Végtelenítve toborozzák a határvadászokat, még sincs elég

Publikálás dátuma
2018.08.10 08:00

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Háromezer embert ígért a kormány, de csak a fele állt szolgálatba, és közben igen nagy lett az elvándorlás is. Jelenleg is toboroznak fiatalokat a határ őrizetére.
Feltölthetetlennek tűnik a határvadászok állománya azzal a toborzó kampánnyal, amelyet éppen két éve indítottak. A helyzetről sokat elárul az: a januári adatok szerint a tervezett 3 ezer helyett még 1500 újonc sem állt szolgálatba, az aktuális adatokat pedig már el sem árulta az ORFK. A Vasárnapi Hírek információi szerint ráadásul olyan mértékű az elvándorlás ezen a területen is, hogy hiába van túl már a tizenegyedik képzési ütemen is a rendőrség, még mindig folytatni kell a toborzó akciót. A kabinet 2016. augusztus 10-én döntött arról, hogy a határőrizet megerősítése érdekében 3 ezer új rendőrrel növeli a határvadász századokban szolgálók létszámát, és akkor kormánypárti politikusok még azt közölték: három hónapon belül feltöltik az állományt. Ehhez képest tavaly őszre, azaz több mint egy év elteltével 3666-an adtak be pályázatot, és közülük – a sikeres alkalmassági vizsgát követően – 1422-en kerültek a Készenléti Rendőrség állományába, akikből 1132-en szereztek úgynevezett őr-járőrtárs szakképesítést és álltak szolgálatba. Azaz alig több mint a létszám harmada lett meg a toborzással – derült ki akkor a szocialista Harangozó Tamás írásbeli kérdésére küldött belügyminiszteri válaszból. Idén januárra sem javult sokat a helyzet. Az ORFK akkor azt közölte, hogy 3884-en adtak be pályázatot és 1478-an vettek részt a képzésben. Bár sokakat áthelyeztek más területekről a határvadászokhoz, közben egyre erőteljesebb lett a fluktuáció. Arról azonban a rendőrség nem közölt adatokat, hogy hány határvadász hagyta el az elmúlt két éveben a pályát. A napokban az RTL klub számolt be arról, hogy leszerelt a rendőrségtől a határvadász képzések egyik reklámarca, aki egykor rövid videóban népszerűsítette a rendőri munkát. A rendőrség a héten a honlapján számolt be arról, hogy újabb határvadászok álltak szolgálatba, egészen pontosan 124-en, és jelenleg további 58-an vesznek részt képzésen. A rendőrség ugyanakkor azt is jelezte: „a fluktuációra tekintettel a toborzást tovább folytatjuk”.
Frissítve: 2018.08.10 11:00

Navracsics: nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:25

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A korábbiaknál magasabb részvételre számít az EP-választáson a magyar uniós biztos.
Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A rendezvényen az egyetem egyik fiatal oktatója arról beszélt, hogy az erasmusos diákok még egy egységes Európa tagjának érzik magukat, de később nagyon is megfogható, hogy nem tartozunk a régi államok belső magjához. Megkérdezte a magyar uniós biztost, érzett-e hasonló elkülönítést a Brüsszelben végzett munkája alatt, mire Navracsics több szintet is megemlített, mondván: a legjobb kultúrantropológiai képezés volt számára a novemberben véget érő biztosi periódusa. Már a beiktatását megelőző meghallgatása előtt is sokan lenácizták – felelte, majd kitért arra, hogy ő az egyetlen a bizottságban, akinek egyik társa sem érti az anyanyelvét. Az elmúlt öt évben minden beszélgetőtársának el kellett magyaráznia, hogy miközben a többi európai nemzet az 1918-19-ben megszületett szabadságot, függetlenséget ünnepli, Magyarország számára a békeszerződés az ország kétharmadának elvesztését jelentette, s a muzulmánokhoz való viszonyunk sem ugyanaz, mint a nyugati tagállamokban. A magyar gyerekek a „Katalinka szállj el! Jönnek a törökök” kezdetű véres mondókán nőnek fel, a történelem óvatosságra neveli az ide született embereket. 
Navracsics Tibor szerint az idei lehet az első olyan európai parlamenti voksolás, amelyen már olyan önálló uniós szintű témák is napirenden vannak, mint a migráció és a klímaváltozás hatása. Egy nemrég született Eurobarométer vizsgálatra hivatkozva arra emlékeztetett, hogy amikor az embereket a legfontosabb nemzetközi kérdésekről kérdezték, a legtöbben a menekültkérdést és a terrorizmus megfékezését nevezték meg, míg a nemzeti gondok között szinte mindenhol az első helyekre sorolták az egészségügy és az oktatás nem megfelelő színvonalát. Az új közös témák miatt idén Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. Úgy látja, az elmúlt években az uniós intézmények és vezetők ismertsége sokat nőtt nálunk is. Ebben része volt a 2020-ig tartó, diákoknak és oktatóknak is lehetőségeket kínáló Erasmus+ programnak is, amely azon ritka területek egyike, ahol a 2021-ben induló új pénzügyi ciklusban sem csökken a brit kilépés miatt visszaeső keret. A Brexit miatti tanácstalanság és félelem az oktatás és kultúra területére is hatással van, az eddig oly népszerű angol egyetemekre már nem küldhetnek új erasmusok diákokat, az unió a jelenleg ott tanuló fiatalok kurzusait még finanszírozza, s aztán vége a közösen szervezett tanulmányutaknak. 2023-ban Magyarország és Nagy-Britannia adta volna az Európa kulturális fővárosa címet viselő településeket, de épp Navracsics volt kénytelen kizárni a briteket az Európai Bizottság döntése alapján, amely szerint a rangra csak EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség tagországainak városai pályázhatnak, s mostani tudásunk szerint a britek 2019-től egyik halmazban sem lesznek benne. Ennek révén azonban az a felemás helyzet állt elő, hogy a magyar biztos szülővárosa, Veszprém viselheti a címet, miután tavaly decemberben a hazai pályázók közül őket választotta ki az itthoni zsűri. Ha újságíró lenne, ezt írná meg – ütötte el a lépés élét Navracsics Tibor. A kérdésre, hogy a britek kilépésével megszűnik-e hivatalos nyelnek lenni az EU intézményeiben az angol, a biztos azt felelte, hogy nem, mert Írország, Málta és Ciprus második hivatalos nyelvként az angolt adta meg. Valóban érződött nyomás, hogy a francia lépjen az angol helyére, de józan megfontolás alapján a brüsszeli vezetők is belátták, hogy ma már nem lehet eltörölni az angolt, mint a legfontosabb közösen használt munkanyelvet, mert enélkül megbénulna az Unió intézményrendszere.

Nem elég a sok milliárd közpénz: újabb százmilliókkal drágul egy pesti és egy paksi stadion

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:11

Fotó: vasasfc.hu
Pakson egy támfalra kell 2 milliárd mellé újabb 99 millió, a Vasas létesítménye pedig 175 millióval lesz drágább, 8 milliárdnál állhat meg a végösszeg.
A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített budapesti Illovszky stadion 175 millió forint közpénzzel drágul, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion pedig 99 millióval, szúrta ki a hvg.hu.
5,851 milliárdos tétel nőtt 6,026 milliárd forintra a Vasas Illovszky stadionjának esetében. Ez persze nem a teljes beruházás ára; azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A tervek szerint egyúttal múzeumként és szórakoztató központként is működő komplexum nyárra lesz kész.
A Paks stadionjának esetében - amin a felcsúti Pancho Arénát is füvesítő Pharos dolgozik - 1,997 milliárdról ugrott a költség 2,096 milliárdra. A 99 millió forint egy támfalra kell.