Gyerektábort söpört el a víz, áradás Franciaországban (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.10. 09:54

Fotó: BORIS HORVAT / AFP
Az extrém forróság után áradó folyók veszélyeztetik a dél-franciaországi megyéket, egy ember eltűnt az ifjúsági tábort is elmosó vízözönben.
Legalább 1600 embert, főként táborozókat kellett rövid időn belül kitelepíteni csütörtökön Dél-Franciaország több megyéjéből: a területen szokatlan hőség után viharok törtek ki, majd az esőzéstől megduzzadt folyók öntötték el a népszerű üdülőhelyeket. A viharok Gard, Ardèche and Drôm megyéket sújtották a leginkább, ahol a hatóságok több mint 400 tűzoltó és négy rendőrségi helikopter bevetésével segítik a mentést.
Saint-Julien-de-Peyrolas-ban egy nyári tábort mosott el az áradás, innen 119 gyereket kellett azonnal kimenekíteni, írja honlapján a BBC. A portál idéz egy tábori dolgozót is, aki, mint mondta,
hallotta a víz sodrásában faágakba kapaszkodó gyerekek sírását, de semmit sem tudott tenni értük.

A legrosszabbul azonban a tábor egyik felügyelője járt: a hetven éves német férfi lakókocsijába menekült a hirtelenül lezúduló víztömeg elől, ami pehelyként vitte tovább a járművet. A lakókocsi roncsait később megtalálták, az idős férfi azonban eltűnt az áradásban. A tomboló vízről a The Guardian is mutatott be felvételeket.
A BBC-nek nyilatkozott egy, Ardèche megyében táborozó brit turista is, akit csütörtök hajnalban ébresztett a vihar: „hihetetlenül hangosan mennydörgött, a villámok szünet nélkül, vakítóan csapkodtak, veszélyesen közel a táborhelyünkhöz. A vihar nem akart enyhülni, egyszerűen átcsapott rajtunk, amikor ideért, megszűnt a térerő is” -mesélte Harry Ollerton, aki végül autóba ülve menekült el a táborhelyről, igaz, ez sem volt könnyű: a környékbeli falusi utak folyóvá változtak az áradó víztől, az eső olyan hevesen zuhogott, hogy a férfi a szélvédőn sem látott ki.
Szerző

Ausztriában csak négy napig dolgoznak a postások

Publikálás dátuma
2018.08.10. 09:30

A szakszervezetek támogatják a rugalmas munkaidő bevezetését, mert az nem csupán több, hanem adott esetben kevesebb elfoglaltságot jelent. Bár a fizetés nem csökken, túlórapénz csak a 10. óra után jár.
„A postások szeretnének hetente négy napot, naponta 10 órát dolgozni” – fogalmazta meg a dolgozók igényét az osztrák postás szakszervezet vezetője, Helmut Köstinger. Követelése nyitott fülekre talált az 52,9 százalékban állami tulajdonban lévő cég (a tulajdon többi részét osztrák és nemzetközi befektetők tartják a kezükben részvény formájában) vezetőinél, akik úgy gondolják, hogy a rugalmas munkaidőből a posta is profitál: a vállalat vezetése ügyesebben tudja a munkavállalókat a csúcsidőkre bevetni, s a cég autóparkját is hatékonyabban tudja felhasználni. A tárgyalások még folynak, de ahogy a cég vezérigazgatója hangsúlyozta, a megegyezésnek nem lesz akadálya, hiszen mindkét fél akarja a változást. A megállapodáshoz pedig már nincs szükség az Ausztriában minden 5 fősnél nagyobb vállalkozásnál kötelező üzemi tanácsok beleegyezésére. Erről a parlamentben július elején elfogadott, szeptemberben hatályba lépő új munkaidő törvény gondoskodik, amelyet a két kormánypárt, a kereszténydemokraták és a szélsőjobboldali szabadságpártiak valamint az ellenzéki Neos liberális párt támogatásával fogadtak el. A vállalkozások foglalkoztatási mozgásszabadságának növelésére született törvény szerint napi 12 órás, heti 60 órás munkát is követelhetnek a munkaadók a munkavállalóktól. De nem korlátlanul, évente legfeljebb 24 héten át. Az is előírás, hogy 8 hét után a munkáltató 14 napig nem követelhet túlórát munkásaitól. A túlóra megfizetési rendje változatlan, 50 százalékos felár jár érte. Éves szinten pedig tartani kell az Európai Unió által „kőbe vésett” heti 48 órás foglalkoztatást. A szakszervezetek, az ellenzéki pártok mérhetetlenül felháborodtak a munkásnyúzó intézkedéseken, 80-150 ezres részvételű tüntetést is szerveztek ellene egy szabad szombaton. A demonstráció ereje láttán a kormány némileg meghátrált, s a heti 50 óra felett önkéntesnek minősítette a részvételt a kiterjesztett munkaidőben. A munkavállalói oldalt ez azonban nem csitította le, hiszen életszerűtlen feltételezni, hogy a dolgozó korlátlan alkalommal „beinthet” főnökének, ha nincs kedve hosszan dolgozni. Nem is szólva a kollégákról, akikre a megtagadók miatt több munka hárul. Az országos felhördülés alapján igazán meglepő az osztrák szakszervezetek pálfordulása. Igazából az történt, hogy rájöttek, a rugalmas munkaidő nem csupán több, hanem adott esetben kevesebb elfoglaltságot tesz lehetővé. Ezért álltak azonnal az osztrák posta négy napos, napi 10 órás munkaidő kezdeményezése mellé. Ami természetesen azt jelenti, hogy a fizetés nem csökken, de azt is, hogy túlóra csak a 10. óra után jár. A készülő változások kapcsán országos felmérés is készült, ebből kiderül, hogy a 18-65 év közötti osztrák munkavállalók többsége a négy órás munkaidő híve. Az osztrák szakszervezeti szövetség vezetője jelezte, hogy akár az Ausztriában érvényes mind a 450 kollektív szerződést átírnák négynaposra. Nem kerülhetnek a négy naposok közé az osztrák postabusz dolgozói (a busztársaság, neve ellenére, már nem a posta, hanem az osztrák államvasutak tulajdona), akiknek heti munkaidejét 40 óráról 50-re emelték októbertől érvényes kollektív szerződésükben. A szakszervezeti szövetség árulást emleget, az érintett közlekedési szakszervezet illetékese viszont azt hangoztatja, hogy mindenféle csűréssel sikerült évi 11 százalékos béremelést kiharcolni.  

,,Home office"

Nagyon sok bírálat éri a közvélemény részéről Juliane Bogner-Strauss nőügyi minisztert, aki Grazból jár be bécsi munkahelyére (sofőr vezeti állami autóját), s arra hivatkozva, hogy három kiskorú gyermeke van, heti három napot tartózkodik Bécsben, attól kezdve a ,,home office”-ból irányítja a munkát. A rugalmas munkaidő királynőjévé kikiáltott minisztert az év első felében összesen hatszor látták csütörtökön a minisztériumban, a péntekekről pedig nem készült statisztika.  

Lenne igény a rugalmas munkaidőre

Csak idő kérdése, hogy osztrák mintára Magyarországon is a munkavállalói csoportok javasolják majd a munkáltatónak a munkaidő beosztás megváltoztatását. Addig is a Munka törvénykönyvéből levezetve munkahelyenként igyekeznek a számukra kedvező munkarend kialakítására. A rugalmas munkaidőszervezés régről ismert fogalom, és számos munkahely alkalmazza sikerrel. A hazai gyakorlat szerint a dolgozó napi munkaideje egy részében – jellemzően 10 és 15 óra között – a munkahelyén tartózkodik, a nyolc órából hiányzó délelőtti és délutáni résszel szabadon, illetve a közvetlen munkatársakkal egyeztetve gazdálkodik. A munkaidő-nyilvántartást ugyanúgy vezetni kell ezeken a munkahelyeken is, mintha kötött munkarendben dolgoznának, és heti-havi összesítésben le kell dolgozni a törvényes munkaidőt. A Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, Magyarországon mindössze tízből három. Pedig igény lenne rá. Különösen az ifjabb, úgynevezett Z generáció (a 90-es években születettek) elvárása a kötetlenebb foglalkoztatása. A régiót tekintve egyébként Ausztria jár az élen, náluk már minden második megkérdezett dolgozik távolról, illetve rugalmas időbeosztásban, míg Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan kevesebb mint a dolgozók egyharmada. T.A.

Frissítve: 2018.08.10. 11:52

Melania Trump családja csak ma tette le az amerikai állampolgársági esküt

Publikálás dátuma
2018.08.09. 21:57

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Sosem volt ellentmondásmentes Donald Trump bevándorlás-politikája.
New Yorkban letették az amerikai állampolgári esküt a first lady, Melania Trump szülei csütörtökön - írja az MTI. Viktor és Amalija Knavs korábban állandó letelepedési engedéllyel, úgynevezett zöldkártyával élt az Egyesült Államokban, a Trump-családdal egy épületben, a New York-i Trump-torony egyik emeletén. Az amerikai elnök szlovén állampolgárságú apósa és anyósa csütörtökön délelőtt tette le az esküt, ezt a tényt Michael Wildes, a család ügyvédje megerősítette a sajtónak.
A first lady szülei egy Száva menti szlovén kisvárosból, Sevnicából származnak, Melania Trumpot is ott nevelték fel. Az édesapának autószerelő műhelye volt, Melania Trump édesanyja pedig egy textilgyárban dolgozott. Viktor Knavs 74 éves, felesége, Amalija pedig egy évvel fiatalabb nála.
Melania Trump modellként változtatta nevét Knavsról Knaussra, saját elmondása szerint a könnyebb kiejthetőség kedvéért. 1996-tól dolgozott New Yorkban zöldkártyával, és 1998-ban ismerkedett meg Donald Trumppal, aki akkor már a második feleségétől is elvált.
Szerző
Frissítve: 2018.08.10. 05:59