Műanyag szemétbe fullad az egész világ

Már az emberek szervezetében is felbukkantak az elemi műanyag szemcsék, amelyek a földben, a vízben és a levegőben is mindenhol megtalálhatók. Az Európai Bizottság (EB) és Magyarország is megtette az első lépéseket, hogy csökkentse a plasztikszennyezést.

50 év múlva több lesz a tengerekben, óceánokban a műanyaghulladék, mint a hal – ez a kétségtelenül sarkított, de nem teljesen alaptalan vélemény is megjelent már a sajtóban. Nem is olyan régen fedezték fel ugyanis a kutatók a Kalifornia és Hawaii között mintegy 80 ezer tonna műanyag szemétből felhalmozódott úszó „szigetet”. Ennél is veszélyesebbek az élővilágra és benne az emberre azok a mikroszkopikus méretű műanyagszemcsék, amelyek felhalmozódnak az állatok testében, de már sok ember szervezetében is kimutatták a jelenlétüket.

Épp ezért tiltaná be, vagy legalább korlátozná az Európai Bizottság az egyszer használatos műanyag termékeket, mint például a műanyag tányérokat és evőeszközöket, a szívószálakat, a fültisztító-, illetve a keverőpálcikákat, a tisztasági betéteket, a nedves törlőkendőket, valamint a kereskedelemben használt, néhány mikronban mérhető falvastagságú zacskók használatát.

Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a műanyag hulladék. Lapunk is beszámolt a tiszai a PET Kupáról, amelyen tavaly még 15, idén már 21 hajó vett részt. PET-palackokból összeállított tutaj vezette a a flottát, s 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a folyó magyar szakaszának egy részén, de eljutottak a Kárpát-aljára is, a folyóba dobált műanyaghulladékot szedték ki. A fontos helyi kezdeményezés mellett a mindent elöntő műanyaghulladék áradat ellen, de emellett a nemzetközi, illetve kormányzati fellépésre is szükség van.

A teljes hazai csomagolóanyag felhasználás és termelés évente - a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) termékdíj befizetési adatai szerint - több mint 1,2 millió tonna. Ebből a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 320-330 ezer tonnára tehető, amiben benne vannak a fóliák, a palackok, a flakonok, a hordók és a ládák egyaránt – mondta a Népszavának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szintén a NAV adatai adataiból kiderül, hogy magyarok évente 102 egyszer használatos, csomagolásra alkalmas műanyag zacskót, illetve reklámzacskót használnak személyenként.

A hazai jogszabályok eltérő termékdíjat szabnak ki a kétféle műanyag zacskó típusra. A számok azt mutatják, hogy évente átlagosan 88 egyszerhasználatos nejlon zacskóba csomagolják be a megvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, illetve a sütőipari termékeket. Az uniós direktíva 2019 végére 90 darabban szabta meg a személyenként az évente felhasználható nejlonzacskók számát, így Magyarország ebben éppen határérték alatt van. Ám nem ülhetünk a babérjainkon, mert ezt a mennyiséget 2025-re 40-re kell(ene) csökkenteni.

A sokféle anyagból előállított csomagolóanyagok egyebek mellett az áru védelmét is szolgálják – érvelt Nagy Miklós. Utalt arra, hogy norvég kutatók megállapítása szerint a fóliába csomagolt zöldség - hűtött tárolási körülmények között - 16 nap után is nedvességtartalmának csak 2 százalékát veszíti el. Ugyanilyen körülmények között például a brokkoli nedvességtartalma - csomagolás nélkül - 15-26 százalékkal is csökkenhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a zöldségféle ebben az állapotában konyhai felhasználásra már alkalmatlanná válik. A szövetség főtitkára szerint egyes termékek csomagolásánál a műanyag ma még nem helyettesíthető.

Magyarországon 2012-ben lépett életbe az új környezetvédelmi termékdíj-törvény, amely a bevásárló reklámtáskák kilójára 1900 forintos termékdíjat szabott ki, ami a zacskó előállításhoz szükséges granulátum árának mintegy kétszerese. Ennek hatására évi 3800 tonnáról 1400 tonnára esett vissza a ennek a csomagolóanyagnak a termelése (a reklámtáskák visszaszorulását segítette az is, hogy a legtöbb üzletben 40-70 forintot is elkérnek darabjáért). Egyébként a ruházati, a műszaki és szórakoztató elektronikai cikkek csomagolásánál még gyakran használják az ingyenes reklámtáskákat.

Hazánkban jelenleg a termelődő műanyaghulladék egyharmadát újrahasznosítják. A mostani uniós előírás megelégszik a 22 százalékos aránnyal, amit az új irányelv 2025-re 50 százalékra kíván feltornázni – említette meg Nagy Miklós. Ebben nagy szerep hárul a lakossági szelektív gyűjtésre is, a felszámolt hulladékszigetek hiánya nehezíti meg a visszagyűjtést, a CSAOSZ főtitkára szerint inkább szaporítani kellett volna ezek számát.

A természetben lebomló, a környezetet nem terhelő műanyagtermékek, alapanyagok ára 3-4 szerese a hagyományos műanyag granulátumokénak, és közismert, hogy a kisebb kereslet is megdrágítja.