Országgyűlés;őszi ülésszak;kultúrharc;egyházi törvény;

Minimum három háború - így dolgozik a T. Ház az őszi ülészakban

Bár egyelőre nem tudni, miképp, de azt mindenki biztosra veszi, hogy a kétharmados többség jogalkotási eszközökkel besegít a kultúrharcba. Vélhetően kiújul a vallásháború, és megeshet, hogy a belügyminiszter csínbe megy a kormányfővel.

Alig fél hónap múlva indul a törvénygyár, az Országgyűlés őszi ülésszakára a kormány időben benyújtotta a törvényalkotási programot, és benne 39 javaslatot. Ennek kapcsán a Policy Agenda azt vizsgálta, az elkövetkező hat hónapban mely területeken lehet konfliktusokra számítani.

  • Az egyik ütközési pont az egyházi törvény átírása. Emlékeztetőül: a 2010-es „fülkeforradalom” után a parlament új egyházi szabályozást fogadott el, ami drasztikusan csonkolta a „bevett felekezetek” körét. Nem csoda, hogy azóta egyrészt nemzetközi bíróság előtt is pert vesztett a magyar állam, másrészt az Alkotmánybíróság három határozatával is változtatásra kérte a jogalkotót. Az előző ciklusban ugyan elkészült egy módosítási verzió, de a kormánypártok között is vitát generált – és kétharmados többség hiányában a kabinet túl sokat kockáztatott volna, ha a belső vitákkal terhelt javaslatot a parlament elé viszi. Most azonban adott a kétharmad, így nehéz lenne indokolni, miért nem tesz eleget a kormánypárt az Alkotmánybíróság felszólításnak.

  • Szintén balhé várható a „nyári uborkaszezont felpezsdítő” új, a rendvédelmi dolgozók mindennapjait átíró szabályokból. Emlékeztetőül: a túlórát a jövőben nem lehet kifizetni a rendőröknek, hanem az csak szabadnappal „váltható” meg. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Belügyminisztérium által tervezett módosítás – amit a jogalkotási terv tartalmaz – hogyan kezeli ezt a problémát. Az ellenzék és a szakszervezetek számára azonban a javaslat vitája mindenképp alkalmat ad, hogy rámozduljanak a kormányra.

  • Normál esetben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény kevés figyelmet kapna, csakhogy az MTA Kutatóintézeteinek finanszírozását érintő változások miatt politikai témává vált a tervezett módosítás. A jogalkotó szándéka szerint ősszel csak a kutatóhelyeknél keletkező szellemi alkotások szabályozását végezné el az Országgyűlés. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy ismét fellángol a vita az MTA és a kormány között, ha addig nem sikerül megállapodniuk egymással.

Nem vitás, a kormánypártok szeretnek élni a frakciókormányzás eszközeivel, figyelmeztet a Policy Agenda. Ennek csalhatatlan jele a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok jelentős száma – ráadásul az igazán éles, és konfliktusos ügyekben. Ilyen lehet a „kultúrharc” is, amiről valószínűsíthető, hogy a Fidesz és a KDNP jogalkotási eszközökkel támogatja meg a témát.

Két törvény esetében nem kell jóstehetség ahhoz a mondáshoz, hogy várhatóan csinálnak valamit a jogalkotók. Az egyik a „Lex-CEU”, hiszen egyre nehezebb lesz mindkét félnek az időt húzni ebben a kérdésben. Az egyetemnek már terveznie kell a következő időszakot, és ennek kapcsán – politikai jelentőségű kérdésként – a kormánynak el kell döntenie, hogy „elengedik” az egyetemet, vagy jogalkotással „maradásra bírják”. Az úgynevezett Stop Soros törvény erős. belső és külső politikai és szakmai kritikákat kapott. A Velencei Bizottság kritikái kapcsán akár sor kerülhet a törvény valamilyen korrekciójára, ez azonban politikai szempontból mindenképpen vereség lenne a Fidesz számára. Ezért csak valami nagyobb megállapodás részeként jöhetne szóba a módosítás. Politikai szempontból nézve kevés az esély arra, hogy a kormánypártok, mind a CEU, mind a Stop Soros kapcsán engednének a külső nyomásnak és jelentősen „visszatáncolnának” az eredeti szándékuktól.