A Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű, a Templomhegy melletti kelet-jeruzsálemi dombon, a Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon találták az értékes kincset.
Az igényesen kidolgozott, 4 centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, és egy vékony arany kötélmintában folytatódik, amely két részre oszt egy gyöngyöt. Nem világos, hogy milyen vallású ember és férfi vagy nő hordta-e egykor, de szakemberek szerint gazdag kidolgozása alapján nagyon értékes lehetett, és igen jómódú ember fülét díszíthette.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-Aviv-i Egyetem régészei szerint az i. e. 3-2. században készíthették a mai Görögország vagy Macedónia területén alkotó mesterek. Ebben az időszakban Nagy Sándor birodalmának két utódállama harcolt az Izrael földje fölötti fennhatóságért egészen az önállóságot hozó, i. e. 167-ben kitört makkabeus felkelésig, s a közeli Templomhegyen működött a jeruzsálemi zsidó Szentély.
Azért is jelentős eredmény az aranytárgy megtalálása, mert a korai hellenizmus korából Jeruzsálemben eddig csak cserepeket és pénzérméket találtak, és ezért az új lelet fontos kiegészítést nyújt a korabeli tárgyi kultúrára vonatkozó ismereteinkhez.
Az óváros középkori falai mellett található Giváti parkoló helyén a 20. századi palesztin brit mandátum korától egészen a legősibb időkig, i.e. 1000 körülig, Dávid király koráig épületek álltak, és a régészek a föld felszínétől időben visszafelé haladva sorra tárják fel a különböző korok kultúráit.
