a Fidesz akkori folyamatos kormányellenes kampányának – a választók mindössze 48 százaléka mondott volna igent a belépésre, és nagyon magas volt a távol maradók aránya is. Ami mégis meglepő ebben az adatsorban, hogy annak ellenére nőtt az EU iránt elkötelezettek száma, hogy a kormány az utóbbi években szinte folyamatosan Brüsszel ellen próbálja hangolni az embereket – a jelek szerint azonban a máshol oly hatékony kormánypropaganda itt nem járt sikerrel. Sőt a Fidesz „rombolása” kontraproduktív volt, hiszen a közösséghez kötődést erősítette. Egy másik, bár az előzőtől aligha független megközelítésben is EU-pártibb lett a társadalom. Amikor arra kérdeztek rá, hogy előnyös volt-e Magyarország számára az uniós tagság, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy nagyon előnyös volt, további 50 százalék pedig inkább előnyösnek minősítette. Vagyis a felmérés szerint az emberek 80 százaléka, tízből nyolc válaszoló 2018 októberében úgy véli: összességében jól járt Magyarország a csatlakozással. Összehasonlításképpen: 2016-ban 70, 2015-ben pedig mindössze 57 százalék tartotta előnyösnek a tagságot.

Közeli tapasztalat

Az emberek érzik, hogy az uniós pénzek egy része különböző gyanús, kormány közeli zsebekben landol (erről később részletesebben is), de a válaszokból kiderül, hogy a 2014–20- as fejlesztési ciklusból „ránk eső” több mint 8000 milliárd forint nem tűnt el nyomtalanul. Arra a kérdésre, hogy „A lakóhelyén és környékén körülbelül hány olyan fejlesztést látott, ami uniós pénzből valósult meg?”. 33 százalék 3–6 fejlesztést említett, míg 22 százalék több mint 10-et. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka állította, hogy nem látott uniós fejlesztést a lakóhelyén és környékén. Tehát az emberek többsége testközelből érzi a tagság bőséges előnyeit. Szintén kétharmadnyian (65 százalék) gondolják úgy, hogy Magyarországot nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatás egy részét. Sőt további 28 százalék gondolja, hogy ennek „lenne némi hatása”, miközben csupán 4 százalék állítja, hogy „egyáltalán nem lenne hatással az országra a pénzmegvonás”. A válaszadók 18 százaléka szerint semmiféle hátrányunk nincsen az uniós tagságunkból, és 42 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Mindössze 13-13 százalék említette negatívumként, hogy „azt akarják, hogy Magyarország fogadjon be menekülteket”, illetve, hogy „beleszólnak Magyarország ügyeibe”. A hátrányok között 6 százalék azt rótta fel, hogy a külföldi termékek kiszorítják a piacról a magyar árukat, és mindössze 1 százalék említette a támogatások ellopását, a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy Magyarországnak „sokba kerül a tagság”.

Mindenki látja a lopást

A felmérés egyik legmeglepőbb pontja az, hogy még a Fidesz-szavazók szerint is szigorúbban kellene ellenőriznie az EU-nak az uniós pénzek falhasználását (76 százalékuk gondolja ezt). Érthető módon a szocialista érzelmű válaszadók között volt a legtöbb igennel szavazó erre a kérdésre (98 százalék), de alig 1 százalékkal maradt el mögöttük a Jobbik-tábor. Az átlag 86 százalékra jött ki ennél a kérdésnél. A szigorúbb ellenőrzésre már csak azért is szükség volna, mondja a válaszadók 58 százaléka, mert „nagyon sok EU-pénz kerül magánzsebekbe”, további 31 százalékuk véli úgy, hogy „biztos volt ilyen, de nem jelentős mértékben”. Tehát szinte tízből kilenc ember tisztában van a magánzsebekig vezető korrupciós csatornákkal, miközben csak 6 százalék állítja: minden a legnagyobb rendben van a fejlesztési pénzek hasznosítása körül. A Fideszre voksolóknak is a háromnegyede gondolja úgy, hogy lehettek visszaélések, de esetükben „csupán” 29 százalékuk biztos abban, hogy ez sokszor előfordult. (A megkérdezettek, de még a Fidesz-szavazók többsége is fontosnak tartja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez a korrupciógyanús esetek kivizsgálása miatt. 
2018.10.21 10:20