A Gorillaz megpróbálkozott a lehetetlennel

Publikálás dátuma
2018.08.10 14:30

Fotó: / Molnár Ádám
Mintha a teljes ellentéte lenne – ugrott be a Gorillaz szigetes fellépésén, amikor azt kellett megtapasztalni: ez a zenekar mindent megtesz azért, hogy szolgáltasson. Percre pontosan.
Egy fesztiválon minden nap egy új álom kivetülése. A Gorillaz pedig ezt profin tette. Damon Albarn már idejekorán jelezte, a nyitó M1A1 című nótánál jelezte, hogy ő az egyébként a brutális porfelhőben és hőségben toporgó közönségért van itt, ki is ment a kordonhoz egy kis simogatásra a közönségétől, akihez hirtelen nem is tudja milyen nyelven szóljon. „De ez így van rend ben egy igazi európai fesztiválon” – summázta a frontember. 
Az egyébként megviselt és csalódott intellektuel figuráját egy szál kínai pólóban nyomó Albarn és pet projektje, alias Gorillaz már csak azért is izgalmas, mert turnéról turnéra változik az arculat és a műsor. Nem tudni, hogy a virtuális zenekarnak induló, animált 2D zenészek mögötti enigmatikusság vagy az egyre inkább szuperkoncepció formáció felé tartó arculat lesz a hangsúlyos. A mostani buli – mert azért ez az volt – valahol a kettő között lavírozott, a háttérben ott voltak a kivetítőn az animált hősök, de a sok hús-vér vendégzenész is. És valóban, amikor a figyelmem elkezdett nem kicsit lankadni (ebben közrejátszottak a hullahoppkarikával érkező ír fiatalok, akik rögtönzött sportgimnasztika bemutatót tartottak), a Superfast Jellyfish-el érkező De La Soul új energiákat hozott be a produkcióba. Több vendég is volt – Peven Everett, Jamie Principle és Booti Brown – de valahogy De La Soul volt az, aki ellensúlyozni tudta Albarn már-már világfájdalmas csehovi agóniáját. A kettőjük közötti kémia egyértelműen a Fell Good Inc. című nóta közben érte el a csúcspontját. 
Profi, igazi fesztivál minőségű produkciót hozott a Gorillaz és megpróbálkoztak a lehetetlennel: azaz szuggerálni a nagyszínpad előtti embertömeget. Ez ugyan szinte lehetetlen misszió, a ráadás utolsó nótájaként előadott Clint Eastwood azonban néhány percre megugrotta a csodát.
2018.08.10 14:30

Festmények, csak tiszta forrásból

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:00
A jobbra látható, eredeti Aba-Novák-képet a könnyebb eladhatóság és a magasabb ár kedvéért a múltban kicsit felturbózták
Fotó: KIESELBACH GALÉRIA/
A hazai műkereskedelemben a galériáknak felajánlott művek 15-20 százalékáról derül ki, hogy másolatok. A Kieselbach Galéria és a Vatera a jövőben együtt lépnek fel a műtárgy hamisítás ellen.
Az online kereskedelem a műtárgy piacra is betört, s ahogy más ágazatokban, itt is előfordul, hogy „selejtes” árut kap a vevő. Csakhogy míg egy ruházati, vagy elektronikai eszköz esetén a legrosszabb esetben is „csak” néhány tíz, esetleg százezer forint lehet a kár, egy keresett festőművész hamisított képén milliókat bukhat az óvatlan gyűjtő. Az online piac kihívásai közé tartozik, a biztonságos felület megteremtése. Nem titok, hogy ebben a speciális kereskedelmi szegmensben is történnek csalások, s a festmények olyan nagy értékű műtárgyak, amelyeknél különösen fontos a biztonság és a bizalom megteremtése. Az online-ra feltett képből roppant nehéz megállapítani egy kép eredetiségét. Ezért is döntött úgy Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa és Szanitter Áron a Vatera tulajdonosa, hogy együtt lépnek fel a műtárgy hamisítás ellen. A Vatera forgalmának 20 százaléka antikvitás, illetve gyűjtemény kategória, s ebben szerepelnek a festmények is. A galéria kezdetben 900 festményt kínál megvételre a Vatera egy külön felületén - jelentették be a minapi sajtótájékoztatón. A galéria web shop oldalára feltöltött kínálat valamennyi darabját művészettörténészek és becsüs szakértők vizsgálják meg és garanciával adja el az aukciósház. Az érdeklődő a kiválasztott képet a galériában veheti át. A Vaterán vételre felajánlott műveknél az eladó kérheti a Kieselbach galéria segítségét a festmény eredetiségének az igazolására. Így idejekorán kiderülhet, ha a kép hamisítvány.   Nem kötelező igénybe venni a galéria szolgáltatását, de ha olyan ismert festő képét tölti fel valaki a Vaterára, akinek az esetében előfordulhat a hamisítás kockázata, akkor a feltöltés során megjelenő adatlapon kötelező arról nyilatkoznia az eladónak, hogy a festményt bevizsgálták-e szakértők, vállal-e az eladó garanciát arra, hogy ha kiderül a képről, hogy hamis, visszafizeti a vételárat a vevőnek. A hazai műkereskedelemben a galériáknak felajánlott művek 15-20 százalékáról derül ki, hogy hamisítványok. Olykor múzeumoknál, jelentős gyűjteményeknél is előfordul. Molnos Péter művészettörténész példaként említette, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeumban egy hagyatékban két, egyébként korabeli nívós hamis Aba-Novák Vilmos képet talált, amit azután le is vettek a falról. A hamisítók természetesen az eladható festők képeit másolják – mondta Kieselbach Tamás. Mostanában például a sokáig 200-400 ezer forintért eladható Balázs János festmények ára alaposan emelkedett, s ez a hamisítók figyelmét is felkeltette, de ilyen művész Czene Béla is.  Óriási károkat okoz a magyar festészetnek és műkereskedelemnek, ha gyenge hamisítványokhoz kötik a nemzetközi piacokon a legnevesebb magyar festőművész nevét. Kieselbach példaként említette, hogy egy barátja fotókat küldött egy németországi Michelin csillagos étterem belsőről, és javasolta, ha arra jár, mindenképpen látogasson el oda, mert a falakon kizárólag magyar festők képei láthatók. Mint kiderült, a fotókon szereplő két tucat Kádár Béla és Scheiber Hugó festmény egytől egyig hamisítvány volt.
2018.10.21 10:00
Frissítve: 2018.10.21 10:00

Magyar tévéfilm lett Európa legjobbja

Publikálás dátuma
2018.10.20 19:09

Fotó: Twitter/
Szász Attila Örök tél című alkotása nyerte az elismerést Berlinben.
Szász Attila Örök tél című alkotása nyerte a legjobb európai tévéfilmnek járó díjat a Prix Europa filmes és tévés seregszemlén Berlinben – írta szombaton a hirado.hu Köbli Norbert forgatókönyvíró Facebook-posztjára hivatkozva. Mint Köbli Norbert fogalmazott, az Örök tél „ZDF-es, BBC-s, RAI-s filmek között” lett a legjobb. Az alkotók nevében Gera Marina, a film főszereplője vette át a díjat pénteken. Szász Attila filmje, amelyet a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én mutatott be a Duna Televízió, az 1944-ben a Szovjetunióba deportált sváb magyarok történetét dolgozza fel. A történelmi dráma Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novelláján, megtörtént eseményeken alapul.   
Januárban a rendező az MTI-nek elmondta: a forgatás során nehéz volt minden nap szembesülni azzal, hogy ezek a táborok milyenek lehettek a valóságban, és egy idő után rádöbbentek arra, hogy ezt képtelenség bemutatni. Így inkább igyekeztek egy ízelítőt adni abból a pokolból, amelyen a táborokat megjárt nők és férfiak keresztülmentek. Ezt elsősorban szavak nélkül, a főszereplők tekintetével próbálták meg érzékeltetni. Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak, ám a megszállók marhavagonokba pakolják a falubeli asszonyokat és egy szovjet munkatáborba szállítják őket, hogy ott embertelen körülmények között a helyi szénbányában dolgozzanak. Irén itt találkozik Rajmunddal (Csányi Sándor), aki segít a nőnek túlélni a tábori borzalmakat. Szász Attila az Örök téllel szeptember elején a 42. montreali filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezésért járó díjat is.
Szerző
2018.10.20 19:09