A napégés meggyógyul, de a hatása összeadódva tovább árt

Publikálás dátuma
2018.08.07. 15:15
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A legtöbben túl vékony rétegben kenjük magunkra a napvédő krémet – derült ki a King's College London kutatásából, így aztán a legjobb termék sem tud hatékony védelmet nyújtani a leégés ellen. A bőrpír fájdalmas ugyan, de pár nap alatt elmúlik, de az igazi kockázatot az jelenti, hogy minden egyes bőrégés növeli a melanoma kialakulásának veszélyét.

Hűsítés

A bőr égő érzéssel kísért fájdalmas vörösséggel, majd hámlással reagál, ha túl nagy mennyiségben és túl erős napfény éri. A leégés kellemetlen tünetei megfelelő kezelés mellett pár nap alatt enyhülnek. A bőrgyógyász ajánlása szerint napégés után a legfontosabb a bőr szöveteinek hűtése, ezzel megelőzhető a hólyagok kialakulása. Erre a legjobb a hűsítő tusolás, a hideg vizes borogatás és a hűsítő zselék alkalmazása. A gyógyszertárakban, drogériákban is beszerezhető, erre a célra kifejlesztett gyulladáscsökkentő készítmények hidratálják a bőrt, segítik a bőr regenerációját és az igazoltan felszívódó antioxidáns komponensekkel csökkentik a szöveti károsodást – mondta Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ szakorvosa. Napégés után pedig néhány napig kerüljük a direkt napfényt, mivel az új bőr nagyon vékony és ismét gyorsan leéghet.
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock

Növeli a melanoma kockázatát

A túlzásba vitt napozás a napégés mellett a bőr ráncosodását, öregségi foltok képződését is okozhatja. Fontos, hogy a napvédő krém védelmet nyújtson a nap UVA és UVB sugarai ellen is. A leégést az utóbbiak okozzák, ezek mivel nem hatolnak mélyen a bőrbe, a felső bőrrétegekben található sejteket károsítják: bőrpírt, leégést okoznak. Az UVA sugarak viszont mivel mélyen a bőrbe hatolnak, károsítják a bőrsejtek DNS-ét, ami kutatók szerint a melanoma kialakulásának egyik oka.

Megelőzés: fényvédelem, önellenőrzés és szűrővizsgálat

A napégés rövid- és hosszútávú káros hatásai ellen úgy védekezhetünk, ha 11 és 15 óra között – amikor legerősebb az UV-sugárzás – nem tartózkodunk a napon. Használjunk magas, 30-as vagy 50-es faktorszámú napvédő krémet, amelyet kellő vastagságban legalább fél órával napra menés előtt kenjünk a bőrre. A műveletet átlagosan kétóránként ismételjük meg, akkor is, ha a termék vízálló. Jó tudni, hogy árnyékban vagy akár egy fátyolfelhős napon is le lehet égni. 
Dr. Rózsa Annamária arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos a havonta elvégzett önellenőrzés, de a melanoma korai stádiumban történő felismerése miatt bőrtípustól függően a fél-, de legfeljebb évente végzett teljes testtérképes anyajegyszűrés is.
Szerző

Nincs tünet, nincs baj – Tévhitek a szívbetegségről

Publikálás dátuma
2018.08.06. 14:41
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Számos tévhit kering a szív-érrendszeri betegségekről, amelyeket jobb eloszlatni – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Ha nincs tünet, nincs baj

Gyakori tévhit, hogy azt gondoljuk, ha nincs tünet, nem kell gyanakodni. A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutinvizsgálatnál derül ki: magasak az értékek. Sokan még a tüneteket – fejfájás, tompa, lehajláskor fokozódó fájdalom a tarkóban, a halántékban, romló koncentráció, egyensúlyérzék és látás, verejtékezés, -, sem veszik komolyan, pedig a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás. 

Szívbeteg csak idős ember lehet

A fiatal kor nem zárja ki a betegséget, sőt egyre több a fiatal szívbeteg. Az életmódunk tele van rizikófaktorokkal, azok a legveszélyeztetettebbek, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak az erekben olyan plakkok, amelyek az érszűkülethez vezethetnek.

Elkerülhetetlen az öröklődés

Bár a genetikai hajlam öröklődik, a megbetegedés esélyét lehet csökkenteni. A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll és szükség esetén kezelés, valamint az életmód megváltoztatása – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.  

Nem függ össze a cukorbetegséggel

A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, illetve ha a cukorbetegséget nem kezelik.

A koleszterinszintet 40-50 éves kortól érdemes ellenőriztetni

  Az ajánlások szerint 20 éves kortól öt, 30 éves kortól legalább évente kell megmérni a koleszterin szintjét. Érdemes azoknak a fiataloknak évente ellenőriztetni magukat, akiknek családjában szív- és érrendszeri beteg van, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.   

A túl gyors szívverés „csak” a stressz jele

A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem kell miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet viszont feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.

Szívbetegséggel nem lehet sportolni

Ez annyira nem igaz, hogy egy jól felépített életmód- és mozgásprogrammal még szívinfarktus után is sokkal jobbak a hosszú távú esélyek, mint az inaktívoknak. A biztonságos, hatékonyan egészséges életmód kidolgozásához érdemes szakember segítségét kérni – mondta a szakorvos.
Szerző

Fájdalmas következményei lehetnek a fesztiválozásnak

Publikálás dátuma
2018.08.04. 15:35
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Zajvédő füldugót is vigyen magával az, aki többnapos fesztiválra indul – tanácsolja dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus. Sokan kérnek ugyanis segítséget a zajos napok után sem szűnő fülzúgás miatt.

Fülzúgást és halláskárosodást is okozhat

Egy átmulatott éjszaka után gyakori, hogy a zajos szórakozóhelyet elhagyva is zúg, cseng a fül. De ez a legtöbb esetben egy nagy alvás után elmúlik. Van azonban, hogy napokig is tart vagy akár állandósul. Ha rendszeresen, nagy hangerőn hallgatunk zenét, a fülzúgás mellett romolhat is a hallás. 
„A tartós, 85 dB feletti hangerő valóban maradandó halláskárosodást okozhat, de tudnunk kell, hogy például egy koncerten akár 110 dB-el terhelik a fülünket.”

Mit tehetünk?

A mindennapi zenehallgatással kapcsolatban A Fül-orr-gégeközpont szakorvosa azt tanácsolja, hogy a zajártalom elkerülésének érdekében biztonságos hangerősséggel - 85dB alatt, és lehetőleg ne füldugóval, hanem fejhallgatóval, vagy még jobb, ha hangfalból – hallgatunk zenét. A zajterhelés után hagyjunk időt a kellő regenerálódásra hallóidegünknek. Koncertekre érdemes zajvédő füldugóval készülni, illetve két koncert között félrevonulni és a csendesebb programokat is meglátogatni.

Jó tudni!

A nagy zajban töltött időtartamok összegződnek. 

Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels

Mikor kell orvoshoz menni?

Ha a fülzúgás néhány nap alatt nem múlik el vagy halláspanasz, torz hallás is társul mellé, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz. Ilyenkor ügyeljünk az elegendő folyadékbevitelre, pihenésre, sokszor ez is segíti a keringést és a panaszok spontán javulását. Rövid ideje, vagyis max. 10 napja fennálló fülzúgás vagy halláspanasz esetén rendszerint gyógyszerekkel – szteroiddal és keringésjavítókkal – lehet kezelni a problémát - mondja dr. Fülöp Györgyi. 

A torok is bánhatja

A nagy háttérzaj, a por és a hideg italok nem kedveznek a toroknak, a hangszalagoknak. A fájdalomra, gyulladásra egyszerű és többnyire kéznél lévő megoldás, ha torokfertőtlenítő tablettákat szopogatunk, de még fontosabb, hogy kerüljük a fájdalmas nyálkahártya további irritációját. Nem tesz jót a forró, a hideg, a szénsavas, de a csípős ételek, maró italok sem segítik a gyógyulást. Ha a torokfájás pár napon belül nem javul, esetleg társul mellé rossz közérzet, étvágytalanság, fejfájás, láz vagy nyirokcsomó duzzanat, akkor javasolt orvoshoz fordulni. 
Szerző
Frissítve: 2018.08.04. 15:36