Hellenisztikus ékszert találtak Jeruzsálemben

Publikálás dátuma
2018.08.09 12:12
AFP
Fotó: AFP/ MENAHEM KAHANA
A hellenisztikus korból származó, több mint kétezer éves fülbevalót találtak régészek egy jeruzsálemi ásatáson - írta az MTI a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet alapján.
A Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű, a Templomhegy melletti kelet-jeruzsálemi dombon, a Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon találták az értékes kincset. 
Az igényesen kidolgozott, 4 centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, és egy vékony arany kötélmintában folytatódik, amely két részre oszt egy gyöngyöt. Nem világos, hogy milyen vallású ember és férfi vagy nő hordta-e egykor, de szakemberek szerint gazdag kidolgozása alapján nagyon értékes lehetett, és igen jómódú ember fülét díszíthette.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-Aviv-i Egyetem régészei szerint az i. e. 3-2. században készíthették a mai Görögország vagy Macedónia területén alkotó mesterek. Ebben az időszakban Nagy Sándor birodalmának két utódállama harcolt az Izrael földje fölötti fennhatóságért egészen az önállóságot hozó, i. e. 167-ben kitört makkabeus felkelésig, s a közeli Templomhegyen működött a jeruzsálemi zsidó Szentély.
Azért is jelentős eredmény az aranytárgy megtalálása, mert a korai hellenizmus korából Jeruzsálemben eddig csak cserepeket és pénzérméket találtak, és ezért az új lelet fontos kiegészítést nyújt a korabeli tárgyi kultúrára vonatkozó ismereteinkhez. 
Az óváros középkori falai mellett található Giváti parkoló helyén a 20. századi palesztin brit mandátum korától egészen a legősibb időkig, i.e. 1000 körülig, Dávid király koráig épületek álltak, és a régészek a föld felszínétől időben visszafelé haladva sorra tárják fel a különböző korok kultúráit.
Frissítve: 2018.08.09 12:12

Megfejtették, hogyan keletkezhetett a hóember alakú kisbolygó

Publikálás dátuma
2019.03.22 10:10

Fotó: AFP/ MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA
Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre a különleges alakú Ultima Thule kisbolygó. Új elemzések szerint az égitest rotáló mozgást végző apró kőzetfelhők összeolvadásának eredményeként formálódó két objektum összeütközésekor alakult ki.
A két objektum a Naprendszer korai időszakában lassan olvadt eggyé, így alakult ki a tudósok által korábban hóemberhez, majd inkább mézeskalács-figurához hasonlított égitest. Az új ismereteket a NASA kutatói a héten mutatták be a texasi Woodlandsben tartott 50. űrkutatási konferencián.
A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől, ez a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje. A kisbolygóövben mintegy 800 ismert objektum van, amelyek kulcsként szolgálhatnak ahhoz, miként jöttek létre az égitestek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt. 
A NASA New Horizons nevű űrszondája január elsején repült el a hivatalosan az MU69 nevet viselő égitest mellett. Az első felvételek alapján úgy becsülték a kutatók, hogy két egymáshoz kapcsolódó gömbszerű test alkotja, így formája hóemberhez hasonlít. A nagyobbik felét Ultimának, a kisebbet Thulénak keresztelték a kutatók. A későbbi képek szerint azonban a két alkotórész inkább 
"lapos palacsintákhoz, vagy hamburgerekhez" hasonlít
- olvasható a ScienceNews tudományos portálon.
Az űrszikla geológiájáról készített első térkép magyarázatot adhat a laposságára. A térképen látható a két fő alkotórészen egy-egy dombszerű kiemelkedés - mondta Jeff Moore kutató. A kutatók szerint ezek a kiemelkedések kis vagy közepes méretű különálló testeket jelenthetnek, melyek forgó lemezekké rendeződtek, mielőtt egymással ütköztek. Ez a forgómozgás oszlathatta szét az anyagot ilyen képződménnyé, és laposíthatta el a testet. 
William McKinnon, a St. Louis-i Washingtoni Egyetem munkatársa bemutatta az Ultima és a Thule összeütközéséről készített számítógépes szimulációt: a két test valószínűleg 2 méter per másodperces sebességgel mozgott, amikor összeütközött. 
Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel, a NASA 2015-ben döntött úgy, hogy a New Horizons misszióját kiterjesztik a kisbolygó vizsgálatára. Az űrszondát 2006. január 19-én indították útnak, elsődleges feladata a Pluto kutatása volt, 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, minden eddiginél közelebb jutva hozzá. A New Horizons a következő hónapokban további felvételeket küld haza - az összes adat visszaküldése két évbe is telhet -, és az Ultima Thule kisbolygót elhagyva holdak után kutat tovább a Kuiper-övben, a Naprendszer legtávolabbi zugában.
Szerző
Frissítve: 2019.03.22 10:10

2500 éves, emberi fejet ábrázoló cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

Publikálás dátuma
2019.03.21 21:19

Fotó: CITY OF DAVID/ ELIYAHU YANAI
Perzsakori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán.
Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő.
A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi Szemétkapu szomszédságában lévő területen, ott is egy egykori szemétgödörben találták a perzsakori rétegben. A kutatást vezető Juval Gadot és Jiftáh Salev professzor szerint először találtak efféle cserepet Jeruzsálemben vagy a térségben. 
A Biblia szerint a perzsa korban újjáépült Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Azért kellett újjáépíteni, mert néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A tudósok egy része szerint amikor II. Kurus perzsa király hazaengedte a zsidókat a fogságból, a város a Jehud nevű perzsa tartomány fővárosa lett, de mindeddig csak igen kevés erre a korra datálható régészeti leletet találtak. Az utóbbi években előkerült néhány perzsa kori pénzérme és pecsét. 
A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered. Hasonló kerámiatöredéket már feltártak Kirját Gat mellett, a 20. század elején megtalált Heszi nevű bibliai kori település ásatásain is. Azt a helyet akkoriban tévesen a bibliai Lakissal azonosítottak. Később, az 1930-as években kétséget kizáróan megtalálták a valódi Lakist is onnan néhány tucat kilométerre. Lakis a második legnagyobb korabeli város volt, amely Jeruzsálem előtt utolsóként esett el a babiloniakkal vívott egyenlőtlen küzdelemben.
Szerző