Genovai hídomlás – Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indult nyomozás

Publikálás dátuma
2018.08.16. 10:50

Fotó: PIERO CRUCIATTI / AFP
Az olasz miniszterelnök 12 hónapra szóló szükségállapotot hirdetett és 5 millió eurót ígért a központi költségvetésből.
Tovább folyik a túlélők keresése a mentési munkálatok mellett a keddi genovai hídkatasztrófa után. Az eddig megerősített jelentések szerint a Morandi-híd összeomlásában 38-an vesztették életüket, és mint azt Francesco Cozzi, Genova főügyésze közölte, a romok alatt még legalább 10-20 ember lehet. Tizenöten kórházban vannak, közülük kilenc embernek súlyos az állapota. Még mindig nem tudják pontosan, összesen hány autó és kamion zuhant a mélybe, éppen ezért alapos vizsgálatnak vetik alá a biztonsági kamerák felvételeit, így tudják hozzávetőlegesen felmérni, hogy a szerencsétlenség hány embert érinthetett. Az egységek szerint egyre kisebb az esély arra, hogy túlélőket találjanak a romok között. Több mint 400 embert evakuáltak, tartva attól, hogy a Morandi híd egy másik része is leszakadhat.   Giuseppe Conte olasz miniszterelnök 12 hónapra szóló szükségállapotot hirdetett Liguria régióban, és elmondta, hogy 5 millió eurós forrást biztosít a központi költségvetésből a közigazgatási egységnek. Azt is bejelentette, hogy nemzeti gyásznapot tartanak: szombaton állami gyászszertartás keretében temetik el a tragédia áldozatait, melyen részt vesz Sergio Mattarella köztársasági elnök is. Conte újfent hangoztatta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne történhessen hasonló tragédia.
A tragédia kapcsán nyomozást indított gondatlanságból elkövetett emberölés miatt a genovai ügyészség.

A főügyész szerint a bűnvádi eljárást a felelősök ellen nem befolyásolhatja, hogy mennyit költöttek a híd és a viadukton átívelő autósztráda karbantartására. Egyelőre még eljárás jogcímét sem határozzák meg pontosan, mert nem akarják a részletek ismeretében korlátozni a katasztrófa lehetséges okainak körét. Újabb felháborodást keltett, hogy az autósztrádák üzemeltetését és karbantartását vezető Autostrade per l’Italia tulajdonosa, az Atlantia közleményben utasította el azt a javaslatot, hogy vonják vissza a koncessziójukat, mert ez „sértené a részvényesek érdekét”. Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes így reagált: „38 halott esetében nem lehet pénzről beszélni.” Mellesleg csütörtökön az Atlantia részvényei 21 százalékos eséssel nyitottak a tőzsdén.

Híres divatmárka a tragédia hátterében

Az Atlantia csoport mögött a Benetton család áll. Az olasz ipari család neve a divatmárka révén vált ismertté világszerte, az Atlantiában 30 százalékkal a legnagyobb részvényes – írja HírTV a német Bild cikkére hivatkozva. Az Atlantia több mint 5000 kilométernyi autópályát működtet – főként Olaszországban, ahol a vállalat ellenőrzi a közlekedési hálózat 51 százalékát (mintegy 3000 kilométert) – de Brazíliában, Indiában, Chilében és Lengyelországban is vannak hasonló érdekeltségei. Az elmúlt évben az Atlantia 1,17 milliárd euró nettó nyereséget ért el, és 5,97 milliárd euró forgalmat bonyolított le.

A Genova közelében, az A10-es autópályánál található viadukt kedden szakadt le. A rendőrség korábban azt közölte, hogy a katasztrófa egy vihar miatt következett be, és egy hirtelen erős lehűlés előzte meg a szerkezet összeomlását. Szemtanúk egy hatalmas csattanásról, illetve az összedőlt pillért érő villámcsapásról számoltak be. Annak ellenére, hogy a hidat 2016-ban újították fel utoljára, pillérein jelenleg is szakemberek dolgoztak, és a szerkezet állapotát elméletileg folyamatosan szemmel tartották. Danilo Toninelli közlekedési miniszter a katasztrófa után arról beszélt: a fenntartással járó felelősség a régió, a helyi hatóságok és az állami tulajdonban lévő Anas közútkezelő között oszlik meg. Mint mondta, meg kell győződniük arról, hogy sor került a szükséges ellenőrzésekre, és ha van felelős, meg kell fizetnie a katasztrófáért. Viszont – mint megírtuk – éppen Toninelli pártja, az Öt Csillag Mozgalom került támadások kereszttüzébe a hídomlás miatt, mivel a párt „gyermekmesének” nevezte a híddal kapcsolatos aggályokat.
Szerző
Frissítve: 2018.08.16. 16:46

Teljes csőd fenyegeti Pakisztánt

Publikálás dátuma
2018.08.16. 09:00

Fotó: RIZWAN TABASSUM / AFP
Az új kormány rögtön azzal szembesül, hogy pénzügyi forrásokra van szükség. Csak két lehetőség van: az IMF vagy Kína, de egyik sem látszik ideális megoldásnak.
Nem állíthatnánk, hogy önfeledt lelkesedéssel ünnepelte volna Pakisztán kedden, függetlenségének 61. évfordulóját. Pedig az ország valóban történelmi napokat él át, szombaton beiktatják miniszterelnöknek Imran Khant, az egykori krikettjátékost, aki egykor igazi világfiként élt, drága kocsikban furikázott előkelő dámákkal az oldalán, ma már azonban a konzervatív, hithű muzulmánok kedvence. A visszafogott ünneplés oka az, ha az új adminisztráció nem teszi meg a megfelelő lépéseket, az ország csődbe jut. Mielőbbi pénzügyi forrásokra van szükség. Két lehetőség van erre: a Nemzetközi Valutaalap (IMF), vagy Kína segíthet. Bár egyik sem látszik ideális megoldásnak, hiszen mind az IMF, mind Peking nagy árat kérhet a hitel fejében, más rövid távú megoldás nem képzelhető el. „Őrült módon vettük fel a hiteleket az elmúlt négy-öt év folyamán, most azonban el kell kezdenünk törleszteni. Csakhogy elfogytak a tartalékaink” – magyarázza a legfőbb probléma okát Fafeez Pasha a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Imran Khan hadat üzent az adóelkerülésnek, ám ez nem látszik biztos bevételi forrásnak. Mértékét jól mutatja, hogy a 200 millió pakisztániból kevesebb mint egymillió fizet az államkasszába. Ezt a pénzösszeget pedig az adósságállomány csökkentésére kell fordítani. A költségvetési deficit a gazdasági teljesítmény tíz százalékára nőtt. Miközben a világ számos olajtermelő állama megszenvedte a nyersanyag alacsony árát, Pakisztánt éppen az olaj lassan, de biztosan emelkedő ára hozza kellemetlen helyzetbe. Az sem jelent jelentős könnyebbséget, hogy Szaúd-Arábia 4,5 milliárd dollárral kevesebb olajpénzt követel Iszlámábádtól. A meglévő pakisztáni devizatartalékok ugyanis mindössze két hónapig biztosítják a nyersanyag behozatalát. A pénzügyi tranzakciókat nehezíti, hogy a pénzmosás és terrorizmus ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Pénzügyi Akciócsoport (FATF), feketelistára helyezte Pakisztánt a nemzetközi terrorizmus támogatása miatt. Iszlámábád azonban abban reménykedik, hogy Kínának nem áll érdekében a szomszédos ország gazdasági összeomlása, már csak geopolitikai okok miatt sem. Pakisztán ugyanis a kínai Új Selyemút kezdeményezés egyik fontos állomása. Peking összesen 62 milliárd dollárral segíti a pakisztáni infrastrukturális beruházásokat. A pakisztániak azonban attól félnek, Kína túl nagy befolyást szerez az országban. Iszlámábádnak azonban hátsó szándékai is vannak a kínai kapcsolattal: így próbálja sarokba szorítani a régi regionális rivális Indiát. Csakhogy a kínai beruházások révén nő Pakisztán államadóssága, így az ország elvileg az IMF-hez fordulhat. A Nemzetközi Valutaalap 1980 óta 14 alkalommal folyósított hitelt az államnak, legutóbb, 2013-ban 6,6 milliárd dollárt kapott. Kérdéses azonban, hogy a radikális iszlamistákkal kacérkodó Imran Khan számára szóba jöhet-e a nyugati hitel felvétele. Khannak nehéz lesz teljesíteni ígéreteit, pedig óriásiak a vele kapcsolatos várakozások. Most azonban a tűzoltáson kívül másra aligha lehet lehetősége.
Témák
Pakisztán

Az ügyészség vizsgálja a szétvert román tüntetést, leváltották a csendőrfőkapitányt

Publikálás dátuma
2018.08.15. 21:44
Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: Adrian CATU / AFP
Vizsgálat indult az augusztus 10-i romániai tüntetés kapcsán, ahol legalább 450-en sérültek meg a csendőri beavatkozás nyomán. Csaknem 200-an feljelentést is tettek a hatóságok ellen. A csendőrfőkapitány lejáró megbízatását nem újították meg.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész utasítására a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség veszi át és vizsgája ki a pénteki tüntetésen sorra került incidenseket és a csendőrség közbeavatkozási módját - írta kedd este a maszol.ro
Az ügyészség közleménye szerint az ügyben jogsértő magatartás, hivatali hatalommal való visszaélés és hivatali gondatlanság miatt indult eljárás.

Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Az idézett forrás szerint kedd estig 126 bűnügyi feljelentést regisztráltak és 74 személyt hallgattak ki. A feljelentések száma szerda reggelre elérte a 192-t, számolt be az MTI. A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg - részletezte Ionel Corbu, a bukaresti katonai ügyészség főügyésze és a vádhatóság vezetője.
Egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal - "égési sérülésekkel" - jelentkeznek a sürgősségen.

Szakértők - mentőorvosok és vegyészek - mindezt aggasztónak minősítették, és a sajtó egész egyszerűen gáztámadásként írta le a történteket. 

Ellentmondásos nyilatkozatok

A bukaresti katonai ügyészség és a román csendőrség egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett kedden, egy ügyész részvételére vonatkozóan a pénteki tüntetéseken. Ionel Corbu főügyész kijelentette, hogy egyetlen ügyész sem volt jelen péntek este a csendőrség parancsnoki központjában. Kifejtette: augusztus 11-én, szombaton délután azzal az igényléssel fordult hozzájuk a fővárosi csendőrség, hogy jelöljenek ki egy katonai ügyészt a mobil parancsnokságba, ezt azonban elutasították. Röviddel ezután a csendőrség egy közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Bogdan Pîrlog katonai ügyész pénteken délután 5 órától másnap hajnali 4 óráig a helyszínen tartózkodott, és a csendőrség, a rendőrség, valamint a központi és helyi hatóságok képviselői mellett jelen volt a parancsnoki központban.

"A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége" - állítja a román csendőrség a "gáztámadás" vádjára reagálva.
Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: Andrei PUNGOVSCHI / AFP
Lejárt a csendőrfőkapitány megbízatása, és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) kedden úgy döntött, azt nem fogja megújítani.

Az elmúlt egy évben Sebastian Cucoş ezredes töltötte be az ügyvivő csendőrfőkapitányi tisztséget - írja a maszol.ro. Jelenlegi volt a második megbízatása; szerdától azonban Ionuţ Cătălin Sindile ezredes vezeti ideiglenesen a Román Csendőrséget. Az Államelnöki Hivatal közölte, a CSAT azután döntött a személycseréről, hogy megindult csendőri fellépés jogszerűségét firtató ügyészségi vizsgálat.

A tüntetőkhöz került egy pisztoly

Azonosították és bekísérték kihallgatásra azt a férfit, aki a pénteki, bukaresti tüntetés közben ellopta egy csendőrnő pisztolyát - írja a Transindex.ro. A demonstráción két csendőr elszakadt a többitől - a fegyver akkor került a tüntetőhöz, mikor éppen brutálisan összeverték őket. Kedden mindkettőjüket kiengedték már a kórházból. Az eset körülményei kapcsán, annak tisztázására is indult vizsgálat, hogy a csendőrök miért hagyták elszigetelődni kollégáikat - szolgálati mulasztás a gyanú. Az eltulajdonított fegyver még nem került elő.

Szerző
Frissítve: 2018.08.15. 21:50

Kapcsolódó

Újra forrong Románia