Hellenisztikus ékszert találtak Jeruzsálemben

Publikálás dátuma
2018.08.09 12:12
AFP
Fotó: AFP/ MENAHEM KAHANA
A hellenisztikus korból származó, több mint kétezer éves fülbevalót találtak régészek egy jeruzsálemi ásatáson - írta az MTI a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet alapján.
A Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű, a Templomhegy melletti kelet-jeruzsálemi dombon, a Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon találták az értékes kincset. 
Az igényesen kidolgozott, 4 centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, és egy vékony arany kötélmintában folytatódik, amely két részre oszt egy gyöngyöt. Nem világos, hogy milyen vallású ember és férfi vagy nő hordta-e egykor, de szakemberek szerint gazdag kidolgozása alapján nagyon értékes lehetett, és igen jómódú ember fülét díszíthette.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-Aviv-i Egyetem régészei szerint az i. e. 3-2. században készíthették a mai Görögország vagy Macedónia területén alkotó mesterek. Ebben az időszakban Nagy Sándor birodalmának két utódállama harcolt az Izrael földje fölötti fennhatóságért egészen az önállóságot hozó, i. e. 167-ben kitört makkabeus felkelésig, s a közeli Templomhegyen működött a jeruzsálemi zsidó Szentély.
Azért is jelentős eredmény az aranytárgy megtalálása, mert a korai hellenizmus korából Jeruzsálemben eddig csak cserepeket és pénzérméket találtak, és ezért az új lelet fontos kiegészítést nyújt a korabeli tárgyi kultúrára vonatkozó ismereteinkhez. 
Az óváros középkori falai mellett található Giváti parkoló helyén a 20. századi palesztin brit mandátum korától egészen a legősibb időkig, i.e. 1000 körülig, Dávid király koráig épületek álltak, és a régészek a föld felszínétől időben visszafelé haladva sorra tárják fel a különböző korok kultúráit.
2018.08.09 12:12
Frissítve: 2018.08.09 12:12

Tudta? Szívbetegség ellen védhet az étcsokoládé

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Havi három tábla csokoládé csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát – derült ki egy amerikai kutatásból.
A New York-i Mount Sinai kórház orvosai által végzett vizsgálat szerint a csokoládéban lévő természetes flavonoidok, mint gyulladáscsökkentők, jótékonyan hatnak az erek egészségére, és növelik a jó koleszterin szintjét. 

Mértékkel

Három tábla havonta akár 13 százalékkal csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának esélyét, de a napi szintű csokievés, a cukor- és telített zsírtartalma miatt 17 százalékkal növeli. Korábbi tanulmányok szerint a rendszeresen csokoládét fogyasztók között 11 százalékkal alacsonyabb a szívroham, a stroke és más szív-, érrendszeri probléma kialakulása – írta a Daily Mail.
A kutatás vezetője úgy véli a magas kakaótartalmú étcsokoládé több flavonoidot és kevesebb cukrot tartalmaz, de ennek igazolására további vizsgálatokra van szükség.
Az öt, 575 ezer ember részvételével készült felmérés eredményeit összegző kutatást az Európai Kardiológiai Társaság müncheni konferenciáján ismertették.
2018.12.15 09:10
Frissítve: 2018.12.15 09:10

Ködjelző rendszeren dolgoznak magyar kutatók

Publikálás dátuma
2018.12.14 16:38
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A biztonságosabb közlekedéshez is hozzájárulhat az a ködöt előrejelző, a korábbinál pontosabb adatokat szolgáltató rendszer, amelyen a veszprémi Pannon Egyetem kutatói dolgoznak az Országos Meteorológiai Szolgálattal és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen - tájékoztatta az intézmény rektora az MTI-t.
A rendszer képes lesz az autóutak és a repülőterek környezetében potenciális vészhelyzetet jelentő és gazdasági károkat okozó köd előrejelzésére. Az előrejelzés birtokában a hatóságoknak és az önkormányzatoknak lehetőségük nyílik arra, hogy korlátozzák a légszennyező források kibocsátását, tehát a fejlesztésnek az egészség megóvása szempontjából is fontos szerepe lehet - mondta Gelencsér András.
Magyarországon a légszennyezettség évek óta meghaladja az uniós határértéket, ami jelentősen hozzájárul a ködképződéshez. A kutatás középpontjában a ködképződéshez vezető folyamatok állnak, kiemelten a szennyezett légkörben megtalálható részecskék és a ködöt alkotó vízcseppek közötti kölcsönhatás tanulmányozása.
A mintegy 800 millió forintos uniós támogatást a köd tulajdonságait mérő speciális műszerek, valamint nagy teljesítményű szuperszámítógép beszerzésére és fiatal kutatók foglalkoztatására fordítják, a kutatás eredménye 2021-re várható.
2018.12.14 16:38