Óriási botrány lett a horogkeresztes Netanjahu-karikatúrából

Publikálás dátuma
2018.08.09 12:13

Fotó: Népszava/
Az oslói zsidó hitközség, de Izrael norvégiai képviselete is felháborodott a Dagbladetben megjelenő rajz miatt, ami horogkereszt alakban, rasszistaként ábrázolja az izraeli kormányfőt. A tiltakozók szerint ez antiszemitizmus, a rajzoló szerint ő csak Netanjahut bírálta.
Egy „Csak fehéreknek!” feliratú padon ül a horogkereszt formában megtekeredett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és kiüt vagy ellök maga mellől egy sértődött tekintetű drúz férfit. A Dagbladet norvég napilap karikatúrája nyilvánvalóan provokatív céllal készült, célját el is érte, hiszen Izrael norvég nagykövetsége felháborodott nyilatkozatban ítélte el a képet, és bocsánatkérésre, a rajz eltávolítására szólította fel a lapot. 
A karikatúra durván antiszemita, a szó nemzetközi értelmezése szerint is az, és ezen nem változtat, ha a szólásszabadság kifejezésének tekintjük – mondta az ügy kapcsán a norvég NRK portálnak Ervin Kohn, az oslói Mozaik zsidó közösség magyar származású elöljárója. Kohn szerint a náci szvasztika megjelenése már magában kimeríti antiszemitizmus fogalmát, ráadásul a rajz alkotója, Finn Graff már negyedszerre készít hasonló üzenetű grafikát.
A Dagbladetnek fel kell ébrednie, és döntenie arról, hogy nem lesz antiszemita újság - hangoztatta az elöljáró.
Maga Graff közel sem antiszemitizmusnak, inkább anti-netanjahuizmusnak tartja a karikatúrát, ami egyértelműen céloz az Izraelhez mindig lojális drúz népcsoport megalázottságára. A Netanjahu bábáskodásával júliusban elfogadott nemzetállami törvény ugyanis a zsidók otthonaként definiálja a többnemzetiségű Izraelt, és a drúzok által is beszélt arab felé helyezi a héber államnyelvet. 
A Dagbladet politikai szerkesztője, Geir Ramnefjell aki szerint azért adtak teret a karikatúrának, mert nem sértett sajtóetikai elveket. „A szatirikus rajzoknak kiemelt szerepe van a norvég sajtóban: nyilvánvaló túlzást is tartalmazhatnak, és olyan üzenetet, ami túlléphet a szövegszerű értelmezésen. Ramnefjell az NRK-nak nyilatkozva emlékeztetett rá: más norvég lapokhoz hasonlóan a Dagbladet is közölt Mohamed-karikatúrákat, az újság pedig II. világháború előtt és után is mindig felemelte szavát az antiszemitizmus ellen.
A rajz, illetve szerzője mellett a norvégiai PEN elnökhelyettese is kiállt: Kjersti Løken Stavrum szerint kimondottan jó, hogy vannak merész, vitát kiváltó rajzok, egy karikatúrának pedig pont az a feladata, hogy vitatható témákat állítson a figyelem középpontjába. Stavrum megérti, ha a karikatúra éles reakciókat vált ki, de hogy a rajzot az izraeli politikai és társadalmi vitákra adott, jogszerű kommentárnak tartja.
2018.08.09 12:13
Frissítve: 2018.08.09 16:26

Trump megválik a belügyminiszterétől

Publikálás dátuma
2018.12.15 17:28

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Az amerikai elnök a Twitteren jelentette be, hogy Ryan Zinke az év végéig távozik hivatalából.
Jelentős miniszteri posztot betöltő politikustól válik meg Donald Trump: mint Twitter-bejegyzésében írta, Ryan Zinke belügyminiszter az év végéig távozik a kormányból. Az indokokat nem említette Trump, csupán annyit írt, hogy sokat elért hivatali ideje alatt. Nem ő az első egyébként, aki idén távozik a Trump-adminisztrációból. Rex Tillerson külügyminisztert márciusban menesztette az elnök, az igazságügy-minisztertől pedig a közelmúltban vált meg.  
2018.12.15 17:28

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30