Újgazdagok játszóterévé válhat a legendás tokaji borvidék

Publikálás dátuma
2018.08.17 07:30
Egyre több gazda telepít bodzát szőlője helyére
Fotó: Népszava/ Vajda József
Ömlenek – legalábbis az ígéretek szintjén – a milliárdok Tokaj-Hegyaljára, a térség mégis egy olyan skanzenre hasonlít, ahol megállt az idő.
– Üveghíd meg Fesztiválkatlan. Ezt tudom mondani. Erre van pénz, normális, munkahelyteremtő beruházásra nincs. A fiatalok elmennek, az öregeket meg a megszokás húzza a szőlőbe: a nagyapjuk is metszett, szüretelt, ők is metszenek, szüretelnek. De ha kihalnak a mostani hatvanasok, itt, a Hegyalján megáll majd az élet – kesergett egy zempléni falu polgármestere. Sokakkal beszélgettünk arról, vajon feltámadhat-e tetszhalottaiból a térség, ahová csak turisztikai fejlesztésre több mint 80 milliárd forintot ígért be még a választások előtt az Orbán-kormány, de a kis falvak vezetői jellemzően név nélkül vállalták a kritikusabb véleményt. Újgazdagok játszótere lehet Az egyik legfőbb probléma szerintük az a hamis illúzió, miszerint pusztán a tokaji bornak el kellene tudni tartania a vidéket. – A térség munka-erőkínálatának legfeljebb egynegyede köthető a borhoz, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, s ebből is látszik, hogy pusztán a borászatok nem tudják itt tartani a fiatalokat. Ráadásul az általuk kínált fizetések a minimálbér körül mozognak, ennyiért pedig már nem izzad, nem hajlong egy huszonéves, inkább elmegy a Dunántúlra, vagy külföldre – fogalmazott egyikük. Volt, aki sajátos összeesküvés-elmélettel állt elő, miszerint a kormány tudatosan fejleszti vissza a borvidéket, s költ inkább látványberuházásokra, semmint munkahelyekre: az utóbbi időben saját nevén, vagy strómanokon keresztül számos politikus vásárolt itt területeket, a további terjeszkedéshez pedig arra van szükség, hogy a kistermelőket az alacsony felvásárlási árakkal tönkretegyék, földjeiket megvásárolják, őket pedig napszámosként dolgoztassák a birtokon. Tokaj-Hegyalja így az újgazdagok játszótere lesz, uniós pénzekből épült hotelekkel, felújított kastélyokkal, megszerzett borászatokkal. – Ha komolyan gondolnák a térség felvirágoztatását, akkor nem a dűlőket összekötő földutakra meg kerékpáros forgalomra költetnének, hanem végre rendbe s kétsávúvá tennék a 37-es „halálutat” ahol szinte naponta történnek balesetek, ösztönöznék a sokakat foglalkoztató könnyűipar megtelepedését, s ha máshová nem, legalább Szerencsre építenének egy termálfürdőt – csengett egybe többek véleménye. A fürdőre azért van szükség, mert pusztán a tokaji bor, vagy a szép természeti környezet kevés a turizmushoz, ezért a látogatók inkább Sárospatakot választják, s onnan rándulnak át egy-napra Tarcalra, Tokajba vagy Erdőbényére. Hét közben ezek a települések szinte „lefagynak”, alig van élet, még a borszaküzletek sem nyitnak ki egész napra. Bodza kúszik a hegyre A „kirakatban” az sem látszik, hogy Tokaj-Hegyalja egy elöregedő, szociális problémákkal küzdő térség: 27 önálló önkormányzattal rendelkező települése közül a legnépesebb Sátoraljaújhely volt, míg a legkisebb Szegilong. A legutóbbi két népszámlálás adatai szerint a nemzetiségek közül legnagyobb lélekszámban a roma lakosság van jelen, számuk 2001-ben 3636 fő, 2011-ben 4484 fő volt. A huszonhét településből huszonötben működik szociális konyhai étkeztetés. Noha kétkezi munkást már szüret idejére is nehezen találni, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács hivatalos honlapján az egyik lehetséges kitörési pontként említi a gyümölcsfeldolgozást a minőségi szőlő termesztésére kevésbé alkalmas és a parlagon lévő területek megművelésére, mint olyan megoldást, ami hosszú távon biztosítja a munkalehetőségek bővítését, az életszínvonal növelését, a vidék népességmegtartó erejét. Elvileg nyitott kapukat döngetnek: látva az eklektikus szőlőfelvásárlási árakat, az utóbbi években sokan tértek át a bodza termesztésére. Ez a növény igénytelen, nem kell metszeni, gondozása is kevesebbe kerül, mint a szőlőé, így aztán egyre gyakrabban látni a tokaji ültetvények között dombnyi bodzákat: akadt, aki a szőlőjét is kivágta, hogy erre a gyümölcsre térjen át. Szerencs környékén pedig mostanság egy másik növény neve kerül egyre gyakrabban szóba: a cukorciroké. Ez egy gabonafajta, de sokkal jobb a tápértéke, mint a cukorrépáé, s a növény minden része hasznosítható. Befektetők zöldmezős beruházással a város határában hoznának létre egy ezt feldolgozó üzemet, ami fellendíthetné a térséget, s megfelelne annak a vágynak is, hogy a könnyűipar újból erőre kapjon itt. A projekt azonban egyelőre akadozik, ezért a helyiek abban bíznak – a mint iparági szakértőktől megtudtuk, nem teljesen alaptalanul – hogy a térségben borászatot, kastélyhotelt és kikötőt is vásárló Mészáros Lőrincnek – illetve valamelyik cégének - nemcsak az izocukor, hanem a cukorcirok is felkelti az érdeklődését. Mert akkor már nemigen lesz több akadálya Tokaj-Hegyalja felvirágozásának. 

Répa helyett cirok a remény

A 19. századi Európa egyik legnagyobb cukorgyárának 2008-as bezárása nagy veszteség volt a helyiek számára. Durbász Zoltán mérnök utolsóként hagyta el a gyárat: még le kellett bontania, amit előtte felépített. Milyen körülmények között zárták be a cukorgyárat? Az Európai Unió 2007-ben drasztikus lépést tett a belső cukorpiacának csökkentésére, hogy ellensúlyozza a brazil cukornád-túltermelés okozta eladási gondokat. Először a termelők oldaláról „próbálkoztak”: az általuk visszaadott cukorkvóta addigi 62 eurós egységárát az ötszörösére emelték. Ennek köszönhetően volt olyan termelő, aki félmilliárd forintot kapott, amikor felszámolta az ültetvényét, de a kicsiknek is vonzó volt az ár. A termelők első körben „megzsarolták” a gyárakat s egyre feljebb srófolták a felvásárlási árakat, de látszott, hogy nem lesz elegendő alapanyag. Emiatt előbb a szolnoki, később pedig – miután már nemcsak a termelői, de a feldolgozóipari kapacitások leépítését is anyagilag ösztönözte az unió – a szerencsi gyár zárt be. Kaposvár azért maradt fent, mert az egész országból felvásárolták a megmaradt a répát, kínkeservesen átvészelték a 2008-as évet, később pedig konszolidálódott a helyzet. Az ország ettől függetlenül azóta cukorbehozatalra szorul, mert a kaposváriak egyedül nem képesek teljesíteni minden igényt. A klimatikus viszonyok változása sem kedvez: a cukorrépa nem igazán szárazságtűrő növény, ilyenkor alacsonyabb beltartalommal lehet betakarítani. Mit jelentett az üzem a szerencsieknek? A gyári létszám 2008-ben 100-110 ember volt, de a termelőkkel, a családokkal együtt ez több ezer fő. Ez a cukorgyár a klasszikus időkben Magyarország egyik legjobb cégének számított. Volt étkezdéje, kultúrháza könyvtárral, üdülője a hegyekben, a Balatonnál és Hajdúszoboszlón, saját tűzoltósága, orvosi rendelője, tekepályája, énekkara, fúvós zenekara, radiológiai laborja, lakásokat épített a szakembereinek. A privatizáció után előbb a francia, majd a német tulajdonosok alatt jó pár ilyen kényelmi dologtól elköszöntünk, de a munkahely stabil maradt, s továbbra is jó volt cukorgyári alkalmazottnak lenni. A város is jól járt az évente befizetett iparűzési és egyéb adókkal. Nagyon nagy trauma volt az egyéneknek és a közösségnek is, mikor mindez megszűnt. S azóta is minden nap elmennek az üres épületek mellett… Nekem tíz évre volt szükségem, hogy ne szoruljon el a szívem, ha arra járok, s nem vagyok ezzel egyedül. Úgy lett vége a történetnek, hogy az utolsó nap mindenki kijött a gyár elé, s utoljára megszólalt a gőzduda, ami minden műszak kezdését és végeztét jelezte. Ehhez igazodott korábban az egész város, de ez már nincs. Hol helyezkedtek el a régi cukorgyárosok?  Rendes végkielégítést kaptunk, ami egy darabig elég volt, de hát megszakadt egy élet, s nemigen kapkodtak az ötvenes éveikhez közeledő munkások után. Átképzési támogatást is nyújtottak a dolgozóknak, de a legtöbben biztonsági őrnek mentek el. Jómagamnak a gyár lebontását is végig kellett vezényeljem, ez három év „pluszt” jelentett. Utána öt évet húztam le munkanélküliként, mielőtt tavaly nyugdíjba mehettem. Reménysugárként felvetődött, hogy egy cukorcirok üzemet hoznának létre Szerencsen: ennek már van építési engedélye, de úgy tudom, finanszírozási problémák vetődtek fel. Pedig ezt a gyárat addig kellene beindítani, míg akad hadra fogható ember, aki még emlékszik arra, hogyan készül a cukor, még ha nem is répából.

2018.08.17 07:30
Frissítve: 2018.08.17 07:30

Bodolai szerint nincs veszélyben az Index

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:31

Fotó: Népszava/
Az online lapot tulajdonló alapítvány kurátora szerint nincs oka azt feltételezni, hogy az új tulajdonosok megvonják tőle a bizalmat.
Személyi és jogi garanciákat is lát Bodolai László a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke arra, hogy nem távolítják el a posztjáról. Bodolai a Népszavának azt mondta, Ziegler Gábort, aki a CEMP-csoporton belül mindig is az értékesítési területet vezette, több mint egy évtizede ismeri. – Ezért nincs rá okom, hogy bármilyen módon kételkedjek abban, hogy a hétfői napon kiadott közleményükben megfogalmazott a bizalmat egyik pillanatról a másikra megvonja  – tette hozzá. Jogi garanciákat pedig az MFA alapítói okirata és a hazai joggyakorlat biztosít Bodolai szerint. A kuratórium tagjai ugyanis csak alapos indokkal hívhatók vissza, amennyiben például az alapítvány működését veszélyeztetik.  Mint arról lapunk beszámolt, az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. – Szeretném tisztázni, hogy Oltyán József nem „tűnt fel” az Index körül, a hétfőn ismertetett tranzakciók semmilyen módon nem érintik az Index kiadóját. Mostantól az ő résztulajdonában lévő Cemp SH értékesíti az index.hu felületeit, korábban meg Spéder Zoltán cége értékesítette. Ennyi a változás – hangsúlyozta a Népszavának Bodolai. Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Oltyán politikai szerepvállalásához (az új vezető ugyanis a KDNP Bács Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja), Bodolai azt mondta: ezt nem tiszte értékelni, mivel "nem egy országos jelentőségű politikus". Az MFA kuratóriumi elnöke a Klubrádiónak is nyilatkozott, szerinte biztosabb helyzetbe került az Index a portál körül minap lezajlott üzleti változásokkal. Nyáron ugyanis komoly veszély alakult ki az Index körül amiatt, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja eladta az érdekeltségeit Nyerges Zsolt kormányközeli üzletembernek. Az egyébként sem Ziegler, sem Oltyán nem árulta el, hogy mekkora volt a vételár. Oltyán a lapunknak adott interjúban annyit közölt, hogy kevés saját erő mellett az adásvétel nagyját hitelből fizették. Arra a kérdésünkre, hogy melyik banktól kaptak hitelt, nem válaszolt. Ziegler egyébként a napi.hu-nak adott interjújában osztotta Bodolai véleményét, mert szerinte „az Index.hu függetlenségét az garantálja, hogy semmilyen jogunk nem fűződik ahhoz, hogy a napi szerkesztésbe vagy a lap tartalmába bármilyen módon is beleavatkozzunk.”
Szerző
Témák
index
2018.09.19 21:31
Frissítve: 2018.09.19 21:46

Lakossági fórumokon figyelmeztetnek a magyarországi medveveszélyre

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Lakossági fórumokon tájékoztatja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága az Észak- Magyarországi településeken élőket az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló barna medvékkel kapcsolatban – derült ki az ATV híradójából. Pétervásárán már megtartották az első fórumot, de Salgótarján, Ózd és Miskolc is a tervek között szerepel. A nyár elején hetekig tartották izgalomban medvék Heves és Borsod megyék több településén is az ott lakókat. Május végén egy medvéről két vasutas készítette azt a fotót Somoskőújfalu közelében, amely bejárta a hazai sajtót. Azután több héten át folyamatosan jelentek meg különböző medvékről készült felvételek a szlovák határtól egészen a szerb határig, de Mezőkeresztes közelében is felfigyeltek egy medvére. Ezek után döntött úgy a nemzeti park vezetősége, hogy fórumokat szerveznek azokon a területeken, ahol leginkább várható a medvék felbukkanása.
„Részleteiben tárgyaltuk azokat a konfliktushelyzeteket, amiket legjobb lenne elkerülni, illetve nem létrehozni, azokat a helyzeteket, amik a medvét a lakott területek, vagy az ember közelébe csalja”
– magyarázta a híradónak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense.
A szakember azt javasolja, ha medvével találkozunk, akkor maradjunk nyugodtak és óvatosan távolodjunk el a medvétől. Szaladni semmiképpen nem szabad, egyébként a medve kerüli a találkozást az emberrel.
2018.09.19 20:08
Frissítve: 2018.09.19 20:08