Ha sokat eszel belőle, korábban halsz. Ha keveset, akkor is.

Publikálás dátuma
2018.08.21 09:50

Fotó: Shutterstock
A szénhidrátban túl magas, de a túl alacsony étrend is korábbra időzíti a halált, állítja a Lancet című folyóiratban megjelent új tanulmány.
Nyolc nagyszabású tanulmányt fésültek össze a kutatók, és arra jutottak, hogy aki egészségesen akar élni, annak étrendjében szénhidrátnak igenis lenni kell - csak éppen mérsékelt mennyiségben. Az étrend teljes kalóriamennyiségét nézve akkor van baj, ha 40 százaléknyi szénhidrátnál kisebb vagy a 70 százaléknyinál nagyobb az arány. A következmény pedig az, hogy megugrik a korai halálozás kockázata.
Ugyanakkor nem minden szénhidrátban szegény étrend egyforma. Azoknak, akik szénhidrát helyett több húst - bárányt, baromfit, marhahúst -, vajat, sajtot és zsírt fogyasztanak, nagyobb a halálozási kockázata, mint azoknak, akik fehérje- és zsírszükségletüket olyan növényi alapú élelmiszerekből nyerik, mint az avokádó, a diófélék és a hüvelyesek. Emlékeztetőül: az olyan népszerű súlycsökkentő diéták, mint az Atkins és a Dukan jelentős mennyiségű húsfélét tartalmaznak. 
A kutatók hangsúlyozták, hogy az Észak-Amerikában és Európában is elterjedt, húsokban gazdag, szénhidrátban szegény étrend megrövidítheti az élettartamot, ezért kerülendő. Ehelyett ha valaki kevés szénhidrátot vinne be, akkor növényi alapú zsírokban és fehérjékben erősítsen - így hosszú, egészséges öregkorra számíthat.
A harvardi kardiológus és táplálkozás-szakértő Sara Seidelmann a The Guardian brit napilapnak elmondta: 
"a kutatócsoport jelentős munkát tett le az asztalra, és alapos választ adott a kérdésre, nem csupán egy képet villantott fel".
Hozzátette: miközben az étkezés előkelő helyet foglal el mindenkinél, elég nagy a zavar a fejekben azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene enni. 
"Nap mint nap megjelenik egy tanulmány, az egyik azt állítja, hogy a szénhidrátban gazdag étrend jobb, a másik pedig, hogy a szénhidrátban szegény a jobb"
- mutatott rá.
 Az alacsony szénhidráttartalmú étrendet a magas szénhidráttartalmúval direkt módon nem lehet összehasonlítani, mivel ahhoz hosszú évekig tartó vizsgálatra lenne szükség, és az emberek hosszú ideig nem tudják magukat egyfajta étrendhez kötni. 
A kutatók ezért több mint 15 ezer 400, 45 és 64 év közötti embert vizsgáltak. A résztvevők négy különböző társadalmi-gazdasági hátterű, amerikai közösségből származtak. Kérdőíveken válaszoltak az étkezési szokásaikkal kapcsolatos kérdésekre két alkalommal az adatfelvételek között hat év telt el. Egészségi állapotukat 25 éven át figyelték meg, és az eredményeket esetleg befolyásoló körülményeket, mint a dohányzás, jövedelem és cukorbetegség is figyelembe vették. Az eredményeket hozzáadták a világ más tájain végzett hét további megfigyeléses tanulmány adataihoz, így már összesen több mint 430 ezer ember adatait elemezhették.
Megállapították, hogy azok az 50 évesek, akik mérsékelt mennyiségű szénhidrátot fogyasztottak, és az energiabevitelük fele szénhidrátból állt, további 33 évre számíthattak, ami négy évvel hosszabb volt azokénál, akik szénhidrátban szegény étrenden éltek, és egy évvel hosszabb azokénál, akik magas szénhidráttartalmú ételeket ettek.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a tanulmány természete miatt nem bizonyíthatóak az okok és hatások. Ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy a nyugati típusú étrenden élők, akik nagyon kevés szénhidrátot esznek, gyakran fogyasztanak kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és gabonaféléket, és esznek több állati fehérjét és zsírt. Ezek az állati termékek pedig gyulladásokat idézhetnek elő, gyorsítják a biológiai öregedést, az oxidatív stresszt, és hozzájárulhatnak az idő előtti halálozás kockázatának növekedéséhez.
A magas szénhidrátfogyasztás gyakori Ázsiában és a szegényebb országokban, ahol például sok fehér rizst fogyasztanak. Ezek hozzájárulnak a krónikusan magas glikémiás terheléshez és az anyagcsere romlásához.
Walter Willett, a tanulmány társszerzője, a Harvard Egyetem T. H. Chan Közegészségügyi Iskolájának epidemiológus és táplálkozás professzora szerint a túl sok és a túl kevés szénhidrátbevitel is káros lehet, de leginkább az számít, hogy milyen típusú zsírt, proteint és szénhidrátot fogyasztunk. Seidelmann hozzátette: a szénhidrátban szegény diéta, ami általában húsalapú, azért népszerű, mert rövid távon jól működik. A kutató azonban leszögezte: minél több növényi alapú ételt fogyasztunk, annál alacsonyabb a korai halálozás kockázata.
Frissítve: 2018.08.21 09:51

Az év utolsó szuperholdja érkezik

Publikálás dátuma
2019.03.20 18:18

Fotó: AFP/ Nicolas Economou/NurPhoto
Az égi jelenség egybeesik a márciusi napéjegyenlőség időpontjával, amely a tavasz kezdetét jelzi. Ilyen utoljára 1981 márciusában fordult elő.
Szuperholdnak nevezi a köznyelv, amikor a telihold fázisa az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebbi pontján következik be, ilyenkor lesz a Hold Földről látható látszólagos mérete a legnagyobb. Ilyenkor a Hold akár 30 százalékkal fényesebb és 14 százalékkal nagyobbnak is látszódhat az átlagosnál. A jelenség létrejöttéhez az kell, hogy egyszerre legyen telihold és a Hold a keringési pályáján a legközelebb legyen a Földhöz - írta a Sokszínű Vidék. Az égi jelenség egybeesik a márciusi napéjegyenlőség időpontjával, amely a tavasz kezdetét jelzi. Ilyen utoljára 1981 márciusában fordult elő.
A Hold 21-én éjjel 02:43-kor mutatja teli fázisát, így már 20-án este is felkelő teliholdat fotózhatunk. Ha a fényviszonyok kedvezőtlenek lesznek, a Nap csak a holdkelte után háromnegyed órával nyugszik le, így a nagy világosságban még nehéz lesz a horizonton felbukkanó Holdat észrevenni - írta a National Geographic Magyarország. 21-én alkonyatkor már ideális fényviszonyok között lehet fotózni, jó fél órával napnyugta után fog a Hold felbukkanni a keleti horizonton. Keleti határunknál 18:18, Budapesten 18:31, nyugaton 18:41 lesz a holdkelte időpontja.
Témák
szuperhold
Frissítve: 2019.03.20 18:18

Kiderült: még 30 évesen sem felnőtt a gyerek

Publikálás dátuma
2019.03.20 10:10
Illusztráció
Fotó: Pexels
Egy új kutatás szerint az idegrendszer akár harminc évig is fejlődhet.
Mindenki hallotta, sőt akár mondta is már valakinek: ideje felnőni. Húszévesen már nem „illik” gyerekesen viselkedni. Egy új kutatás szerint azonban teljesen felnőtté csak a 30-as években érünk - írta a BBC.   
Az agyat és az idegrendszert tanulmányozó tudósok abban korábban is egyetértettek, hogy nem mindenki ugyanakkor éri el a felnőttkort, de az új kutatás bebizonyította, 18 évesen még olyan változások zajlanak az agyban, amelyek befolyásolhatják a viselkedést és mentális betegségekre is hajlamosíthatnak. 
Peter Jones, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint abszurd gondolat azt hinni, egyik pillanatról a másikra válik valaki gyermekből felnőtté. Ez egy sokkal árnyaltabb, hosszabb folyamat, akár három évtizedig is eltarthat.
"Az oktatási, az egészségügyi és a jogrendszer számára persze kényelmesebb, ha vannak meghatározások, definíciók"
– mondta a professzor, utalva arra, hogy Angliában, ahogy Magyarországon is, 18 éves kortól lehet szavazni, alkoholt vásárolni, hitelt felvenni és a rendőrség is felnőttként kezeli az embert. Bár, tette  hozzá, a tapasztalt büntetőbírók különbséget tudnak tenni egy 19 és egy 30 éves bűnöző között.
"Nincs határa a gyermek- és felnőttkornak. Az emberek folyton úton vannak"
– mondta a kutató.
Frissítve: 2019.03.20 14:20