Egy tollvonással betiltotta a gender szakot a kormány

Publikálás dátuma
2018.08.09 21:05
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad.
Fotó: Németh András Péter
Alig 24 órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, ami azt mondja ki: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon.
Az Emmi-IM előterjesztés az azt kiszúró hvg.hu szerint két módosítást vezet fel. Ezek közül az egyik a fizetős és költségtérítéses képzések közötti határokat tisztázza, kidolgozottan. A második, nem ilyen.
A társadalmi nemek tanulmányát - azaz, a "gender studies"-t - betiltó előterjesztés mindenféle háttéranyagot és indoklást nélkülöz.
Ráadásul akkreditált szakokról van szó, azaz a magyar állam által támasztott minden egyes követelménynek megfelelnek - megfeleltek. A jogszabályok alapján az idén felvett hallgatók még elvégezhetik a képzéseket, ám az egyetemek nem hirdethetik meg a szakot, ha a rendelet hatályba lépett.
A módosítás két egyetemet érint, ilyen szakon ugyanis mesterképzés csak az ELTE-n, illetve a CEU-n van. Utóbbinál a rendelet a magyar diplomát adó képzésre vonatkozik, az amerikaira nyilvánvalóan nem. Mindez akkor történt, amikor az egyetemeken általános szabadságolás, lényegében leállás van, így tehát esélytelen, hogy az intézmények megvédjék képzéseiket.
Frissítve: 2018.08.10 14:29

Navracsics: nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:25

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A korábbiaknál magasabb részvételre számít az EP-választáson a magyar uniós biztos.
Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A rendezvényen az egyetem egyik fiatal oktatója arról beszélt, hogy az erasmusos diákok még egy egységes Európa tagjának érzik magukat, de később nagyon is megfogható, hogy nem tartozunk a régi államok belső magjához. Megkérdezte a magyar uniós biztost, érzett-e hasonló elkülönítést a Brüsszelben végzett munkája alatt, mire Navracsics több szintet is megemlített, mondván: a legjobb kultúrantropológiai képezés volt számára a novemberben véget érő biztosi periódusa. Már a beiktatását megelőző meghallgatása előtt is sokan lenácizták – felelte, majd kitért arra, hogy ő az egyetlen a bizottságban, akinek egyik társa sem érti az anyanyelvét. Az elmúlt öt évben minden beszélgetőtársának el kellett magyaráznia, hogy miközben a többi európai nemzet az 1918-19-ben megszületett szabadságot, függetlenséget ünnepli, Magyarország számára a békeszerződés az ország kétharmadának elvesztését jelentette, s a muzulmánokhoz való viszonyunk sem ugyanaz, mint a nyugati tagállamokban. A magyar gyerekek a „Katalinka szállj el! Jönnek a törökök” kezdetű véres mondókán nőnek fel, a történelem óvatosságra neveli az ide született embereket. 
Navracsics Tibor szerint az idei lehet az első olyan európai parlamenti voksolás, amelyen már olyan önálló uniós szintű témák is napirenden vannak, mint a migráció és a klímaváltozás hatása. Egy nemrég született Eurobarométer vizsgálatra hivatkozva arra emlékeztetett, hogy amikor az embereket a legfontosabb nemzetközi kérdésekről kérdezték, a legtöbben a menekültkérdést és a terrorizmus megfékezését nevezték meg, míg a nemzeti gondok között szinte mindenhol az első helyekre sorolták az egészségügy és az oktatás nem megfelelő színvonalát. Az új közös témák miatt idén Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. Úgy látja, az elmúlt években az uniós intézmények és vezetők ismertsége sokat nőtt nálunk is. Ebben része volt a 2020-ig tartó, diákoknak és oktatóknak is lehetőségeket kínáló Erasmus+ programnak is, amely azon ritka területek egyike, ahol a 2021-ben induló új pénzügyi ciklusban sem csökken a brit kilépés miatt visszaeső keret. A Brexit miatti tanácstalanság és félelem az oktatás és kultúra területére is hatással van, az eddig oly népszerű angol egyetemekre már nem küldhetnek új erasmusok diákokat, az unió a jelenleg ott tanuló fiatalok kurzusait még finanszírozza, s aztán vége a közösen szervezett tanulmányutaknak. 2023-ban Magyarország és Nagy-Britannia adta volna az Európa kulturális fővárosa címet viselő településeket, de épp Navracsics volt kénytelen kizárni a briteket az Európai Bizottság döntése alapján, amely szerint a rangra csak EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség tagországainak városai pályázhatnak, s mostani tudásunk szerint a britek 2019-től egyik halmazban sem lesznek benne. Ennek révén azonban az a felemás helyzet állt elő, hogy a magyar biztos szülővárosa, Veszprém viselheti a címet, miután tavaly decemberben a hazai pályázók közül őket választotta ki az itthoni zsűri. Ha újságíró lenne, ezt írná meg – ütötte el a lépés élét Navracsics Tibor. A kérdésre, hogy a britek kilépésével megszűnik-e hivatalos nyelnek lenni az EU intézményeiben az angol, a biztos azt felelte, hogy nem, mert Írország, Málta és Ciprus második hivatalos nyelvként az angolt adta meg. Valóban érződött nyomás, hogy a francia lépjen az angol helyére, de józan megfontolás alapján a brüsszeli vezetők is belátták, hogy ma már nem lehet eltörölni az angolt, mint a legfontosabb közösen használt munkanyelvet, mert enélkül megbénulna az Unió intézményrendszere.

Nem elég a sok milliárd közpénz: újabb százmilliókkal drágul egy pesti és egy paksi stadion

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:11

Fotó: vasasfc.hu
Pakson egy támfalra kell 2 milliárd mellé újabb 99 millió, a Vasas létesítménye pedig 175 millióval lesz drágább, 8 milliárdnál állhat meg a végösszeg.
A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített budapesti Illovszky stadion 175 millió forint közpénzzel drágul, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion pedig 99 millióval, szúrta ki a hvg.hu.
5,851 milliárdos tétel nőtt 6,026 milliárd forintra a Vasas Illovszky stadionjának esetében. Ez persze nem a teljes beruházás ára; azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A tervek szerint egyúttal múzeumként és szórakoztató központként is működő komplexum nyárra lesz kész.
A Paks stadionjának esetében - amin a felcsúti Pancho Arénát is füvesítő Pharos dolgozik - 1,997 milliárdról ugrott a költség 2,096 milliárdra. A 99 millió forint egy támfalra kell.