Medvegyev: Ha Amerika gazdasági háborút akar, lesz rá válaszunk

Publikálás dátuma
2018.08.10 11:40

Fotó: AFP/ Dmitry Astakhov
Szokásához híven, ismét keményen üzent Dmitrij Medvegyev. Az orosz kormányfő szerint a lehetséges újabb amerikai szankciók egy háború kezdetét jelentenék, amire Oroszország reagálni fog – és nem feltétlenül gazdasági eszközökkel.
Gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlította az orosz miniszterelnök az Oroszország elleni amerikai szankciók lehetséges továbberősítését, amire Dmitrij Medvegyev szerint gazdasági, politikai és egyéb eszközökkel kellene reagálni. A kormányfő a Kommerszant lap értesüléseire reagált így, melyek szerint egy új amerikai törvénytervezet blokkolná az orosz bankok dollártranzakcióit, megtiltaná az amerikai rezidensek számára az új orosz államadóssággal való műveleteket, és a terrorizmust támogató országnak minősítené Oroszországot.
„Nem szeretném kommentálni a leendő szankciókról szóló szóbeszédeket, de egyet elmondhatok: ha valami olyasmi történik, mint a banki tevékenység vagy valamely deviza használatának betiltása, akkor az egyenesen gazdasági háború meghirdetéseként lesz majd értékelhető.”
„És erre a háborúra elkerülhetetlenül szükség lesz majd reagálni - gazdasági módszerekkel, politikai módszerekkel, szükség esetén pedig egyéb módszerekkel is.”
 „Amerikai barátainknak ezt meg kell érteniük” - mondta Dmitrrij Medvegyev az orosz Távol-Kelet és a Bajkál régiójának fejlesztéséért felelős kormánybizottság ülésén. 
Az orosz vezető szerint a már életbe léptetett és nemrégiben meghirdetett szankciók célja Oroszország gazdasági erejének korlátozása, az ország "eltávolítása az erős konkurensek közül a nemzetközi mezőnyben". Dmitrij Medvegyev a rosszhiszemű gazdasági verseny példájaként említette , hogy az Egyesült Államok megpróbálja korlátozni az Európába szállított orosz gáz mennyiségét, mert a saját cseppfolyósított földgázának (LNG) eladásában érdekelt. Rámutatott, hogy Washington Kína ellen is protekcionista intézkedéseket vezetett be.
"Ez természetesen nem tetszik a kínaiaknak és senkinek sem tetszik, és a feladatunk az, hogy ellenálljunk ezeknek az intézkedéseknek" - fogalmazott Medvegyev. 

Megfenyegette a grúzokat is

Medvegyev legutóbb Grúzia lerohanásának 10. évfordulója előtt üzent hasonlóan fenyegető éllel a grúz államnak, valamint Amerikának és katonai szövetségeseinek: akkor arról beszélt, hogy az Oroszországgal szomszédos kelet-európai állam NATO-csatlakozása katasztrofális következményekkel járna, a 2008-as gúz-orosz- és dél-oszét konfliktus pedig megelőzhető lett volna. A grúz állam nem mellékesen a háború kirobbanása előtt nyitott volna az nyugati katonai szövetség felé.
2018.08.10 11:40

A lengyelek nagyon akarják a Fort Trumpot

Publikálás dátuma
2018.10.17 09:30

Fotó: AFP/NurPhoto/ Jaap Arriens
Az állandó amerikai katonai jelenlét ötletének egyértelmű többsége van. Az már nem olyan népszerű gondolat, hogy dollármilliárdokat fizessenek érte.
A lakosság 57 százaléka helyesli azt az ötletet, hogy állandó amerikai katonai támaszpont jöjjön létre Lengyelországban, derült ki a Rzeczpospolita napilap által ismertetett közvélemény-kutatásból. Az ellenzők aránya jóval alacsonyabb, 23,7 százalék, 11,3 százalék tétovázik, egyelőre nem tud dönteni és csupán 8 százalék nyilatkozta azt a felmérést végző Ibris Intézetnek, hogy nincs véleménye a kérdésben. Az viszont már kevésbé tetszik a megkérdezetteknek, hogy az állandó amerikai katonai jelenlétet biztosító bázis létrehozásáért Lengyelország 2 milliárd dollárt fizessen, amint azt a varsói kormány felajánlotta. A megkérdezettek 37 százaléka indokolatlan kiadásnak nevezte ezt, 33,2 százalék azonban még így is szívesen látná országában a Fort Trumpot, 20 százalék hezitál és ugyancsak 8 százalék azok aránya, akiknek egyáltalán nincs véleménye a kérdésben. Egy állandó amerikai katonai bázis létrehozását Lengyelországban, illetve a létrehozással járó költségek fedezését Varsó ajánlotta fel Washingtonnak. Amikor Andrzej Duda államfő szeptember elején a Fehér Ház vendége volt, azt is nyilvánosan megígérte, hogy pozitív döntés esetén a lengyelországi bázist Fort Trumpnak nevezik el. Donald Trump amerikai elnök egyelőre annyit jelzett, komolyan fontolóra vették a lengyel ajánlatot. Varsó nem először fordult ezzel a kéréssel az amerikaiakhoz és nem véletlenül ajánlotta fel azt sem, hogy beszáll a költségekbe. Amerikai katonák rotációs alapon NATO kötelékben jelenleg is vannak lengyel területen. Egy állandó támaszpont fenntartási költségei azonban igen magasak, Washington mindeddig vélhetően nem tartotta annyira fenyegetőnek az orosz agressziót, hogy az állandó támaszponttal járó pluszköltségeket megérje. A lengyel vezetés, és amint a felmérés is mutatja, a lakosság zöme is az állandó amerikai jelenlétben látja a garanciát az orosz fenyegetés elhárítására.  

II. János Pálra emlékeznek

Negyven éve, 1978. október 16-án választották pápává Karol Woytila krakkói bíborérseket. Az évforduló alkalmából állami és egyházi ünnepségsorozatot tartanak Lengyelországban II. János Pál pápa emlékére. Az ünnepségeket megelőzően, hétfőn, 15-én Ferenc pápa az Apostoli Palotában fogadta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt és kíséretét, akik tisztelgő látogatásra érkeztek  II. János Pál sírjához, a lengyel zarándokok legfőbb vatikáni úticéljához. 

Szerző
2018.10.17 09:30
Frissítve: 2018.10.17 09:30

Ausztriában nem elég szerénynek lenni, annak is kell látszani

Publikálás dátuma
2018.10.17 09:00

Fotó: Sebastian Kurz Facebook-oldala/
Nem mindenhol hivalkodnak vagyonukkal a politikusok. Sebastian Kurz osztrák kancellár visszafogottsága például követendő példát mutat a többieknek is.
Papahónapot vesz ki az osztrák alkancellár, egy hónapig a decemberben születő kisbabájával és fiatal feleségével, Philippával akar lenni. A 49 éves Heinz-Christian Strache három évvel ezelőtt házasodott újra, korábbi házasságából két felnőtt gyermeke van. Ausztriában politikusok a szabadság alatt is a teljes fizetésüket kapják, a havi 19 500 eurót kereső Strache viszont bejelentette, hogy amíg otthon tartózkodik, nem veszi fel a pénzt, hanem egy gyermekintézetnek adományozza. Ausztriában ma szerénység, sőt egyes értékelések szerint aszkézis uralkodik politikai körökben, ami elsősorban az ifjú kancellárnak köszönhető. Ő szab irányt a visszafogottságnak: továbbra is kétszobás 12. kerületi lakásában lakik, de hivatalos külföldi repülős útjaira is többnyire a legolcsóbb osztályon utazik. Amikor a parlamentben rákérdeztek, hogy tavaly decemberi hivatalba lépése óta hogyan repült, büszkén sorolta: 36 esetben választotta a repülőgép „fapadját”, első osztályon csak egyszer utazott, a messzi Kínába. Egész különleges okból – szégyenkezett Sebastian Kurz – három ízben különgépet vett igénybe. Hasonlóképpen többnyire a szolgálati autót se használja a hosszúlábú politikus. A populizmust, az állandó médiajelenlétet igénylő kancellár mintáját követte külügyminisztere, a szélsőséges szabadságpárt jelöltjeként, de önállóan politizáló Karin Kneissl is, minisztersége kezdetén például szlovákiai megbeszéléseire helyiérdekű gyorsvasúton utazott. Igaz, augusztusi esküvőjén, amelyen sokak megdöbbenésére az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is részt vett, már kirúgott a hámból: a több mint 200 ezer eurót felemésztő biztonsági költségeket az osztrák állam fizette.    A profil című hetilap, amely nemrég összeállítást közölt a politikusok költekezéséről és szerénységéről, megemlékezett a 2016. májusában lemondott szociáldemokrata kancellárról, Werner Faymannról is, akit megválasztása után pár nappal már a „nép kancellárjának” nevezett a bulvár, mert a közlekedési minisztériumban használt olcsó kis íróasztalát vitette át a kancellári hivatalba. Kerüljön is akármennyibe a meghitt bútordarab szét- és összeszerelése. Faymann miniszterként tömte állami hirdetésekkel az említett könnyű újságokat, ezért szerepelt rengeteget a nyilvánosságban.    A szociáldemokrata párt éléről most távozó Christian Kern nem követte elődje visszafogottságát. Igaz, ő az üzleti életből jött, az osztrák államvasutak élén állt sokáig. Kurzhoz hasonlóan ő is szűkre szabott, különleges öltönyöket hord, csak az ő ruháiról lehet tudni, hogy a nevének kezdőbetűivel azonos márkát visel. Amikor Kern volt kancellárként a múlt év végén átült az ellenzéki padsorba, 8000 euró körüli képviselői fizetését további hatezerrel megtoldatta. A Kern váratlan lemondása miatt hirtelen a szociáldemokrata ellenzék élére került Pamela Rendi-Wagner még túl elegánsan, finom selyemruhában, magas sarkú lakkcipőben érkezett új tisztségébe. Rögtön ki is kezdték, de már igyekszik öltözékében is közelíteni a bázishoz. A 47 éves karcsú, csinos, magas nő, civilben orvos, pár hónapig az egészségügyi tárcát vezette, előtte korábbi nagykövet férjével Izraelben élt évekig. A sajtó a mostani megválasztásakor azonnal kiszúrta, hogy az egyenlőséget hirdető párt vezetőjének két leánya magániskolába jár. „Pam”, ahogyan a mozgalomban nevezik, alig győzte magyarázni, hogy egyedül a privát világban talált olyan iskolát, ahol a gyerekek egész nap bent lehetnek, amíg ő dolgozik. Nem úszta meg ilyen simán az általa a párt főtitkárává kinevezett egykori kancellária miniszter, Thomas Drozda az alulról jövő kritikát: öltözékét túl finomnak találták, Patek Philippe óráját pedig megengedhetetlenül drágának.    
„Egy baloldali politikusnak nem kell feltétlenül szegénynek lennie, a szegénység ellen kell harcolnia” – idézik a bíráltak a német Linke politikusát, Gregor Gysit. Nem is szólva arról, hogy a jobboldalon sem árt a visszafogottság. Nagyon rossz volt például a sajtója az FPÖ-nek, amikor kiderült, hogy az európai parlamentben együtt ülő szélsőségesek 2016-ban félmillió eurót költöttek italra, többek között 228 üveg pezsgőre.  Azért a szerénységért tolakodó politikusok egyike sem kívánja követni a grazi önkormányzat kommunista (KPÖ) tanácsnokát. Elke Kahr 13 éve ül a városi tanácsban, a 6000 eurós fizetéséből kezdettől fogva csak 1900 eurót vesz fel (az így összegyűlt közel 700 ezer eurót rászorulóknak osztotta szét), kétszobás lakótelepi lakásban él, s nincs állami autója.

Politikus zsebek

Szerénység ide vagy oda, azért Ausztriában is nagyon megéri politikusnak szegődni. A brit IG Group pénzügyi szolgáltató cég gyűjtése szerint szomszédunk államfője, a zöldpárti Alexander Van der Bellen évenként 328.188 eurót, azaz havonta több mint 27 ezret (több mint 8 millió forintnak megfelelő összeget) visz haza. Ezzel a summával az osztrák elnök még európai viszonylatban is az élmezőnybe tartozik. Ilyen takarékoskodás és ennyi munka mellett alighanem Sebastian Kurznak is szépen hízik a bankszámlája. Az osztrák kancellár ugyanis évente 266.616 eurót, azaz havonta 22 ezret (több mint hétmillió forintot) keres, ami ugyancsak nemzetközi szinten is kiugróan jónak számít. Az IG Group összevetése szerint az államfő fizetése több mint nyolcszor, a kancelláré pedig majdnem hétszer magasabb, mint az osztrák átlagfizetés. Nem járnak rosszul az egyszerű képviselők sem. A "sógoroknál" havonta nagyjából tízezer euró (3,2 millió forintot) jár a honatyáknak, amihez még hozzá jöhet némi mellékes egyéb költségekre. Ezzel ők is háromszor jobban élnek, mint az átlag, és uniós viszonylatban is van mit a tejbe aprítaniuk. NÉPSZAVA

2018.10.17 09:00
Frissítve: 2018.10.17 09:00