„Lehet, hogy végül meg kell nyernünk a választást”

Publikálás dátuma
2018.08.25 17:10

Fotó: / Draskovics Ádám
Az Európai Parlamentbe vágynak a Kétfarkú Kutyák.
„Egy normálisan működő nyugati demokráciában az a szerepe egy viccpártnak, hogy elér 1-2 százalékot, és lehet rajta nevetni. Magyarországon most nem ez a helyzet, úgyhogy lehet, hogy végül meg kell nyernünk a választást” – mondta Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, aki ezt leszámítva azért igyekezett tőle szokatlanul komoly lenni. Majdnem végig sikerült is neki. – Az utóbbi időben jóformán minden ellenzéki pártnál többet szerepelnek a médiában, elsősorban a különböző elgáncsolt akcióik révén. Mi lehet az oka annak, hogy valakik ennyire igyekeznek megakadályozni a kezdeményezéseiket, legyen az bicikliút, buszmegálló, járdafelújítás vagy épp kátyúzás? – A látszat azért csal, mert az akcióink többségét hagyják, csak hát többnyire abból van hír, ha rendőrt hívnak ránk. Például a felcsúti kátyúzás is egy nagyobb, körülbelül 10 milliós projekt része, és sehol máshol nem volt baj, csak ott. Nyilván az van, hogy miközben „fent” nagyon ügyelnek a kommunikációra, addig az alvégeken ilyen teljesen abszurd történetek születnek abból, hogy a „csinovnyikok” próbálnak megfelelni a hatalomnak. Azt gondolják, hogy akkor szolgálják jól a kormányt, ha a maguk kis eszközeivel alánk tesznek, és nem nézik, hogy amit teszünk, az amúgy jó-e az embereknek. – És ott „fent” vajon még nem csípik néhányak szemét? – Egyelőre kevésbé szálltak ránk, mint a többi pártra vagy bárkire, aki egy pár száz fős ellenzéki tüntetésen felszólal. Amikor elindultunk a felcsúti választáson, akkor elkezdődött egy kis lejáratás a kormánypárti médiában, de ezt leszámítva gyakorlatilag elhallgatnak minket, ami elnézve, hogy mit műveltek egyes politikusokkal, talán a legjobb, amit várhatunk. Inkább az ellenzéki sajtó próbált besározni minket, mert mi lettünk a bűnbakok, hogy nem léptünk vissza a választáson. Mostanra ez elmúlt, most újra szeretnek minket. – A legtöbb ügyük, ami nagy nyilvánosságot kap, kellemetlen lehet a hatalomnak, mert arra világít rá, hogy rosszul működnek a dolgok. Meddig lehet így a radar alatt repülni, és mikor adhatják ki a kilövési engedélyt önökre? – Ha a népszerűségünk eléri az 5 százalékot, már el tudom képzelni, hogy elkezdenek támadni minket. Az, hogy ez mikor lesz, függ a többi ellenzéki párt tevékenységétől, akiknek egyelőre sokat köszönhetünk. – Ez a bizonyos 5 százalék a legfrissebb adatok szerint ( lásd kutatásunkat a 9. oldalon) már nem is lehet olyan messze. Akkora támogatottság pedig jövőre az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon már elég lehet egy s másra. – Az európai parlamenti választáson feltétlenül indulunk, szuper lenne oda kijuttatni egy embert. Viccpárti képviselőként egyedül a német Martin Sonnenborn ül ott, vele jóban is vagyunk, voltunk kint nála Strasbourgban, és a pártja küldött „passzivistákat” az aláírásgyűjtéseinkre. Az önkormányzatin pedig szeretnénk legalább egy kisebb, pár ezres községben nyerni, és abból egyfajta mintatelepülést csinálni. Van is valaki, aki már az országgyűlési választáson is a jelöltünk volt, és ahogy mondani szokták, helyben jól beágyazott. Magyarul övé a két kocsma. – Áprilisban éppen Budapesten és a nagyobb városokban voltak sikeresebbek. Ezekre a helyekre nem koncentrálnának? – Annak én nem sok értelmét látom, hogy egy embert bejuttassunk egy várhatóan fideszes többségű önkormányzatba, ott érdemben úgysem rúg labdába senki. Egy-két helyen talán el fogunk indulni, ha lesz olyan ember, aki alkalmas rá és szívesen csinálná, de nem cél, hogy az összes kerületben vagy a megyeszékhelyeken legyenek jelöltjeink. – Említette egy mintatelepülés álmát. Milyen lenne az a hely, amit a kutyapárt irányít? – Nagyon sok apróság van, amivel élhetőbbé lehet tenni egy községet vagy kisvárost. Kezdve azzal, hogy vannak padok, kukák, és ezek jól néznek ki, vagy, hogy az óriásplakátokra pályázati úton elkészülő ötletes alkotások kerülnek, mint az ARC kiállításon. És tele lehet ültetni növénnyel a települést. Kicsinek tűnő dolgok, de el lehet velük érni változást. – Elnézést a pikírtségért, de ezeknél nem érdekli majd jobban az embereket, hogy például lesz-e továbbra is közmunka? – Persze, hogy az érdekli őket jobban, csak én próbálom magunkat a helyünkön kezelni. Nekem az mindig furcsa, mikor egy néhány százalékos párt követeli, hogy mi legyen az egészségüggyel, az oktatással. Fontos, hogy elmondhassa, de lássuk be, igazából mindegy, hogy mit gondol, úgyse tudja megvalósítani. Mi se tudjuk megváltoztatni az oktatást. Annyit tudunk tenni, amit most is, hogy indítunk egy csomó ingyenes tanfolyamot, hogy a szegények is megtanulhassanak, mondjuk, angolul. És nem tudjuk az egészségügy helyzetét se megoldani, de ha odafújunk néhány Orbánt a János Kórházra, akkor apránként talán kifestik a falait. Mi a cselekvésben hiszünk: ha nem csak beszélsz, de csinálsz is valamit, az megmarad akkor is, ha elveszted a választást. – Kivéve, ha az ember csinál egy buszmegállót, aztán elbontatják vele, ahogy Felcsúton történt… – Az fura történet, mert most az emberek, akik az eredmény alapján a Fideszre szavaztak, a tűző napon várhatják a buszt, de hát ez van. Egyébként olyan sok helyről jelentkeztek érte, hogy lesz buszmegállógyártó workshopunk, és viszünk egy csomó helyre belőlük. – A jövő évi választásokra visszatérve: kizárt az együttműködés a többi ellenzéki párttal? – Igen. Nyilván vannak köztük, akik szimpatikusabbak, de az LMP vagy a Momentum is visszalépett már a Jobbiknak, a DK-nak és az MSZP-nek, amivel azt üzenték, hogy nekik ezek a pártok megfelelnek, úgyhogy innentől kezdve én nem látok együttműködési lehetőséget. – Számít bármiféle változásra a közeljövőben? – Nem tudok mást mondani, mint az idős bácsi a felcsúti kocsmában, amikor lent jártunk: nem fog örökké tartani ez a rendszer. Lassan megeszi őket az a gyűlölet, amivel rengeteg pénz és energia árán telerakták az országot. – Addig mi lesz? – Addig egy kis türelmet kérünk mindenkitől. Három és fél év múlva lesz választás, mi akkor fogjuk leváltani őket. – És ha reálisan nézzük? – Jogos, reálisan nézve egy kicsit több. Ha jól számolom, három év és hét hónap.
Megjelent a Vasárnapi Hírek 2018. augusztus 24.-i lapszámában.
2018.08.25 17:10
Frissítve: 2018.08.25 18:23

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29