Medvegyev: Ha Amerika gazdasági háborút akar, lesz rá válaszunk

Publikálás dátuma
2018.08.10 11:40

Fotó: AFP/ Dmitry Astakhov
Szokásához híven, ismét keményen üzent Dmitrij Medvegyev. Az orosz kormányfő szerint a lehetséges újabb amerikai szankciók egy háború kezdetét jelentenék, amire Oroszország reagálni fog – és nem feltétlenül gazdasági eszközökkel.
Gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlította az orosz miniszterelnök az Oroszország elleni amerikai szankciók lehetséges továbberősítését, amire Dmitrij Medvegyev szerint gazdasági, politikai és egyéb eszközökkel kellene reagálni. A kormányfő a Kommerszant lap értesüléseire reagált így, melyek szerint egy új amerikai törvénytervezet blokkolná az orosz bankok dollártranzakcióit, megtiltaná az amerikai rezidensek számára az új orosz államadóssággal való műveleteket, és a terrorizmust támogató országnak minősítené Oroszországot.
„Nem szeretném kommentálni a leendő szankciókról szóló szóbeszédeket, de egyet elmondhatok: ha valami olyasmi történik, mint a banki tevékenység vagy valamely deviza használatának betiltása, akkor az egyenesen gazdasági háború meghirdetéseként lesz majd értékelhető.”
„És erre a háborúra elkerülhetetlenül szükség lesz majd reagálni - gazdasági módszerekkel, politikai módszerekkel, szükség esetén pedig egyéb módszerekkel is.”
 „Amerikai barátainknak ezt meg kell érteniük” - mondta Dmitrrij Medvegyev az orosz Távol-Kelet és a Bajkál régiójának fejlesztéséért felelős kormánybizottság ülésén. 
Az orosz vezető szerint a már életbe léptetett és nemrégiben meghirdetett szankciók célja Oroszország gazdasági erejének korlátozása, az ország "eltávolítása az erős konkurensek közül a nemzetközi mezőnyben". Dmitrij Medvegyev a rosszhiszemű gazdasági verseny példájaként említette , hogy az Egyesült Államok megpróbálja korlátozni az Európába szállított orosz gáz mennyiségét, mert a saját cseppfolyósított földgázának (LNG) eladásában érdekelt. Rámutatott, hogy Washington Kína ellen is protekcionista intézkedéseket vezetett be.
"Ez természetesen nem tetszik a kínaiaknak és senkinek sem tetszik, és a feladatunk az, hogy ellenálljunk ezeknek az intézkedéseknek" - fogalmazott Medvegyev. 

Megfenyegette a grúzokat is

Medvegyev legutóbb Grúzia lerohanásának 10. évfordulója előtt üzent hasonlóan fenyegető éllel a grúz államnak, valamint Amerikának és katonai szövetségeseinek: akkor arról beszélt, hogy az Oroszországgal szomszédos kelet-európai állam NATO-csatlakozása katasztrofális következményekkel járna, a 2008-as gúz-orosz- és dél-oszét konfliktus pedig megelőzhető lett volna. A grúz állam nem mellékesen a háború kirobbanása előtt nyitott volna az nyugati katonai szövetség felé.
2018.08.10 11:40

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25