Újgazdagok játszóterévé válhat a legendás tokaji borvidék

Publikálás dátuma
2018.08.17 07:30
Egyre több gazda telepít bodzát szőlője helyére
Fotó: Népszava/ Vajda József
Ömlenek – legalábbis az ígéretek szintjén – a milliárdok Tokaj-Hegyaljára, a térség mégis egy olyan skanzenre hasonlít, ahol megállt az idő.
– Üveghíd meg Fesztiválkatlan. Ezt tudom mondani. Erre van pénz, normális, munkahelyteremtő beruházásra nincs. A fiatalok elmennek, az öregeket meg a megszokás húzza a szőlőbe: a nagyapjuk is metszett, szüretelt, ők is metszenek, szüretelnek. De ha kihalnak a mostani hatvanasok, itt, a Hegyalján megáll majd az élet – kesergett egy zempléni falu polgármestere. Sokakkal beszélgettünk arról, vajon feltámadhat-e tetszhalottaiból a térség, ahová csak turisztikai fejlesztésre több mint 80 milliárd forintot ígért be még a választások előtt az Orbán-kormány, de a kis falvak vezetői jellemzően név nélkül vállalták a kritikusabb véleményt. Újgazdagok játszótere lehet Az egyik legfőbb probléma szerintük az a hamis illúzió, miszerint pusztán a tokaji bornak el kellene tudni tartania a vidéket. – A térség munka-erőkínálatának legfeljebb egynegyede köthető a borhoz, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, s ebből is látszik, hogy pusztán a borászatok nem tudják itt tartani a fiatalokat. Ráadásul az általuk kínált fizetések a minimálbér körül mozognak, ennyiért pedig már nem izzad, nem hajlong egy huszonéves, inkább elmegy a Dunántúlra, vagy külföldre – fogalmazott egyikük. Volt, aki sajátos összeesküvés-elmélettel állt elő, miszerint a kormány tudatosan fejleszti vissza a borvidéket, s költ inkább látványberuházásokra, semmint munkahelyekre: az utóbbi időben saját nevén, vagy strómanokon keresztül számos politikus vásárolt itt területeket, a további terjeszkedéshez pedig arra van szükség, hogy a kistermelőket az alacsony felvásárlási árakkal tönkretegyék, földjeiket megvásárolják, őket pedig napszámosként dolgoztassák a birtokon. Tokaj-Hegyalja így az újgazdagok játszótere lesz, uniós pénzekből épült hotelekkel, felújított kastélyokkal, megszerzett borászatokkal. – Ha komolyan gondolnák a térség felvirágoztatását, akkor nem a dűlőket összekötő földutakra meg kerékpáros forgalomra költetnének, hanem végre rendbe s kétsávúvá tennék a 37-es „halálutat” ahol szinte naponta történnek balesetek, ösztönöznék a sokakat foglalkoztató könnyűipar megtelepedését, s ha máshová nem, legalább Szerencsre építenének egy termálfürdőt – csengett egybe többek véleménye. A fürdőre azért van szükség, mert pusztán a tokaji bor, vagy a szép természeti környezet kevés a turizmushoz, ezért a látogatók inkább Sárospatakot választják, s onnan rándulnak át egy-napra Tarcalra, Tokajba vagy Erdőbényére. Hét közben ezek a települések szinte „lefagynak”, alig van élet, még a borszaküzletek sem nyitnak ki egész napra. Bodza kúszik a hegyre A „kirakatban” az sem látszik, hogy Tokaj-Hegyalja egy elöregedő, szociális problémákkal küzdő térség: 27 önálló önkormányzattal rendelkező települése közül a legnépesebb Sátoraljaújhely volt, míg a legkisebb Szegilong. A legutóbbi két népszámlálás adatai szerint a nemzetiségek közül legnagyobb lélekszámban a roma lakosság van jelen, számuk 2001-ben 3636 fő, 2011-ben 4484 fő volt. A huszonhét településből huszonötben működik szociális konyhai étkeztetés. Noha kétkezi munkást már szüret idejére is nehezen találni, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács hivatalos honlapján az egyik lehetséges kitörési pontként említi a gyümölcsfeldolgozást a minőségi szőlő termesztésére kevésbé alkalmas és a parlagon lévő területek megművelésére, mint olyan megoldást, ami hosszú távon biztosítja a munkalehetőségek bővítését, az életszínvonal növelését, a vidék népességmegtartó erejét. Elvileg nyitott kapukat döngetnek: látva az eklektikus szőlőfelvásárlási árakat, az utóbbi években sokan tértek át a bodza termesztésére. Ez a növény igénytelen, nem kell metszeni, gondozása is kevesebbe kerül, mint a szőlőé, így aztán egyre gyakrabban látni a tokaji ültetvények között dombnyi bodzákat: akadt, aki a szőlőjét is kivágta, hogy erre a gyümölcsre térjen át. Szerencs környékén pedig mostanság egy másik növény neve kerül egyre gyakrabban szóba: a cukorciroké. Ez egy gabonafajta, de sokkal jobb a tápértéke, mint a cukorrépáé, s a növény minden része hasznosítható. Befektetők zöldmezős beruházással a város határában hoznának létre egy ezt feldolgozó üzemet, ami fellendíthetné a térséget, s megfelelne annak a vágynak is, hogy a könnyűipar újból erőre kapjon itt. A projekt azonban egyelőre akadozik, ezért a helyiek abban bíznak – a mint iparági szakértőktől megtudtuk, nem teljesen alaptalanul – hogy a térségben borászatot, kastélyhotelt és kikötőt is vásárló Mészáros Lőrincnek – illetve valamelyik cégének - nemcsak az izocukor, hanem a cukorcirok is felkelti az érdeklődését. Mert akkor már nemigen lesz több akadálya Tokaj-Hegyalja felvirágozásának. 

Répa helyett cirok a remény

A 19. századi Európa egyik legnagyobb cukorgyárának 2008-as bezárása nagy veszteség volt a helyiek számára. Durbász Zoltán mérnök utolsóként hagyta el a gyárat: még le kellett bontania, amit előtte felépített. Milyen körülmények között zárták be a cukorgyárat? Az Európai Unió 2007-ben drasztikus lépést tett a belső cukorpiacának csökkentésére, hogy ellensúlyozza a brazil cukornád-túltermelés okozta eladási gondokat. Először a termelők oldaláról „próbálkoztak”: az általuk visszaadott cukorkvóta addigi 62 eurós egységárát az ötszörösére emelték. Ennek köszönhetően volt olyan termelő, aki félmilliárd forintot kapott, amikor felszámolta az ültetvényét, de a kicsiknek is vonzó volt az ár. A termelők első körben „megzsarolták” a gyárakat s egyre feljebb srófolták a felvásárlási árakat, de látszott, hogy nem lesz elegendő alapanyag. Emiatt előbb a szolnoki, később pedig – miután már nemcsak a termelői, de a feldolgozóipari kapacitások leépítését is anyagilag ösztönözte az unió – a szerencsi gyár zárt be. Kaposvár azért maradt fent, mert az egész országból felvásárolták a megmaradt a répát, kínkeservesen átvészelték a 2008-as évet, később pedig konszolidálódott a helyzet. Az ország ettől függetlenül azóta cukorbehozatalra szorul, mert a kaposváriak egyedül nem képesek teljesíteni minden igényt. A klimatikus viszonyok változása sem kedvez: a cukorrépa nem igazán szárazságtűrő növény, ilyenkor alacsonyabb beltartalommal lehet betakarítani. Mit jelentett az üzem a szerencsieknek? A gyári létszám 2008-ben 100-110 ember volt, de a termelőkkel, a családokkal együtt ez több ezer fő. Ez a cukorgyár a klasszikus időkben Magyarország egyik legjobb cégének számított. Volt étkezdéje, kultúrháza könyvtárral, üdülője a hegyekben, a Balatonnál és Hajdúszoboszlón, saját tűzoltósága, orvosi rendelője, tekepályája, énekkara, fúvós zenekara, radiológiai laborja, lakásokat épített a szakembereinek. A privatizáció után előbb a francia, majd a német tulajdonosok alatt jó pár ilyen kényelmi dologtól elköszöntünk, de a munkahely stabil maradt, s továbbra is jó volt cukorgyári alkalmazottnak lenni. A város is jól járt az évente befizetett iparűzési és egyéb adókkal. Nagyon nagy trauma volt az egyéneknek és a közösségnek is, mikor mindez megszűnt. S azóta is minden nap elmennek az üres épületek mellett… Nekem tíz évre volt szükségem, hogy ne szoruljon el a szívem, ha arra járok, s nem vagyok ezzel egyedül. Úgy lett vége a történetnek, hogy az utolsó nap mindenki kijött a gyár elé, s utoljára megszólalt a gőzduda, ami minden műszak kezdését és végeztét jelezte. Ehhez igazodott korábban az egész város, de ez már nincs. Hol helyezkedtek el a régi cukorgyárosok?  Rendes végkielégítést kaptunk, ami egy darabig elég volt, de hát megszakadt egy élet, s nemigen kapkodtak az ötvenes éveikhez közeledő munkások után. Átképzési támogatást is nyújtottak a dolgozóknak, de a legtöbben biztonsági őrnek mentek el. Jómagamnak a gyár lebontását is végig kellett vezényeljem, ez három év „pluszt” jelentett. Utána öt évet húztam le munkanélküliként, mielőtt tavaly nyugdíjba mehettem. Reménysugárként felvetődött, hogy egy cukorcirok üzemet hoznának létre Szerencsen: ennek már van építési engedélye, de úgy tudom, finanszírozási problémák vetődtek fel. Pedig ezt a gyárat addig kellene beindítani, míg akad hadra fogható ember, aki még emlékszik arra, hogyan készül a cukor, még ha nem is répából.

2018.08.17 07:30
Frissítve: 2018.08.17 07:30

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46