A Gorillaz megpróbálkozott a lehetetlennel

Publikálás dátuma
2018.08.10 14:30

Fotó: / Molnár Ádám
Mintha a teljes ellentéte lenne – ugrott be a Gorillaz szigetes fellépésén, amikor azt kellett megtapasztalni: ez a zenekar mindent megtesz azért, hogy szolgáltasson. Percre pontosan.
Egy fesztiválon minden nap egy új álom kivetülése. A Gorillaz pedig ezt profin tette. Damon Albarn már idejekorán jelezte, a nyitó M1A1 című nótánál jelezte, hogy ő az egyébként a brutális porfelhőben és hőségben toporgó közönségért van itt, ki is ment a kordonhoz egy kis simogatásra a közönségétől, akihez hirtelen nem is tudja milyen nyelven szóljon. „De ez így van rend ben egy igazi európai fesztiválon” – summázta a frontember. 
Az egyébként megviselt és csalódott intellektuel figuráját egy szál kínai pólóban nyomó Albarn és pet projektje, alias Gorillaz már csak azért is izgalmas, mert turnéról turnéra változik az arculat és a műsor. Nem tudni, hogy a virtuális zenekarnak induló, animált 2D zenészek mögötti enigmatikusság vagy az egyre inkább szuperkoncepció formáció felé tartó arculat lesz a hangsúlyos. A mostani buli – mert azért ez az volt – valahol a kettő között lavírozott, a háttérben ott voltak a kivetítőn az animált hősök, de a sok hús-vér vendégzenész is. És valóban, amikor a figyelmem elkezdett nem kicsit lankadni (ebben közrejátszottak a hullahoppkarikával érkező ír fiatalok, akik rögtönzött sportgimnasztika bemutatót tartottak), a Superfast Jellyfish-el érkező De La Soul új energiákat hozott be a produkcióba. Több vendég is volt – Peven Everett, Jamie Principle és Booti Brown – de valahogy De La Soul volt az, aki ellensúlyozni tudta Albarn már-már világfájdalmas csehovi agóniáját. A kettőjük közötti kémia egyértelműen a Fell Good Inc. című nóta közben érte el a csúcspontját. 
Profi, igazi fesztivál minőségű produkciót hozott a Gorillaz és megpróbálkoztak a lehetetlennel: azaz szuggerálni a nagyszínpad előtti embertömeget. Ez ugyan szinte lehetetlen misszió, a ráadás utolsó nótájaként előadott Clint Eastwood azonban néhány percre megugrotta a csodát.
2018.08.10 14:30

Izraeli rendező filmje nyerte az Arany Medvét, a magyarok is díjat kaptak

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:08
Navad Lapid izraeli rendező
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Buda Anna Flóra Entropia című animációját a rövidfilmes kategóriában Teddy-díjjal ismerték el.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Navad Lapid izraeli rendező Synonymes (Szinonimák) című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A Juliette Binoche vezette nemzetközi zsűri döntése a Szinonimák vegyes kritikai visszhangja alapján meglepetés. Az izraeli–német–francia koprodukcióban készült alkotás önéletrajzi ihletésű tragikomédia, és egy tel-avivi fiatalemberről szól, aki Párizsba költözik és megszállottként igyekszik beilleszkedni és megtanulni franciául, mert hallani sem akar többé a szülőföldjéről.
A világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja az idén sem ért véget magyar vonatkozású díj nélkül: Buda Anna Flóra Entropia című animációja kapta a rövidfilmes kategóriában a Teddy-díjat, a hagyományos nemi identitásoktól eltérő szexuális önazonosságok témáját megjelenítő filmművészetnek szentelt elismerést, amelyről egy független zsűri dönt.
A díjra jelöltek szűkített listájára felkerült a Berlinalén szereplő másik új magyar alkotás is, Tóth Luca Lidérc úr című animációja. A nagyjátékfilmes mezőnyben 17 munka szerepelt. A nemzetközi zsűri nagydíját – egy Ezüst Medvét – Francois Ozon világhírű francia rendezőt kapta meg a katolikus egyházat megrázó gyermekbántalmazások témájáról szóló Grace a Dieu (Isten kegyelméből) című filmjéért, amelyet egy igaz történet alapján forgatott. A legjobb rendezői teljesítményért járó Ezüst Medvével Angela Schanelec német rendezőt tüntették ki, aki Ich war zuhause, aber (Otthon voltam, de) című munkájával szerepelt a fesztiválon. A Berlinale alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal Nora Fingscheidt Systemsprenger (Rendszerrobbantók) című alkotását, a fiatal német rendező első egész estés filmjét tüntették ki. Ez az elismerés olyan filmeknek jár, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben. A rendszerrobbantó szakkifejezés a német oktatási rendszerben, olyan gyerekeket jelöl, akiket különleges viselkedési rendellenességeik miatt nem tudnak beilleszteni az intézményrendszerbe. Egy ilyen gyerekről, a kilencéves Benniről szól a versenyfilm, amely jelentős kritikai sikert aratott.
A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét a Di csiu tian csang (Ég áldjon, fiam) című kínai film egyik főszereplője, Jong Mej kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját a másik főszereplő, Vang Csing-csun vehette át. A legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét a fiatalokból álló nápolyi bűnszervezetek világát bemutató olasz versenyfilm, a La paranza dei bambini (A gyermekek klánja) című dráma három forgatókönyvírója, Maurizio Braucci, Claudio Giovannesi és a film alapját alkotó regény szerzője, a világhírű Roberto Saviano kapta meg. A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kosztüm vagy kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét az Ut og stjaele hester (Lótolvajlás) című norvég–svéd–dán koprodukció operatőre, Rasmus Videbaek kapta. A rövidfilmes zsűri fődíjával, a kategória legjobbjának járó Arany Medvével egy kísérleti természetfilmet, Florian Fischer és Johannes Krell német rendezők Umbra című alkotását tüntették ki.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Szerző
2019.02.17 08:08

Saját halottjának tekinti Tandori Dezsőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Publikálás dátuma
2019.02.16 16:39

Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Saját halottjának tekinti Tandori Dezső Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima-díjas költő, író és műfordítót, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
A minisztérium közleményében felidézi, hogy Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki. Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: a legváltozatosabb szépirodalmi műfajok mellett írt gyermekverseket, krimiket, filozofikus esszéket, esszéregényeket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított. Tandori Dezső munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban József Attila-díjat, 1996-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott, 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el életművét. 2007-ben vehette át a rangos német kitüntetést, a Goethe-érmet, 2014 óta a nemzet művésze volt. Tandori Dezső nyolcvanéves korában szerdán hunyt el. 
Szerző
2019.02.16 16:39