Újgazdagok játszóterévé válhat a legendás tokaji borvidék

Publikálás dátuma
2018.08.17. 07:30
Egyre több gazda telepít bodzát szőlője helyére
Fotó: Vajda József / Népszava
Ömlenek – legalábbis az ígéretek szintjén – a milliárdok Tokaj-Hegyaljára, a térség mégis egy olyan skanzenre hasonlít, ahol megállt az idő.
– Üveghíd meg Fesztiválkatlan. Ezt tudom mondani. Erre van pénz, normális, munkahelyteremtő beruházásra nincs. A fiatalok elmennek, az öregeket meg a megszokás húzza a szőlőbe: a nagyapjuk is metszett, szüretelt, ők is metszenek, szüretelnek. De ha kihalnak a mostani hatvanasok, itt, a Hegyalján megáll majd az élet – kesergett egy zempléni falu polgármestere. Sokakkal beszélgettünk arról, vajon feltámadhat-e tetszhalottaiból a térség, ahová csak turisztikai fejlesztésre több mint 80 milliárd forintot ígért be még a választások előtt az Orbán-kormány, de a kis falvak vezetői jellemzően név nélkül vállalták a kritikusabb véleményt. Újgazdagok játszótere lehet Az egyik legfőbb probléma szerintük az a hamis illúzió, miszerint pusztán a tokaji bornak el kellene tudni tartania a vidéket. – A térség munka-erőkínálatának legfeljebb egynegyede köthető a borhoz, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, s ebből is látszik, hogy pusztán a borászatok nem tudják itt tartani a fiatalokat. Ráadásul az általuk kínált fizetések a minimálbér körül mozognak, ennyiért pedig már nem izzad, nem hajlong egy huszonéves, inkább elmegy a Dunántúlra, vagy külföldre – fogalmazott egyikük. Volt, aki sajátos összeesküvés-elmélettel állt elő, miszerint a kormány tudatosan fejleszti vissza a borvidéket, s költ inkább látványberuházásokra, semmint munkahelyekre: az utóbbi időben saját nevén, vagy strómanokon keresztül számos politikus vásárolt itt területeket, a további terjeszkedéshez pedig arra van szükség, hogy a kistermelőket az alacsony felvásárlási árakkal tönkretegyék, földjeiket megvásárolják, őket pedig napszámosként dolgoztassák a birtokon. Tokaj-Hegyalja így az újgazdagok játszótere lesz, uniós pénzekből épült hotelekkel, felújított kastélyokkal, megszerzett borászatokkal. – Ha komolyan gondolnák a térség felvirágoztatását, akkor nem a dűlőket összekötő földutakra meg kerékpáros forgalomra költetnének, hanem végre rendbe s kétsávúvá tennék a 37-es „halálutat” ahol szinte naponta történnek balesetek, ösztönöznék a sokakat foglalkoztató könnyűipar megtelepedését, s ha máshová nem, legalább Szerencsre építenének egy termálfürdőt – csengett egybe többek véleménye. A fürdőre azért van szükség, mert pusztán a tokaji bor, vagy a szép természeti környezet kevés a turizmushoz, ezért a látogatók inkább Sárospatakot választják, s onnan rándulnak át egy-napra Tarcalra, Tokajba vagy Erdőbényére. Hét közben ezek a települések szinte „lefagynak”, alig van élet, még a borszaküzletek sem nyitnak ki egész napra. Bodza kúszik a hegyre A „kirakatban” az sem látszik, hogy Tokaj-Hegyalja egy elöregedő, szociális problémákkal küzdő térség: 27 önálló önkormányzattal rendelkező települése közül a legnépesebb Sátoraljaújhely volt, míg a legkisebb Szegilong. A legutóbbi két népszámlálás adatai szerint a nemzetiségek közül legnagyobb lélekszámban a roma lakosság van jelen, számuk 2001-ben 3636 fő, 2011-ben 4484 fő volt. A huszonhét településből huszonötben működik szociális konyhai étkeztetés. Noha kétkezi munkást már szüret idejére is nehezen találni, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács hivatalos honlapján az egyik lehetséges kitörési pontként említi a gyümölcsfeldolgozást a minőségi szőlő termesztésére kevésbé alkalmas és a parlagon lévő területek megművelésére, mint olyan megoldást, ami hosszú távon biztosítja a munkalehetőségek bővítését, az életszínvonal növelését, a vidék népességmegtartó erejét. Elvileg nyitott kapukat döngetnek: látva az eklektikus szőlőfelvásárlási árakat, az utóbbi években sokan tértek át a bodza termesztésére. Ez a növény igénytelen, nem kell metszeni, gondozása is kevesebbe kerül, mint a szőlőé, így aztán egyre gyakrabban látni a tokaji ültetvények között dombnyi bodzákat: akadt, aki a szőlőjét is kivágta, hogy erre a gyümölcsre térjen át. Szerencs környékén pedig mostanság egy másik növény neve kerül egyre gyakrabban szóba: a cukorciroké. Ez egy gabonafajta, de sokkal jobb a tápértéke, mint a cukorrépáé, s a növény minden része hasznosítható. Befektetők zöldmezős beruházással a város határában hoznának létre egy ezt feldolgozó üzemet, ami fellendíthetné a térséget, s megfelelne annak a vágynak is, hogy a könnyűipar újból erőre kapjon itt. A projekt azonban egyelőre akadozik, ezért a helyiek abban bíznak – a mint iparági szakértőktől megtudtuk, nem teljesen alaptalanul – hogy a térségben borászatot, kastélyhotelt és kikötőt is vásárló Mészáros Lőrincnek – illetve valamelyik cégének - nemcsak az izocukor, hanem a cukorcirok is felkelti az érdeklődését. Mert akkor már nemigen lesz több akadálya Tokaj-Hegyalja felvirágozásának. 
Az ország egyik legjobb cukorgyára volt a szerencsi
Fotó: Vajda József / Népszava

Répa helyett cirok a remény

A 19. századi Európa egyik legnagyobb cukorgyárának 2008-as bezárása nagy veszteség volt a helyiek számára. Durbász Zoltán mérnök utolsóként hagyta el a gyárat: még le kellett bontania, amit előtte felépített. Milyen körülmények között zárták be a cukorgyárat? Az Európai Unió 2007-ben drasztikus lépést tett a belső cukorpiacának csökkentésére, hogy ellensúlyozza a brazil cukornád-túltermelés okozta eladási gondokat. Először a termelők oldaláról „próbálkoztak”: az általuk visszaadott cukorkvóta addigi 62 eurós egységárát az ötszörösére emelték. Ennek köszönhetően volt olyan termelő, aki félmilliárd forintot kapott, amikor felszámolta az ültetvényét, de a kicsiknek is vonzó volt az ár. A termelők első körben „megzsarolták” a gyárakat s egyre feljebb srófolták a felvásárlási árakat, de látszott, hogy nem lesz elegendő alapanyag. Emiatt előbb a szolnoki, később pedig – miután már nemcsak a termelői, de a feldolgozóipari kapacitások leépítését is anyagilag ösztönözte az unió – a szerencsi gyár zárt be. Kaposvár azért maradt fent, mert az egész országból felvásárolták a megmaradt a répát, kínkeservesen átvészelték a 2008-as évet, később pedig konszolidálódott a helyzet. Az ország ettől függetlenül azóta cukorbehozatalra szorul, mert a kaposváriak egyedül nem képesek teljesíteni minden igényt. A klimatikus viszonyok változása sem kedvez: a cukorrépa nem igazán szárazságtűrő növény, ilyenkor alacsonyabb beltartalommal lehet betakarítani. Mit jelentett az üzem a szerencsieknek? A gyári létszám 2008-ben 100-110 ember volt, de a termelőkkel, a családokkal együtt ez több ezer fő. Ez a cukorgyár a klasszikus időkben Magyarország egyik legjobb cégének számított. Volt étkezdéje, kultúrháza könyvtárral, üdülője a hegyekben, a Balatonnál és Hajdúszoboszlón, saját tűzoltósága, orvosi rendelője, tekepályája, énekkara, fúvós zenekara, radiológiai laborja, lakásokat épített a szakembereinek. A privatizáció után előbb a francia, majd a német tulajdonosok alatt jó pár ilyen kényelmi dologtól elköszöntünk, de a munkahely stabil maradt, s továbbra is jó volt cukorgyári alkalmazottnak lenni. A város is jól járt az évente befizetett iparűzési és egyéb adókkal. Nagyon nagy trauma volt az egyéneknek és a közösségnek is, mikor mindez megszűnt. S azóta is minden nap elmennek az üres épületek mellett… Nekem tíz évre volt szükségem, hogy ne szoruljon el a szívem, ha arra járok, s nem vagyok ezzel egyedül. Úgy lett vége a történetnek, hogy az utolsó nap mindenki kijött a gyár elé, s utoljára megszólalt a gőzduda, ami minden műszak kezdését és végeztét jelezte. Ehhez igazodott korábban az egész város, de ez már nincs. Hol helyezkedtek el a régi cukorgyárosok?  Rendes végkielégítést kaptunk, ami egy darabig elég volt, de hát megszakadt egy élet, s nemigen kapkodtak az ötvenes éveikhez közeledő munkások után. Átképzési támogatást is nyújtottak a dolgozóknak, de a legtöbben biztonsági őrnek mentek el. Jómagamnak a gyár lebontását is végig kellett vezényeljem, ez három év „pluszt” jelentett. Utána öt évet húztam le munkanélküliként, mielőtt tavaly nyugdíjba mehettem. Reménysugárként felvetődött, hogy egy cukorcirok üzemet hoznának létre Szerencsen: ennek már van építési engedélye, de úgy tudom, finanszírozási problémák vetődtek fel. Pedig ezt a gyárat addig kellene beindítani, míg akad hadra fogható ember, aki még emlékszik arra, hogyan készül a cukor, még ha nem is répából.

Szerző

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16. 20:30

Fotó: Népszava
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".

Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Szerző
Témák
gender CEU

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16. 20:12

Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.