Megtizedelheti a tűzoltóságokat is a túlórapénz-elvonás

Publikálás dátuma
2018.08.08. 19:56

Fotó: Népszava
Nem csak a rendőrségen okozhat kaotikus helyzetet és indíthat leszerelési hullámot az, hogy jövőre a túlórát már csak pihenőnappal lehet megváltani, súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság is. 
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ugyanis szerdán bejelentette: ha a kormány ragaszkodik a túlórapénz megszüntetéséhez és nem kezd érdemi párbeszédbe a szakmával a rendvédelmi életpálya programról, akkor jövőre "súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság." A rendvédelmi dolgozók juttatásait szabályzó 2015-ös törvény szerint jövő év elejétől már kizárólag szabadságot kaphatnak cserébe a ledolgozott a túlórákért. A HTFSZ szerint azonban az, ami 2015-ben még járható útnak tűnt, arról mára kiderült, hogy nem működik. A rendvédelmi dolgozók ugyanis 2015-ben még azért mentek bele a megállapodásba, mert összesen és átlagosan 50 százalékos bérfejlesztést ígértek az ágazatban. Azonban túl azon, hogy a HTFSZ szerint az egyes dolgozók ettől lényegesen kisebb fizetésemelésről számoltak be, a kormányzat által kommunikált, 50 százalékosnak mondott emelés is legfeljebb a 2015-ös szinthez képest igaz. 
Időközben a rendvédelmi dolgozók bére jócskán elmaradt a piaci bérektől. Jelenleg egy, az életét naponta kockáztató tűzoltó nem keres annyit, mint egy bolti árufeltöltő

– érzékeltette Vidó Attila, a HTFSZ alelnöke a szakma realitásait.

Ma átlagosan egy tűzoltó bruttó 229 ezer forintot keres, igaz, a szakmai bértábla rendkívül bonyolult, így rangtól, szolgálati évektől jelentős eltérések vannak. Ezzel együtt az tény: egyre többen vannak a testületben, akik a kiszámíthatóbb, nyugodtabb és pláne jobban fizető polgári foglalkozást választanak. Salamon Lajos, az HTFSZ elnöke szerint azért is kiemelkedően fontos lenne a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének a megalkotása, mert azzal a kollégáikat maradásra tudnák bírni, és fiatalokat csábíthatnának a testületbe. Bár a rendvédelmi dolgozói szakszervezetek már a nyár elején megtették az ezzel kapcsolatos javaslataikat, a minisztérium egyelőre nem válaszolt, a "tűzoltók fölé tett" katasztrófavédelem pedig Salamon Lajos szerint jó ideje gyakorlatilag nem hajlandó érdemi egyeztetésre velük. 2017 februárja óta nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülniük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF). Bár a tűzoltóknál messze nem akkora a túlmunka mint a rendőrségen vagy a büntetés végrehajtásban, a szakszervezet becslése szerint a tűzoltó fizetés 10-30 százaléka a túlóradíj, így ha azt elveszik a dolgozóktól az nem csinál kedvet a tűzoltóknak a maradáshoz. 
Mára viszont a HTFSZ úgy becsüli: a 6-7 ezer fős, tényleges tűzoltást ellátó „vonulós” állományból már így is legalább ezer ember hiányzik, így ha jövőre pénz helyett kényszerszabadságra küldik a tűzoltókat, úgy az már bénítólag hathat a testületre. A kényszerszabadságolással a már amúgy is komoly munkaerőhiánnyal küzdő tűzoltó-kapitányságok és őrsök működőképessége kérdésessé válik. Vidó Attila szerint ráadásul fennáll a veszély, hogy mivel „békeidőben” a tűzoltók nincsenek reflektorfényben mint például a rendőrök, így a katasztrófavédelem azzal trükközhet, hogy "csöndben" lecsökkenti a parancsnokságokon dolgozók minimálszámát.
„A közvélemény ebből csak annyit fog látni, hogy míg korábban egy nagy tűzesetnél 30-40 tűzoltó oltotta a tüzet, addig később már csak 15-20 ember lesz ott. Emiatt viszont tovább is fog tartani a mentés.”

Nagy a fluktuáció

Míg néhány éve még gyakorlatilag kihalásos alapon lehetett bejutni a tűzoltósághoz, most gyorsulni látszik a szakma leépülése. „Nemrég 22 év szolgálat után hívott fel egy barátom – idézett fel egy esetet a szakszervezeti vezető, Vidó Attila – és csak annyit mondott: "elég volt.” Az pedig szerint lassan teljesen megszokott, hogy fiatalok 3-4 év szolgálat után elhagyják a testületet

Frissítve: 2018.08.08. 20:32

LMP: a Duna melegedése már a paksi erőművet is veszélyezteti

Publikálás dátuma
2018.08.08. 16:51

Fotó: Kállai Márton
A globális felmelegedéssel a Duna vize is forrósodik, ami már a paksi atomblokkok hűtésére is kihat. Az LMP a paksi fejlesztésért felelős minisztertől vár megoldást.
Mondja meg Süli János, hogy mit tesz a kormány a Duna melegedésével , ami már a paksi atomerőmű számára biztonsági és gazdasági kockázatot is jelent – intézett felhívást csütötörtökön a paksi fejlesztésért felelős, tárca nélküli miniszterhez Kanász-Nagy Máté, az LMP országos elnökségének titkára,
Kanász-Nagy emlékeztetett rá, az elmúlt napokban csökkenteni kellett a paksi atomerőmű teljesítményét, mert a forró időjárás miatt megemelkedett a Duna hőmérséklete, így a folyó nem tudja megfelelően hűteni az erőmű blokkjait- írja az MTI.
Szerinte hosszú távon ennek nagyon komoly biztonsági kockázata van, hiszen egyre melegebb nyarakra lehet számítani, így a Duna hőmérséklete is egyre kevésbé lesz alkalmas a blokkok hűtésére. Ha viszont emiatt csökkentik a termelést, akkor gazdasági kockázat is jelentkezik, hiszen nem térül meg az erőmű működése, főleg 2026 után, amikor Paks II.-vel újabb blokkokat akarnak üzembe állítani. Ráadásul, a biztonsági és gazdasági kockázat mellett az erőműnek jelentős környezet- és természetromboló hatása is van, hiszen egy 11 kilométeres hőcsóva jön létre Paks és Fajsz között, ami pusztítja a természetes élővilágot a Dunában - figyelmeztetett az ellenzéki politikus.
A folyóvizek felmelegedése Európa-szerte veszélyezteti az erőműveket: korábban a Quartz számolt be róla, hogy francia, német svájci és finn erőművek is leállították több atomblokkjukat vagy legalábbis csökkentették azok termelését a folyóvizeket is felmelegítő hőhullám miatt. Méghozzá nem is először, hiszen 2003-ban, 2006-ban és 2015-ben hasonló hőség okozott problémát az erőművek üzemeltetésében.
Szerző

Csütörtökön még marad a kánikula, de lassan lehűlés érkezik

Publikálás dátuma
2018.08.08. 16:00

Fotó: Németh András Péter
Csaknem az egész országra másodfokú figyelmeztetést adtak ki, 36 fokot is mérhetünk. A hétvégéhez közeledve lassan, de csökkenni kezd a hőmérséklet, csapadék is lesz.
A Kárpát-medencétől északkeletre egy anticiklon, míg nyugatra egy hidegfront helyezkedik el. Csütörtökön a front előtt még meleg, és többnyire száraz levegő áramlik fölénk – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).    Csütörtökre Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére elsőfokú, az ország többi részére pedig másodfokú figyelmeztetést adtak ki, vagyis a napi középhőmérséklet többnyire 27 fok felett valószínű. Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett csak kevés fátyol-, illetve gomolyfelhő várható. A délutáni, kora esti órákban legfeljebb az északkeleti országrészben alakulhat ki néhol zápor, esetleg zivatar. A délkeleti szél többfelé megélénkül, a Fertő-tó térségében időnként megerősödhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15 és 22 fok között alakul, de főként az Északi-középhegység völgyeiben ennél hűvösebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 32 és 36 fok között valószínű.
Forrás: OMSZ
Pénteken nagyrészt derült, napos idő várható, majd délután a Nyugat-Dunántúlon erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés. Késő délutántól arrafelé már zápor, zivatar előfordulhat, heves zivatar sem kizárt. A déli szél helyenként megélénkül, estefelé északnyugaton északnyugatira fordul és megerősödik, zivatarban viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 17 és 23, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 35 fok között alakul. A hőség miatt péntekre is első- és másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében viszont felhőszakadás és heves zivatar veszélye miatt is figyelmeztetnek.
Forrás: OMSZ
Forrás: OMSZ
Szombaton szakadozott felhőtakaró mellett általában mindenütt számíthatunk több órás napsütésre, sőt délkeleten, keleten alapvetően napos idő ígérkezik. Eleinte a Dunántúlon többfelé, majd napközben a keleti, délkeleti megyék kivételével másutt is számíthatunk elszórtan záporra, zivatarra, felhőszakadás, heves zivatar is előfordulhat. Az északi, északnyugati szél megélénkül, olykor megerősödik, de zivatarok környezetében is lehetnek átmenetileg erős, illetve viharos széllökések. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16 és 23, a legmagasabb nappali hőmérséklet délnyugaton 25, északkeleten, keleten 33 fok körül várható. A hőség mellett heves zivatar és felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki. 
Vasárnap általában derült vagy gyengén felhős lesz az ég, csapadéknak kicsi az esélye és mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között alakul.
Szerző