Megtizedelheti a tűzoltóságokat is a túlórapénz-elvonás

Publikálás dátuma
2018.08.08 19:56

Fotó: Népszava/
Nem csak a rendőrségen okozhat kaotikus helyzetet és indíthat leszerelési hullámot az, hogy jövőre a túlórát már csak pihenőnappal lehet megváltani, súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság is. 
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ugyanis szerdán bejelentette: ha a kormány ragaszkodik a túlórapénz megszüntetéséhez és nem kezd érdemi párbeszédbe a szakmával a rendvédelmi életpálya programról, akkor jövőre "súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság." A rendvédelmi dolgozók juttatásait szabályzó 2015-ös törvény szerint jövő év elejétől már kizárólag szabadságot kaphatnak cserébe a ledolgozott a túlórákért. A HTFSZ szerint azonban az, ami 2015-ben még járható útnak tűnt, arról mára kiderült, hogy nem működik. A rendvédelmi dolgozók ugyanis 2015-ben még azért mentek bele a megállapodásba, mert összesen és átlagosan 50 százalékos bérfejlesztést ígértek az ágazatban. Azonban túl azon, hogy a HTFSZ szerint az egyes dolgozók ettől lényegesen kisebb fizetésemelésről számoltak be, a kormányzat által kommunikált, 50 százalékosnak mondott emelés is legfeljebb a 2015-ös szinthez képest igaz. 
Időközben a rendvédelmi dolgozók bére jócskán elmaradt a piaci bérektől. Jelenleg egy, az életét naponta kockáztató tűzoltó nem keres annyit, mint egy bolti árufeltöltő
– érzékeltette Vidó Attila, a HTFSZ alelnöke a szakma realitásait.
Ma átlagosan egy tűzoltó bruttó 229 ezer forintot keres, igaz, a szakmai bértábla rendkívül bonyolult, így rangtól, szolgálati évektől jelentős eltérések vannak. Ezzel együtt az tény: egyre többen vannak a testületben, akik a kiszámíthatóbb, nyugodtabb és pláne jobban fizető polgári foglalkozást választanak. Salamon Lajos, az HTFSZ elnöke szerint azért is kiemelkedően fontos lenne a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének a megalkotása, mert azzal a kollégáikat maradásra tudnák bírni, és fiatalokat csábíthatnának a testületbe. Bár a rendvédelmi dolgozói szakszervezetek már a nyár elején megtették az ezzel kapcsolatos javaslataikat, a minisztérium egyelőre nem válaszolt, a "tűzoltók fölé tett" katasztrófavédelem pedig Salamon Lajos szerint jó ideje gyakorlatilag nem hajlandó érdemi egyeztetésre velük. 2017 februárja óta nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülniük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF). Bár a tűzoltóknál messze nem akkora a túlmunka mint a rendőrségen vagy a büntetés végrehajtásban, a szakszervezet becslése szerint a tűzoltó fizetés 10-30 százaléka a túlóradíj, így ha azt elveszik a dolgozóktól az nem csinál kedvet a tűzoltóknak a maradáshoz. 
Mára viszont a HTFSZ úgy becsüli: a 6-7 ezer fős, tényleges tűzoltást ellátó „vonulós” állományból már így is legalább ezer ember hiányzik, így ha jövőre pénz helyett kényszerszabadságra küldik a tűzoltókat, úgy az már bénítólag hathat a testületre. A kényszerszabadságolással a már amúgy is komoly munkaerőhiánnyal küzdő tűzoltó-kapitányságok és őrsök működőképessége kérdésessé válik. Vidó Attila szerint ráadásul fennáll a veszély, hogy mivel „békeidőben” a tűzoltók nincsenek reflektorfényben mint például a rendőrök, így a katasztrófavédelem azzal trükközhet, hogy "csöndben" lecsökkenti a parancsnokságokon dolgozók minimálszámát.
„A közvélemény ebből csak annyit fog látni, hogy míg korábban egy nagy tűzesetnél 30-40 tűzoltó oltotta a tüzet, addig később már csak 15-20 ember lesz ott. Emiatt viszont tovább is fog tartani a mentés.”

Nagy a fluktuáció

Míg néhány éve még gyakorlatilag kihalásos alapon lehetett bejutni a tűzoltósághoz, most gyorsulni látszik a szakma leépülése. „Nemrég 22 év szolgálat után hívott fel egy barátom – idézett fel egy esetet a szakszervezeti vezető, Vidó Attila – és csak annyit mondott: "elég volt.” Az pedig szerint lassan teljesen megszokott, hogy fiatalok 3-4 év szolgálat után elhagyják a testületet

2018.08.08 19:56
Frissítve: 2018.08.08 20:32

Hadházy Ákos életét kockáztatva próbált bejutni a köztévé stúdiójába, földön vonszolták ki az őrök

Publikálás dátuma
2018.12.17 07:49

Fotó: Facebook/Szél Bernadett/
Minden eszközzel megpróbál bejutni az MTVA egyik stúdiójába Hadházy Ákos: mivel a lépcsőn nem engedték fel, a korláton kívül mászott, mint egy ipari alpinista. A fegyveres őrök erőszakkal vetettek véget az akciónak.
Abszurd és ijesztő jelenetek tanúi lehettek, akik élőben követték Szél Bernadett Facebook-közvetítését, az MTVA fegyveres és fegyvertelen őrei nem engedték Hadházy Ákost, hogy bejusson a köztévé reggeli adásába, és beolvassa az ellenzék öt pontos petícióját.
Az őrök arra hivatkoztak, hogy csúszós a lépcső, ezért Hadházy a korláton kívül, a lépcső peremén egyensúlyozva mászott fel az emeleti stúdióhoz. Az őrök sokáig a korláton sem akarták átengedni a politikust, félő volt, hogy visszazuhan. 
Végül beengedték, és szó szerint lerángatták az emeletről, négy felfegyverzett biztonsági őr vonszolta a földön az ellenzéki képviselőt.
Hadházy előbb a lépcsőbe kapaszkodott, majd a földön feküdt, agresszió nélkül próbálta akadályozni, hogy  az őrök kivigyék.
A konfliktus azonban szó szerinti fizikai erőszakig fajult: a fegyveres őrök Szél Bernadettet és Hadházy Ákost is szó szerint kirángatták az MTVA épületéből - utóbbit pedig a rendőrök orra előtt lökték a földre, amikor megpróbált visszajutni a székházba.
Szél Bernadett ekkor kiborult, könnyeivel küszködve jelentette be, hogy befejezi élő közvetítését, és a rendőröktől kér segítséget - akik, nem mellesleg szó nélkül végignézték a képviselők elleni atrocitást.
Az öt pontos követelést Varju László DK-s képviselő osztotta meg Facebook-oldalán, ez az a petíció, amit az MTVA vezetősége nem hajlandó megosztani a publikummal:  
2018.12.17 07:49
Frissítve: 2018.12.17 08:19

Van olyan kórház, ahol adósság nélkül is járnak az adósságcsökkentő milliárdok

Publikálás dátuma
2018.12.17 06:00

Fotó: Népszava/
Az 55 milliárdos keret majdnem elég lett volna a kórházak tartozásaira, de a vitatott elosztás miatt jövőre megint mínuszból indul az ágazat.
Hétfőn érkezhet meg a kórházak számlájára az az összeg, amit adósságaik rendezésre költhetnek. Azt, hogy hol, mennyit fordíthatnak a tartozás kiegyenlítésre az összesen 55 milliárdos keretből, arról szombat késő délután tett közzé listát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Lapunk úgy tudja: a hitelezők izgatottan böngészik a listát, hogy megtudják, „eléggé szereti-e” a minisztérium azt a kórházat, amely nekik tartozik. Mint arról elsőként beszámoltunk, az adósságok rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét adta a kormány közvetlenül a tartozások kifizetésére. Mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben. Ennek megfelelőn több, főként vidéki nagy kórház is úgy kapott milliárdos összeget, hogy adóssága sem volt, míg több óriási hitellel küszködők intézménynek jócskán maradt adóssága. Így például a négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Hasonlóan járt a szintén nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, amely hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. Ezzel szemben például a súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő Honvéd- valamint Péterfy kórháznak milliárdos tartozásai maradnak. Ami azért is igazságtalan, mert mindkét intézménynek van több olyan részlege is – például a sürgősségi, a traumatológiai és az intenzív ellátás –, amely jóval többe kerül, mint amennyit ezekért a szolgáltatásokért a biztosító fizet. – Mindennek nagyon rossz az üzenete – állítja lapunknak egy szakértő. Szerinte a jutalomosztással az a legnagyobb baj: nem veszik figyelembe az egyes kórházak eltérő betegellátási feladatait, és azt, hogy ezeket eleve nem egyenlően díjazzák. Vannak olyan szakmák, amelyek elvégzéséért többet fizet a biztosító, mint amennyi azok költsége, és vannak olyanok, amelyek eleve csak veszteséget termelhetnek. Az ilyen különbözőségek kiegyenlítése nélkül az intézményi adóssággal kapcsolatos adatok nem mutathatnak valós képet arról, hogy a menedzsment kellően takarékos volt-e. A szakértő szerint ráadásul tovább torzítja a kórházi gazdálkodást az, hogy az adósságnélküliséget jutalmazzák többletforrásokkal. A pénzosztás módjával a beszállítók is elégedetlenek. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára szerint miközben az elmúlt három évben a kormányzat arról beszélt, hogy ösztönzőkkel javítja a kórházak gazdálkodását, éppen ebben nem sikerült lépni. A intézmények 2016-tól szinte évben 10-15 milliárdos tartozással kezdik az évet. Azaz valójában elvesztegettük az elmúlt három évet, eddig ugyanis ösztönözni nem, csak büntetni sikerült a kórházakat, miközben mindennek a beszállítók isszák meg a levét – mondta. Rásky László úgy kalkulált, hogy most a legjobb esetben is legfeljebb 45 milliárd forint juthat el a hitelezőkhöz, miközben a kintlévőségeik elérik a 60 milliárdot. Adhoc beavatkozások helyett rendszerszintű megoldásokat sürget a kórházak eladósodásának megállítására Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Ehhez a szervezetük már ajánlott a kormányzatnak szakmai segítséget.
Szerző
2018.12.17 06:00
Frissítve: 2018.12.17 07:09