A magyar politika álszent ügyei

Publikálás dátuma
2018.08.11. 07:30

Fotó: Draskovics Ádám
Letagadott kormánygép, politikai botrányt keltő rezidencia-felújítás és persze az álszent párt- meg kampánytámogatási rendszer – van néhány ügy, amit álszentsége miatt évtizedek óta görget maga előtt a magyar politika.
A 2007-es év egyik nagy politikai hazugsága volt, amikor az ismétlődő utcai zavargások miatt a Gyurcsány-kormány uniós pénzből vásárolt korszerű vízágyúkat, azon a címen, hogy a határrendészet korszerűsítéséhez szükség van tömegoszlató eszközökre is. (Más kérdés, hogy sajátos módon váteszinek bizonyult a tranzakció, hiszen 2015-ben valóban ezekkel a vízágyúkkal oszlatták a Röszkénél a határzárat áttörni próbáló menekülteket.) A hivatalos állítás nem volt igaz – utóbb vissza is kérte az országtól az EU az összesen mintegy 3,5 milliárd forintot. Nehéz nem párhuzamot vonni a fenti eset és a legújabb kormányzati beszerzés, a most Magyarországra érkezett Dassault Falcon 7X típusú repülőgép között: a kormány most is nyilvánvalóan mást állít, mint ami a valóság, csak itt és most nem Brüsszelt kell „kicselezni”, hogy az „ő” pénzükből vásárolhassunk, hanem a magyar politika évtizedes álszentsége diktál: azt bevallani ugyanis láthatóan még a harmadik kétharmad után is kényesnek érzi az Orbán-kabinet, hogy magának vette a gépet, ezért inkább „honvédelmi beszerzésként” kezelik az ügyet. Pedig ez a típus ilyen célokra jobbára alkalmatlan, annál inkább megfelel kormánydelegációk szállítására, mint az Azonnali.hu megírta (lévén francia típusról van szó), magának Emmanuel Macron elnöknek is pont ilyen elnöki különgépe van. Az Index részletes összeállítást közölt arról, hogy a kormánygép a legtöbb országban teljesen bevett dolog, ennek ellenére az elmúlt időszakban a mindenkori magyar kabinetek nem mertek beszerezni egy ilyet, az ellenzék sivalkodásától tartva, inkább béreltek például Csányi Sándor OTP-vezértől, akit eközben bőszen oligarcháztak, ha kellett. Holott hosszabb távon olcsóbb egy saját – és valóban több célra is bevethető – gép használata, mint mindig bérelni egyet. De nem csak ez az egyetlen, kormányokon átívelő ügye a magyar politikának: egy ezek közül a mindenkori állami vezetők lakhatása, a „kell-e neki saját rezidencia, vagy sem” kérdésköre. Bár hivatalosan létezett például kormányfői rezidencia a Béla király úton található régi épületkomplexumban, illetve a Művész utca 6. szám alatt, utoljára még az első Orbán-kormány idején költözött a kormányfő az előbbi egyik vendégházába. Azóta minden miniszterelnök inkább saját villájában marad, és ennek az őrzéséről kell külön gondoskodnia a rendőrségnek, száz milliós nagyságrendű pénzért, ha egy teljes kormányzati ciklust nézünk. (Mint az Index korabeli összeállításából kiderült, Medgyessy Péter házára csak azért kellett 37 millió forintot költeni 2004-ben, hogy egyáltalán védhető legyen, de Bajnai Gordon villája sem felelt meg a biztonsági követelményeknek.) Természetesen volt már „rezidencia-gate” is a rendszerváltás óta, Áder János házelnökként úgy döntött, beköltözik a Béla király útra, az akkor már leromlott állapotú épületen 115 milliós felújítást kellett végrehajtani, amiből az ellenzék politikai botrányt kreált, mondván, „felesleges luxusra” ment a pénz. A képviselői, miniszteri fizetések természetesen szintén mindig hálás politikai témát jelentettek a mindenkori ellenzék számára, noha ezek nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem számítanak magasnak, még az ország gazdasági fejlettségét tekintve sem. Az idén júliusi – valóban komoly – emelésig a magyar parlamenti képviselők alapfizetése 748 ezer forint volt, ami jelentősen elmaradt például szlovák kollégáiktól, a pozsonyi parlamentben 3-3.5 ezer eurót lehet keresni havonta. Júliusban nagy botrány volt belőle: előzetesen letagadták, hogy napirenden lenne a kérdés, majd 948 ezer forintra emelkedett a fizetés – de ez még így is csak a szlovákiai szintet jelenti. A miniszteri illetmény jelenleg 1,1 millió forint, ez szintén egy kicsit alacsonyabb a 4 ezer eurós (1,28 millió forint) szlovák szintnél. Orbán Viktor a maga havi másfél milliós fizetésével viszont egy picit többet keres szlovák kollégájánál, Peter Pellegrininek be kell érnie 4,5 ezer euróval, ami 1,44 millió forintnak felel meg jelenleg. Áder János a maga szintén havi 1,5 milliós juttatásával ellenben kevesebbet keres Andrej Kiska szlovák elnöknél, aki 5 ezer eurót vihet haza minden hónapban. „A többpártrendszer nem kerülhet többe, mint az egypártrendszer” – ez a még a rendszerváltás hajnalán keletkezett szlogen határozta meg sokáig a hazai párt-, és kampánytámogatási rendszert, többek között ez az oka, hogy az egyéni képviselőknek járó fejenkénti egymillió forintos állami kampánykeret azóta sem változott, miközben ez mára már szinte semmire nem elég. Magyarországon sem tömegpártok nincsenek, sem az adományozás nem jellemző, így az Ars Boni jogi szakportál számításai szerint ma egy magyar párt működési költségeinek 82 százalékát teszik ki az állami támogatások, ez különösen a kampányidőszakban igaz. Bár a pártok kampánytámogatását időről időre emelték, az áprilisi választásokhoz felhasználható összegek még így sem tekinthetők kiemelkedően magasnak. A Hetek összeállítása alapján a 106, tehát minden helyen jelöltet állító párt közel 600 millió forintot, a 80 jelölttel rendelkező párt közel 450 millió, az 54 jelölttel rendelkező párt csaknem 300 millió, a 27 jelöltet – az országos lista állításának minimumát - állító pedig 150 millió forint körül részesül költségvetési támogatásban. Ez a helyzet jelenleg az ellenzéket állítja csapdahelyzetbe, jellemző, hogy a Fidesz a már említett képviselői fizetésemelést összekötötte a frakciótámogatások emelésével, amire az MSZP elnöke, Tóth Bertalan azt mondta, ha nem szavaznák meg a javaslatot, 55 millió forinttól esnének el, ami kritikus helyzetet jelenteke a vidéki szervezeteik finanszírozása szempontjából.

Nem repül olcsóbban Orbán

Publikálás dátuma
2018.08.11. 06:00
Lapunk a gyártó honlapján nézett utána, milyen belsővel „szerelik” a gépeket, és a helyes kifejezés: a luxuskényelem
Eddig 200 órát voltak a levegőben az új honvédségi gépek, s az idő bő tizedében kormányzati delegációt szállítottak. Az ígért megtakarítás egyelőre nem látszik.
Fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium (HM) által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba – tudta meg lapunk.

Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések. Lázár János volt kancelláriaminiszter egy tavalyi Kormányinfón még úgy látta: ha a kormány venne saját gépet, akkor sokkal olcsóbban jönne ki, mintha bérelnének vagy repülőjegyet vennének. Csakhogy a HM által most közölt 215 és 140 ezer forintos fejenkénti ár egyáltalán nem olcsó, sőt, a miniszterelnökség – pontosabb az adófizetők – jobban jártak volna, ha egy utazási irodában listaáron vettek volna repülőjegyet az Orbán Viktor vezette delegációnak. Ha ugyanis most szeretnénk Tel Avivba jövő hétre szóló repülőjegyet venni – ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az utolsó percben esünk be a jegypénztárba, ami többnyire a legdrágább megoldás – úgy 63 ezer forinttól 136 ezer forintig terjedő jegyárakat találtunk. Montenegró fővárosába, Podgoricába már drágább az út: 124 ezer és 216 ezer forint közötti összeget kell leszurkolni, ha hirtelen támad kedvünk odarepülni. És a különbség még nagyobb is lehet, mert azt a tárca nem árulta el, hogy a megadott fejenkénti árat miként kalkulálták: abban minden kiadás – így többek között az esetleges reptéri díjak, a személyzet bére és az amortizáció is – benne, vagy pedig csak az üzemanyagköltséget számolták el?
Rejti a kormány a sajtó szeme elol a Falcon 7X utasterét.

Rejtélyes beltér

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt időszakban az is, hogy a honvédség vett egy, a hivatalos megfogalmazás szerint „könnyű, többcélú futár- és szállítógépet” is. Az új szerzemény valójában egy Dassault Falcon 7X típusú repülőgép, amelyet a leggyakrabban az üzleti szférában használnak – épp ezért az utastér kialakítása például luxus kivitelűnek számít. Talán ezzel magyarázható, hogy a honvédség több fotót is közölt a gépről, ám csak kívülről, az utastérről egyetlen képet sem tettek közzé, és a nyilvánosságra hozott videófelvételen sem látni belülről a Falcont. Lapunk megkereste a szaktárcát, hogy mutasson képet a gép belsejéről, vagy engedélyezze lapunknak a fotózást, ám egyik kérésünket sem teljesítették.

Orbán katonai gépes utazásainak a pikantériája, hogy korábban Lázár János és Simicskó István volt honvédelmi miniszter is azt bizonygatta, hogy a csődbe ment Air Berlintől megvett két gép honvédelmi, csapatszállítási célokat fog szolgálni. A HM válasza mást mutat: a két Airbus hazai üzembeállítása óta mindössze 200 órát repültek, mivel a pilótáikat éppen ki- és átképzik. Ugyanakkor ebből öt alkalommal 23 órában szállítottak állami vezetőket – mint azt a HM írta, „kiképzési repülés keretében”. A tárca szerint az igénybevételi kérelmek elbírálásakor a honvédségi feladatok mindenkor elsőbbséget élveznek. A jogszabályok szerint kizárólag kérés alapján, kizárólag az utaslétszám figyelembevételével történő önköltségszámítással és a honvédelmi miniszter engedélyével jöhet szóba kormányzati delegáció szállítása. Vagyis Orbán Viktornak és stábjának kell kérelmeznie a csapatszállító gép használatát Benkő Tibor honvédelmi minisztertől. Bár a szaktárca válaszában továbbra is fenntartja, hogy a gépek csapatszállítási célokat szolgálnak, az is kiderül, hogy az vezetők utaztatását nem a HM kiképzési keretéből finanszírozzák.

Elmúlt nyolc év

A minisztérium a lapunknak adott válaszában fontosnak tartotta kiemelni: 2010 előtt is rendszeresen szállítottak katonai repülőgépek hivatalos útra kormánytagokat, állami vezetőket és delegációikat, így szerintük a szocialista kormányzás idején, a 2002 és 2010 közötti időszakban mintegy 100 alkalommal.

Felhőszakadás miatt adtak ki másodfokú riasztást a Dunántúlon

Publikálás dátuma
2018.08.10. 20:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sok helyen akár 50 milliméternél is több eső eshet pillanatok alatt: péntek éjjel megérkezik a hidegfront. Emellett a hőségriadó is érvényben van.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat péntek esti, MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint
  • Győr-Moson-Sopron,
  • Vas,
  • Veszprém és
  • Zala megyében
a következő órákban az intenzív záporok, zivatarok során rövid idő alatt akár 50 milliméternél is több eső hullhat.
Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom és Somogy megyében szintén a felhőszakadás veszélye, illetve a heves zivatarok miatt elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Egy hidegfront hatására északnyugat felől zivatarok kialakulására lehet számítani, amelyek éjszaka a nyugati területek mellett már az ország északi felén is előfordulhatnak. Szombaton a zivatarok egyre inkább egy délnyugat-északkeleti tengely mentén, hozzávetőlegesen a Kaposvár-Salgótarján vonal széles sávjában, fordulhatnak elő. A zivatarokhoz felhőszakadás, helyenként 80-90 kilométer/órát meghaladó széllökés és nagyobb szemű jég is társulhat.
Emellett továbbra is országszerte érvényben vannak a hőség miatt kiadott első és másodfokú figyelmeztetések.

Szombaton a legalacsonyabb hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 33 fok között valószínű, keleten lesz a melegebb.
Szerző