Óriási botrány lett a horogkeresztes Netanjahu-karikatúrából

Publikálás dátuma
2018.08.09 12:13

Fotó: Népszava/
Az oslói zsidó hitközség, de Izrael norvégiai képviselete is felháborodott a Dagbladetben megjelenő rajz miatt, ami horogkereszt alakban, rasszistaként ábrázolja az izraeli kormányfőt. A tiltakozók szerint ez antiszemitizmus, a rajzoló szerint ő csak Netanjahut bírálta.
Egy „Csak fehéreknek!” feliratú padon ül a horogkereszt formában megtekeredett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és kiüt vagy ellök maga mellől egy sértődött tekintetű drúz férfit. A Dagbladet norvég napilap karikatúrája nyilvánvalóan provokatív céllal készült, célját el is érte, hiszen Izrael norvég nagykövetsége felháborodott nyilatkozatban ítélte el a képet, és bocsánatkérésre, a rajz eltávolítására szólította fel a lapot. 
A karikatúra durván antiszemita, a szó nemzetközi értelmezése szerint is az, és ezen nem változtat, ha a szólásszabadság kifejezésének tekintjük – mondta az ügy kapcsán a norvég NRK portálnak Ervin Kohn, az oslói Mozaik zsidó közösség magyar származású elöljárója. Kohn szerint a náci szvasztika megjelenése már magában kimeríti antiszemitizmus fogalmát, ráadásul a rajz alkotója, Finn Graff már negyedszerre készít hasonló üzenetű grafikát.
A Dagbladetnek fel kell ébrednie, és döntenie arról, hogy nem lesz antiszemita újság - hangoztatta az elöljáró.
Maga Graff közel sem antiszemitizmusnak, inkább anti-netanjahuizmusnak tartja a karikatúrát, ami egyértelműen céloz az Izraelhez mindig lojális drúz népcsoport megalázottságára. A Netanjahu bábáskodásával júliusban elfogadott nemzetállami törvény ugyanis a zsidók otthonaként definiálja a többnemzetiségű Izraelt, és a drúzok által is beszélt arab felé helyezi a héber államnyelvet. 
A Dagbladet politikai szerkesztője, Geir Ramnefjell aki szerint azért adtak teret a karikatúrának, mert nem sértett sajtóetikai elveket. „A szatirikus rajzoknak kiemelt szerepe van a norvég sajtóban: nyilvánvaló túlzást is tartalmazhatnak, és olyan üzenetet, ami túlléphet a szövegszerű értelmezésen. Ramnefjell az NRK-nak nyilatkozva emlékeztetett rá: más norvég lapokhoz hasonlóan a Dagbladet is közölt Mohamed-karikatúrákat, az újság pedig II. világháború előtt és után is mindig felemelte szavát az antiszemitizmus ellen.
A rajz, illetve szerzője mellett a norvégiai PEN elnökhelyettese is kiállt: Kjersti Løken Stavrum szerint kimondottan jó, hogy vannak merész, vitát kiváltó rajzok, egy karikatúrának pedig pont az a feladata, hogy vitatható témákat állítson a figyelem középpontjába. Stavrum megérti, ha a karikatúra éles reakciókat vált ki, de hogy a rajzot az izraeli politikai és társadalmi vitákra adott, jogszerű kommentárnak tartja.
2018.08.09 12:13
Frissítve: 2018.08.09 16:26

Közelít a kemény Brexit, a sajátjai fenik a kést May ellen

Publikálás dátuma
2018.10.17 10:00

Fotó: AFP/ Stefan Rousseau
Nem várható előrelépés a Brexit-ügyében az Európai Unió ma kezdődő csúcstalálkozóján. Megoldhatatlan az északír határ kérdése.
Az igazság pillanatának nevezték az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerdai munkavacsorával kezdődő kétnapos csúcstalákozóját, hiszen múlt héten még minden jel arra vallott, végre sikerül megállapodni Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének feltételeiről. Az igazság azonban ez esetben is kegyetlen: az északír-ír határ kapcsán továbbra sem közeledtek az álláspontok Michel Barnier uniós főtárgyaló és Dominic Raab brit Brexit-ügyi miniszter vasárnapi megbeszélésein, így nemhogy a mostani csúcson nem lesz áttörés, jó, ha az idei évben történik valami. Amint a toryk koalíciós partnere, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) szóvivője hétfőn vésztjóslóan jegyezte meg: „valószínűleg elkerülhetetlen”, hogy London megállapodás nélkül hagyja el az EU-t. Ugyanakkor az EU-s külügyminiszterek igyekeztek valamivel derűlátóbb képet festeni utalva arra: van még idő, elvégre a briteknek csak jövő év márciusában kell elhagyniuk a közösséget. Egy uniós miniszter az egész Brexit-játszmát egy a végéhez közeledő sakkpartihoz hasonlította, amikor Theresa Maynak a királyon kívül nem maradt más bábúja. Nem kell különösebb sakkmesternek lenni ahhoz, hogy megjósoljuk: ilyen körülmények között csak ideig óráig lehet elkerülni a teljes vereséget. Nincs olyan megoldás, ami mindenkinek jó. Ami ugyanis Brüsszelnek, vagy a konzervatívok „Remainers”, azaz maradáspárti szárnya számára elfogadható, arra azonnal nemet mondanak a toryk konzervatívjai, akik a parlamentben 20-40 képviselőt mondhatnak magukénak. Sok borsot törhet még May orra alá a DUP is, amelynek támogatása nélkül nem maradhatna fenn a kabinet. May egyik kilátástalan helyzetből sodródik a másikba. Hol van már a tavalyi hó, amikor azt közölte: a Brexit Brexitet jelent. Valójában senki sem tudja, milyen következményekkel jár a kilépés. A vasárnapi tárgyalások amiatt kerültek vakvágányra, mert Barnier ragaszkodott ahhoz a ponthoz, amiről egyébként már az év elején megállapodás született a britekkel. Eszerint Észak-Írország – elkerülendő, hogy visszaálljon a teljes vám- és határellenőrzés az ír határon – a kilépést követően is a vámunió és a belső piac részese maradna, már amennyiben nem sikerülne megnyugtatóan rendezni a London és Brüsszel közötti kereskedelmi kérdéseket. A britek is jó megoldásnak tartották ezt, hiszen így több idő maradna a legnagyobb fejtörést okozó határkérdés megoldására. Csakhogy vasárnap óta már ez az egyszerű megoldás is nehezen kivitelezhetőnek tűnik. A britek ugyanis azt akarják elérni, hogy az egész ország a vámunióban maradjon. Az EU ezt csak azzal a feltétellel engedné, ha a britek minden ezzel járó kötelezettségüknek eleget tennének. Ez egyebek mellett azt jelentené, hogy nem köthetnének különmegállapodásokat az uniós tagországokkal. London ugyan felvetette azt is, hogy ideiglenesen maradna a vámunióban, ez azonban több kilépéspárti miniszternek nem tetszett, s azt követelték, írásban rögzítsék, meddig is tart ez az átmeneti időszak. Máskülönben szerintük a britek akár végleg a vámunióban maradnának, ami lényegében azt jelenti, hogy a Brexit meg sem valósul. Az a megoldás sem tetszett nekik, hogy Észak-Írország különleges státuszt kapjon, ez ugyanis szerintük felér azzal, hogy Brüsszel „annektálja” a régiót. Hogy mennyire bonyolult a helyzet, jelzi: ezt a megoldást a toryk skót maradáspárti szárnya sem támogatja. A Skót Konzervatív Párt vezetője, Ruth Davidson rámutatott: ez esetben Skóciában megerősödhetnek mindazok, akik a régiónak az Egyesült Királyságtól való elszakadását szorgalmazzák. Közben a háttérben kitartóan szervezkednek a kilépéspártiak May kormányfő ellen. David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki júliusban Boris Johnson volt külügyminiszterrel lépett ki a kabinetből May kilépéssel kapcsolatos tervei ellen tiltakozva, felszólította a kormány tagjait: kényszerítsék rá a miniszterelnököt arra, hogy teljesen más irányvonalat kövessen a Brexit-tárgyalások során, mert az eddigi stratégia „zsákutcába jutott”. Szerinte a tárgyalások megszakítása fájdalmasabb lenne az EU-nak, mint Londonnak.
2018.10.17 10:00
Frissítve: 2018.10.17 10:00

Gázából elindított rakéta csapódott be Izrael területén

Publikálás dátuma
2018.10.17 09:45

Fotó: / JACK GUEZ
A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét.
A Gázai övezetből elindított rakéta csapódott be szerda hajnalban Izrael területén, a palesztin övezettől negyven kilométerre keletre lévő Beér-Sevában – jelentette a Jediót Ahronót című lap online változata, a ynet. Válaszul az izraeli hadsereg légiereje nyolc célpontot támadott a palesztin övezetben. A légicsapásban az övezet déli részén, Rafahnál hárman megsebesültek egy katonai támaszponton. A palesztin rakéta egy lakóház udvarán csapódott be anyagi károkat okozva, de emberéletet nem követelt. A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia a támadás miatt, köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét. Az izraeli hadsereg szerint két rakétát lőttek ki hajnalban a palesztin övezetből, de az egyik a tengerbe csapódott.
Beér-Sevában megszólaltak a szirénák, de miután Izrael soha nem számított arra, hogy ezt az országrészt is érheti rakétatámadás, nem telepített a város köré a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer elhárító rakétáiból, ezért itt nem léphetett működésbe a másutt működő elhárítás. A szerda hajnali rakétatámadás jelentősen növeli a feszültséget az izraeli-palesztin viszonyban. Avigdor Liberman védelmi miniszter egy nagyobb katonai akcióval fenyegette meg kedden az övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt, ha tovább folytatja az erőszakcselekményeket Izrael ellen. Szerdán rendkívüli kormányülés várható Jeruzsálemben. A Gázától izraeli mércével igen távoli Beér-Seva felé a 2015-ös Erős szikla hadművelet óta csak kétszer lőttek rakétát az övezetből, noha a hadművelet során számos rakétatámadás érte a Negev sivatagban lévő várost.
Szerző
2018.10.17 09:45
Frissítve: 2018.10.17 09:45