Megtizedelheti a tűzoltóságokat is a túlórapénz-elvonás

Publikálás dátuma
2018.08.08 19:56

Fotó: Népszava/
Nem csak a rendőrségen okozhat kaotikus helyzetet és indíthat leszerelési hullámot az, hogy jövőre a túlórát már csak pihenőnappal lehet megváltani, súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság is. 
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ugyanis szerdán bejelentette: ha a kormány ragaszkodik a túlórapénz megszüntetéséhez és nem kezd érdemi párbeszédbe a szakmával a rendvédelmi életpálya programról, akkor jövőre "súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság." A rendvédelmi dolgozók juttatásait szabályzó 2015-ös törvény szerint jövő év elejétől már kizárólag szabadságot kaphatnak cserébe a ledolgozott a túlórákért. A HTFSZ szerint azonban az, ami 2015-ben még járható útnak tűnt, arról mára kiderült, hogy nem működik. A rendvédelmi dolgozók ugyanis 2015-ben még azért mentek bele a megállapodásba, mert összesen és átlagosan 50 százalékos bérfejlesztést ígértek az ágazatban. Azonban túl azon, hogy a HTFSZ szerint az egyes dolgozók ettől lényegesen kisebb fizetésemelésről számoltak be, a kormányzat által kommunikált, 50 százalékosnak mondott emelés is legfeljebb a 2015-ös szinthez képest igaz. 
Időközben a rendvédelmi dolgozók bére jócskán elmaradt a piaci bérektől. Jelenleg egy, az életét naponta kockáztató tűzoltó nem keres annyit, mint egy bolti árufeltöltő
– érzékeltette Vidó Attila, a HTFSZ alelnöke a szakma realitásait.
Ma átlagosan egy tűzoltó bruttó 229 ezer forintot keres, igaz, a szakmai bértábla rendkívül bonyolult, így rangtól, szolgálati évektől jelentős eltérések vannak. Ezzel együtt az tény: egyre többen vannak a testületben, akik a kiszámíthatóbb, nyugodtabb és pláne jobban fizető polgári foglalkozást választanak. Salamon Lajos, az HTFSZ elnöke szerint azért is kiemelkedően fontos lenne a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének a megalkotása, mert azzal a kollégáikat maradásra tudnák bírni, és fiatalokat csábíthatnának a testületbe. Bár a rendvédelmi dolgozói szakszervezetek már a nyár elején megtették az ezzel kapcsolatos javaslataikat, a minisztérium egyelőre nem válaszolt, a "tűzoltók fölé tett" katasztrófavédelem pedig Salamon Lajos szerint jó ideje gyakorlatilag nem hajlandó érdemi egyeztetésre velük. 2017 februárja óta nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülniük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF). Bár a tűzoltóknál messze nem akkora a túlmunka mint a rendőrségen vagy a büntetés végrehajtásban, a szakszervezet becslése szerint a tűzoltó fizetés 10-30 százaléka a túlóradíj, így ha azt elveszik a dolgozóktól az nem csinál kedvet a tűzoltóknak a maradáshoz. 
Mára viszont a HTFSZ úgy becsüli: a 6-7 ezer fős, tényleges tűzoltást ellátó „vonulós” állományból már így is legalább ezer ember hiányzik, így ha jövőre pénz helyett kényszerszabadságra küldik a tűzoltókat, úgy az már bénítólag hathat a testületre. A kényszerszabadságolással a már amúgy is komoly munkaerőhiánnyal küzdő tűzoltó-kapitányságok és őrsök működőképessége kérdésessé válik. Vidó Attila szerint ráadásul fennáll a veszély, hogy mivel „békeidőben” a tűzoltók nincsenek reflektorfényben mint például a rendőrök, így a katasztrófavédelem azzal trükközhet, hogy "csöndben" lecsökkenti a parancsnokságokon dolgozók minimálszámát.
„A közvélemény ebből csak annyit fog látni, hogy míg korábban egy nagy tűzesetnél 30-40 tűzoltó oltotta a tüzet, addig később már csak 15-20 ember lesz ott. Emiatt viszont tovább is fog tartani a mentés.”

Nagy a fluktuáció

Míg néhány éve még gyakorlatilag kihalásos alapon lehetett bejutni a tűzoltósághoz, most gyorsulni látszik a szakma leépülése. „Nemrég 22 év szolgálat után hívott fel egy barátom – idézett fel egy esetet a szakszervezeti vezető, Vidó Attila – és csak annyit mondott: "elég volt.” Az pedig szerint lassan teljesen megszokott, hogy fiatalok 3-4 év szolgálat után elhagyják a testületet

2018.08.08 19:56
Frissítve: 2018.08.08 20:32

Megőrizte előnyét, biztosan főtáblás a Vidi

Publikálás dátuma
2018.08.14 22:10

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A keddi, Malmö elleni visszavágón büntetőt hibázott, de bejutott a labdarúgó BL 4. selejtezőkörébe a Vidi, amely legrosszabb esetben is az Európa-liga csoportkörében szerepelhet az ősszel.
Ahhoz képest, hogy a mérkőzést megelőzően alig másfél órával a Budapestről kivezető úton már-már inkább a csónak tűnt volna ideális közlekedési eszköznek a személyautóval szemben, Felcsútra érve visszafogottan, mégis intenzíven szemerkélt az eső. Nem is lehetett kérdés, hogy lesz meccs – a gyep minősége ugyanakkor csakúgy, mint a Vidi péntek esti bajnokija alkalmával, ezúttal is hagyott némi kívánnivalót maga után. Szokatlan látvány volt a milliókból, milliárdokból felhúzott és működtetett Pancho Aréna „darabos” talaja, melyet korábban a magyar bajnokot felkészítő Marko Nikolic és a vendégek trénere, Uwe Rösler is kritizált. 
A csendben csepergő csapadék szüntelenül hullott a játékosokra és a megtépázott gyepszőnyegre, amikor a kezdőcsapatok pályára léptek. Mintha csak azokat a Vidi-drukkereket siratta volna, akik a pénteki, Debrecen elleni találkozóról hárman elindultak, ám autóbalesetet szenvedtek, így sosem értek haza. Rájuk emlékeztek a futballisták és a mini-stadiont majd' megtöltő 3500 néző a kezdősípszót megelőzően.
Tekintve, hogy a párharc idegenbeli felvonása egy hete 1-1-es végeredménnyel zárult (a vendégségben szerzett gólt előnyben részesítő szabály miatt a Vidi állt továbbjutásra), kezdetben a svédeknek volt sietősebb. Igazán veszélyes gólszerzési lehetőség nem alakult ki Kovácsik Ádám kapuja előtt, sokáig inkább a mezőnyjáték dominált, jellemzően a Vidi térfelén zajlott a játék. A Malmö türelmesen járatta a labdát, 45 perc után százalékosan kifejezve körülbelül 65-35 volt a labdabirtoklási arány a svédek javára. A szorításból egyszer, a 28. percben tudott kiszabadulni a Vidi, ám Kovács István pár lépésre a kaputól könnyűnek találtatott Eric Larsson mellett. Ezzel együtt továbbra is a magyar bajnokcsapat állt közelebb ahhoz, ami a hazai csapatok közül legutóbb a Debrecennek sikerült még 2009 nyarán: a Vidinek egy félidő hiányzott a BL kvalifikációjának negyedik, utolsó köréhez.
A játék képe kezdetben a térfélcserét követően sem változott, az első lövést a 48. minutumban Anders Christiansen eresztette el (Kovácsik könnyedén védte), néggyel később pedig csak Anel Hadzic mentése miatt nem szerzett vezetést a Malmö. Elállt az eső, ám továbbra is csak momentumai voltak a Vidinek: az ötösről fejelő Juhász Roland részéről szerencsésebb lett volna lábbal megjátszani a játékszert a 60. percben. A következő magyar gólszerzési lehetőség kisvártatva egy büntetőszituáció volt, Danko Lazovic azonban kihagyta a tizenegyest. A szerb dühében a hálóra csimpaszkodott...
A hajrában egy-egy elfutásnál többször felhördülhetett a hazai közönség, amely bár gólt nem láthatott, a lefújás pillanatában aligha volt elégedetlen: az 1-1-es összesítéssel a MOL Vidi FC jutott tovább, amely újabb nívós csapatot búcsúztatott az európai kupaporondon, s készülhet a következő körre, az AEK Athén elleni, jövő szerdai – már a budapesti Groupama Arénában sorra kerülő – találkozóra. Egyúttal az őszi folytatásra is, hiszen az európai szövetség lebonyolítása szerint az Európa-liga csoportköre már mindenképpen biztos.

Kádárék folytathatják, Kleinheislerék nem

A kora este lejátszott második mérkőzésen a Kádár Tamást 90 percen át a soraiban tudó Dinamo Kijev az idegenben elért 1-1 után Kijevben 2-0-ra legyőzte a Slavia Prágát, így a nemzeti tizenegy védőjének személyében szinte biztosan lesz magyar résztvevője a BL-selejtező 4. fordulójának. Persze, előfordulhat, hogy a hátvéd még a jövő heti párharc előtt eligazol, sajtóhírek szerint ugyanis majdnem biztosra vehető, hogy másik csapathoz szerződik a nyáron. Kleinheisler László együttese, a kazah Asztana 1-0-ra kikapott a Dinamo Zágráb otthonában, így vereséggel búcsúzott.

2018.08.14 22:10

Csillámporral mentette meg pénzét egy hajléktalan

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:43
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY / NEW / Science Photo Library/
A hatósági csapdaállításnál használt módszert sikeresen alkalmazta egy a Szovjetunióban született tolvaj ellen, akinek fél pár zokniját most a vádhatóság meg akarja semmisíteni.
Egy gyöngyösi hajléktalanszállón lakott a sértett, akivel a volt Szovjetunió területén született vádlott idén májusban került egy szobába - írja az ügyészség. A sértettől már többször loptak pénzt, ezért úgy döntött, a hatósági csapdaállításnál használt módszert alkalmazva csillámporral megjelöli a fiókban tartott bankjegyeit, hogy azok nyomot hagyjanak egy esetleges tolvaj ruházatán.
A vádlott erről mit sem sejtve, 2018. június elsején eltulajdonított az éppen távol lévő lakótársa szekrényéből egy 500 forintos bankót. A sértett röviddel ezután észrevette a lopást, és értesítette a rendőrséget.
A járőrök a vádlott zoknijában akadtak rá a csillámporral jelölt bankjegyre, melyet azóta visszaadtak tulajdonosának.
A Gyöngyösi Járási Ügyészség szabálysértési értékre a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás vétségével vádolja az elkövetőt. Élve az új törvény adta lehetőségekkel, a vádhatóság – egy esetleges előkészítő ülés megtartásának esetére – a vádiratában a büntetés konkrét mértékére, és
A vádhatóság arra is indítványt tett, hogy a bíróság rendelje el a vádlottól lefoglalt, csillámporos fél pár zokni megsemmisítését.
2018.08.14 21:43