„Él még, de veszélyben a bírói függetlenség”

Publikálás dátuma
2018.08.29. 07:30

Fotó: Hornyák Dániel
Az Európai Bírói Egyesülethez fordult Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék egykori elnöke a magyar bírák és bíróságok helyzete miatt.
– Nem tart attól, hogy a kormánysajtó célkeresztjébe kerül, amiért az Európai Bírói Egyesülethez (EBE) fordult? Még az sem kizárt, hogy hazaárulónak nevezik majd. – Felkészültem rá, hogy megkapom a jelzőt. Annyi mindenen keresztülmentem már az elmúlt években, hogy egy csapással több vagy kevesebb már nem számít. – Kétségkívül sokat harcolt az utóbbi időben: öt év alatt nyerte meg azt a pert, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke feljelentése nyomán indítottak. (A per részletei a keretes írásunkban) – Handó Tünde komoly ügyészségi segítséggel próbált meg besározni, meghurcolni. Ha az egyetemen egy hallgató megkapná az ügyleírást, s más végeredményre jutna a vizsga végére, mint esetemben a bíróság, megbukna. – Fel is mentették bűncselekmény hiányában. – A legfőbb ügyész még a múlt hónapban is törvényességi felülvizsgálatot kért a Kúriától. Polt Péterrel amúgy az ombudsmansága idejéről datálódik az ismeretségem, mondhatni jóban voltunk: például többször is vendégül láttam a vitorlásomon, a Balatonon. – Legalább lezárult az ügye. – Csak a büntető része. Mert kártérítési pert indítottam ellenük jó hírnév megsértése miatt. Negyven évnyi bírói múlttal a hátam mögött ültettek a vádlottak padjára. – Furcsa lehetett. – A helyet ismertem, csak megnyílt egy új perspektíva. – Senki sem mondta, hogy bocsánat? – Ha megtették volna, most nem perelnék. – És még az Európai Bírói Egyesületnél is feljelentette őket. Bosszúból. Legalábbis ezt biztosan a nyakába varrják majd. – Az OBH elnökének törvénytelenségei miatt tettem. Valakinek lépnie kellett. A Magyar Bírói Egyesület (MBE) ugyanis nem exponálta magát túlságosan a handói visszaélésekkel szemben. Pedig bírák jelentették fel, indítottak ellene pereket, s el is marasztalta a bíróság az elnökasszonyt. Az MBE viszont nem emelt érdemi kifogást Handó Tünde működésével kapcsolatban. – Miért? – Nem akarok bántani senkit az egykori kollégáim közül. Így is megkaptam, mit erőlködik egy nyugdíjas bíró!? Pedig már máskor is exponáltam magam, a Horn-kormány idején például a bírák fizetése és nyugdíja miatt fordultam nemzetközi fórumokhoz. Most is lépnem kellett: bíróként és állampolgárként nem mindegy számomra, hogyan működnek a magyar bíróságok.

Hűtlen kezeléssel vádolták a főbírót

Ujkéry Csaba ellen Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke tett feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, a vádhatóság 2013-ban indította meg a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség későbbi vádirata szerint a volt főbíró 2003-tól 2012-ig a megyei bírósággal fizettette vitorlásának fonyódi kikötőbérletét. Ujkéry Csaba már az ügy kipattanásakor azt állította, le akarják járatni, hiszen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács – az OBH jogelődje – is tudott a gyakorlatról. Az egykori főbíró szerint a megyei bíróság 1993-ban kapott meg egy hatszobás üdülőt Fonyódon, melyet felújított, s ekkor született az ötlet, hogy a vendégeknek extra szórakoztatásként vitorláskirándulásokat is szerveznek. Úgy tíz év után a két vitorlástulajdonos, aki addig szívességből fuvarozta a vendégeket, visszakozott, ezek után vásárolt egy saját hajót, melyen személyesen hajóztatta a vendégeket, emellett fizette a fenntartási költségeket is. A kikötőbérletet viszont a bíróság állta a hajóhasználatért cserébe. A bérlésről mindenki tudott, és senki sem kifogásolta, nemcsak bírósági vonalon, de a számtalan adóhatósági és állami számvevőszéki ellenőrzés során sem. A vádhatóság először megrovással szüntette meg az eljárást, ez ellen azonban a volt főbíró panasszal élt, hiszen ez a bűnösségét jelentette. A pert aztán első és másodfokon is megnyerte, a bíróság mindkét esetben bűncselekmény hiányában mentette fel. (V. A.)

– Bíróként? Hat éve kényszernyugdíjazták. – Ami ellen szintén protestáltam sokadmagammal együtt. Nem véletlen jött azonnal a perem. Persze ehhez jött még a személyes antipátia Handó Tünde részéről. – Az OBH elnöke erre mondhatja: ugyanezen okok miatt jelentette fel az EBE-nél. – Pontosítsunk: bejelentést tettem. És azt is jeleztem, hogy az EBE ne vegye politikai akciónak vagy kormányellenes lépésnek a feljegyzésem. Ez egy helyzetfeltárás, mely többek között rámutat, hogy a hazai bíróságokon soha ilyen rossz nem volt még a munkahelyi közérzet. – Emiatt sokan reklamálhatnának más szakmákban is. – A bíróságok esetében rendszerszintű hibákról, visszaélésekről van szó. A 2011-ben kétharmaddal elfogadott törvény példa nélküli hatalmat adott Handó Tünde kezébe, akit elvileg az Országos Bírói Tanács (OBT) hivatott ellenőrizni. Csakhogy az OBT anno az OBH elnökének befolyása alá került, hiszen a tagok szakmai előmenetele tőle függött. – Tavaly megváltozott a helyzet, az új OBT már felvállalta a harcot. – Mert olyanok is bekerültek a tanácsba, aki felvállalták a felügyeleti jogkörükből álló kötelességük teljesítését. Azóta készült is egy jelentés, mely többek között megállapította, Handó Tünde törvénytelenül járt el például a bírói és bírósági pályázatok eredménytelenné nyilvánításakor. – Egy ilyen ügyben, Vasvári Csaba ítélőtáblai pályázatával kapcsolatban márciusban a bíróság első fokon el is marasztalta az OBH elnökét. – Nem véletlen, hogy az új összetételű OBT működése zavarta Handó Tündét. Rá is bírta a befolyása alatt álló tanácstagokat, hogy mondjanak le. Ha a Kúria elnöke, Darák Péter nem lép, hogy hívják be a póttagokat, meg is szűnhetett volna a testület. Handó Tünde szerint így viszont már nem legitim az OBT, így nem is jár el az üléseire. Ahogyan Polt Péter sem. – Mit tud tenni egy ilyen esetben az EBE? – Felállít és Magyarországra küld egy vizsgálóbizottságot. A tapasztalatait pedig egy ajánlás formájában teszi meg a kormánynak. – És mit kell tennie a kormányzatnak? – Nincs semmilyen kötelezettsége. – Ennek tudatában az EBE még komolyan veszi a bejelentését? – José Igreja Matos elnök továbbította az illetékes bizottságnak. Ám amúgy is jól ismerik a hazai bíróságok helyzetét, hiszen honlapjukon fent van Vadász Viktor, az OBT tagjának Krízis a bírósági igazgatásban? című tanulmánya. – Veszélyben van a bírói függetlenség? – Mostanában valahogy sokan ugyanezt kérdezik tőlem. Ahogy azt is: nem félek-e? – És fél? – Velem már szinte mindent megtettek. A sötét autó pedig csak nem áll majd meg mellettem. Amúgy negyven évig voltam büntetőbíró, ami nem a félősök terepe. A bíró függetlenség még létezik, a középkorú és idősebb generáció ugyanis nem hajlandó parírozni. A fiatalokért viszont nem feltétlenül tenném tűzbe a kezem, főleg, ha szakmailag előre akarnak jutni a ranglétrán. Vagyis él még, de veszélyben a bírói függetlenség. – Az említett középgeneráció még vagy másfél évtizedig ellenállhat a nyomásnak. Ezek alapján nem véletlen, hogy a hatalom felállítja a közigazgatási bíróságokat. – Önmagában ebben nincs kivetnivaló, eddig is létezett ilyen: közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak hívták. Sokkal fontosabb, milyen tartalommal és kikkel akarják feltölteni. Ha olyanokkal, akiknek eddigi munkásságuk alapján megkérdőjelezhető a politikai függetlensége, érthető, hogy a közvélemény gyanakszik. – Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnökét Orbán Viktor miniszterelnök emlékezetes videóban korholta, mert a választási kampányban elmarasztalta, amikor gyerekekkel kampányolt. Patyi eddig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként dolgozott, ám lemondott, s azonmód kinevezték bírónak. – Valóban akadnak olyan személyi döntések, melyek arra utalnak, a közigazgatási bíróságok függetlensége megkérdőjelezhető lesz. – Visszatérnek az ötvenes évek? Az „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!” korszaka? – Ezt azért nem hinném. Mégiscsak 2018-at írunk, s az Európai Unió tagállama vagyunk. Nem mellékesen attól is függ, milyen szerep jut a közigazgatási bíróságoknak, hogy mi lesz például a végső fóruma. Ha nem a Kúria… – ...Nagyon úgy néz ki. – Ami jogtörténelmi nóvum, hiszen Magyarországon sohasem volt kettős bírói legfelső fórum. Kivéve a Monarchia idejét, de akkor a másikat a király jelentette.

Ujkéry Csaba

1943-ban született Szigetváron. 1971-ben végzett a pécsi egyetem jogtudományi karán. 1973-ban nevezték ki büntetőbírónak a Soproni Járásbírósághoz. 1978-ban került a Kaposvári Járásbíróságra. 1979-től a Somogy Megyei Bíróság bírája lett. 1989-ben nevezték ki megyei bírósági tanácselnöknek. 1992-től a Somogy megyei bíróság elnökeként dolgozott. 2004-ben címzetes táblabírói címet kapott és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjává választották. 2012-ben kényszernyugdíjazták. 2013-ban megkapta a legnagyobb somogyi kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy Kitüntető Díjat és megyecímerrel díszített aranygyűrűt.

Szerző

Trükkös számítással bizonyították, hogy elbírja a Duna Paks2-t

Publikálás dátuma
2018.08.29. 06:00

Fotó: Paksi Atomerőmű
A tervezett paksi bővítés úgy kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a szakértők azt állították: a hűtővíz sosem fogja túlmelegíteni a Dunát. A „soha” már a múlt héten megtörtént.
Példátlan felelőtlenség volt az Orbán-kormány részéről, hogy a szakértők által javasolt hűtőtornyos megoldás helyett a Duna vizére alapozták Paks 2-hűtését – mondták lapunknak a tervezett bővítési projekt előkészítését célzó Lévai-projektben részt vevő szakemberek azok után, hogy a múlt héten Paks alatt a folyó vízhőmérséklete a hivatalos adatok szerint hajszálnyira megközelítette, a nem hivatalos mérések szerint pedig túl is lépte a környezetvédelmi engedélyben megjelölt 30 Celsius fokos határt. Az a tény, hogy a folyó a jelenleg meglévő, összesen 2000 megawattos erőművi kapacitás mellett sem képes a nyári körülmények között elegendő hűtővizet szolgáltatni, azt jelenti ugyanis, hogy amikor a tervezett új blokkokkal együtt 4800 megawattnyi kapacitású reaktortömeg biztonságos hűtéséről kellene gondoskodni, a friss vizes hűtés visszatérően elégtelennek bizonyul majd. A helyzetet súlyosbítja, hogy mindezzel a kormány is pontosan tisztában van: úgy erőltette át a kormányfelügyelet alá vont hatósági rendszeren a beruházás környezetvédelmi engedélyét, hogy már a papír kiadásához is trükkök sorozatára volt szükség.  A problémára, illetve az engedélyezési folyamat meghekkelésére Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hívta föl a figyelmet. Mint a politikus fölidézte, a magyar szabályozás eleve önkényesen atomerőmű-párti előírásokat tartalmaz, például a nálunk 30 fokos küszöb Franciaországban 28 fok. Ráadásul a kritikus napokban átálltak kézi hőmérsékletmérésre, amit a leghűvösebb időszakban, hajnalban végeztek, tovább nehezítve, hogy kiderüljön, milyen meleg is valójában a Duna a felmelegedett hűtővíz beengedési pontja alatt. Ahogyan Jávor lapunknak elmondta – és a blogján is kitért rá –, a hűtési krízis akkor válik igazán kezelhetetlenné, amikor majd a mostani négy reaktorblokk mellé belép a bővítés keretében felépülő két újabb reaktor is: a bő kétszeresére nő a hűtési igény, illetve a folyóba jutó meleg hűtővíz mennyisége. Az EP-képviselő szerint már a bővítési beruházás környezetvédelmi engedélyének kiadásakor is látszott, hogy ebből baj lesz, a hatóság az első körben vissza is dobta a képtelen adatokat tartalmazó számításokat. „Az eredeti hatástanulmány azzal trükközött, hogy 1500 m3/s vízhozam mellett számolta ki a hőterhelés hatását a Dunára (ami másfélszeresen meghaladja a tényleges kisvízi adatokat, és inkább egy középvízi állapotnak felel meg). Ezt követően hiánypótlásként benyújtottak egy másik, 950 m3/s vízhozamra elkészített elemzést, amiben az engedély érdekében egy másik trükköt alkalmaztak. Míg az 1500 m3/s-os vízhozamnál ténylegesen 25-26 fokos dunai háttér vízhőmérséklettel számoltak, a 950 m3/s-os vízhozam esetében a kisebb víztömeghez egyszerűen alacsonyabb alap vízhőmérsékletet társítottak, és azt feltételezték, hogy a 950 m3/s vízhozamkor a Duna 20-21 fokos.” Vagyis az időközben a kormányhivatalba integrált zöldhatóság elfogadta azt a képtelen feltételezést, hogy amikor kevesebb víz van a Dunában, akkor automatikusan alacsonyabb is a vízhőmérséklet (miközben a mostani nyári aszály idején a hűtővíz nélkül is 26 fokig melegedett a Duna). A trükk bejött, az engedélyt kiadták, amihez azonban egy másik durva csúsztatásra is szükség volt: azt állították, hogy az alacsony vízhozam és a magas vízhőmérséklet kombinációja a gyakorlatban soha nem fog előfordulni. Erről az alábbiakat tartalmazza a környezeti hatástanulmány: „A vizsgálatokat a 950 m³/s-os vízhozammal és magas Duna vízhőmérséklettel is elvégeztük. Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyen vízhozam-vízhőmérséklet kombinációnak a kialakulása nagyon valószínűtlen (eddig még sohasem fordult elő, mint azt a mérési adatok is alátámasztják). Megközelítőleg 1:100 000 éves vagy attól nagyobb valószínűséggel, illetve kevesebb mint 0,1nap/év tartóssággal jellemezhető.” Jávor Benedek viszont azt hangsúlyozta, hogy a múlt héten három napon át is fennállt az, ami a hatóságilag elfogadott tanulmány szerint százezer évenként csak egyszer lehetséges, ami a számításokat és az engedélyt is nevetségessé teszi. Az Átlátszón publikált adatok szerint augusztusban hivatalosan 29,88 fokos volt a legmagasabb mért érték a Dunában Paks alatt, az Átlátszó és az Energiaklub stábja viszont ugyanott 30 fok fölötti értékeket mért. Az eltérésre nehéz jóhiszemű magyarázatot találni, különösen úgy, hogy a Vízügy honlapjáról eltűntek a Duna paksi vízhozam-adatai (holott azokból, illetve a beengedett hűtővíz mennyiségéből és hőmérsékletéből mérés nélkül is viszonylag pontosan ki lehetne számolni a folyó tényleges hőmérsékletét), aminek okára hiába kérdeztünk rá, eddig nem kaptunk választ. Jávor Benedek szerint a konklúzió mindenesetre egyértelmű: a bővítés környezetvédelmi engedélyét vissza kell vonni, és újra el kell végezni a számításokat, már a valós adatok alapján. Az ugyanis nem megoldás, hogy amikor kevés víz van a Dunában, nem működtetik majd az új reaktorokat: a beruházás megtérüléséhez a blokkok 95 százalékos kihasználtsága szükséges.

Látszott, hogy gond lesz

A mostanihoz hasonló eset már máskor is előfordult: legutóbb 2011 nyarán történt meg, hogy csak az ország minden szegletéből Paksra szállított szivattyúkkal tudták megoldani a hűtővízellátást. Mivel a Duna medre folyamatosan mélyül, a hűtővízcsatorna magasabban fekvő medrébe aszály idején gravitációs úton nem jut elegendő víz. Ezért javasolták a szakértők annak idején a hűtőtornyos hűtést, arra is utalva, hogy a klímaváltozás miatt az alacsony vízállással és forrósággal jellemezhető időszakok egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek.

Orbán és Salvini: illiberális összekacsintás Milánóban

Publikálás dátuma
2018.08.28. 19:48

Fotó: Szecsődi Balázs / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A bevándorlás állt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter találkozójának középpontjában. A magyar kormányfő megkerülte a kérdést, hogy a Fidesz ki akar-e lépni az Európai Néppártból.
Sokat sejtetett Orbán Viktor és Matteo Salvini keddi találkozója előtt, hogy a magyar kormányfő „sorstársának” és „igazi hősnek nevezte ” az olasz belügyminisztert a milánói prefektúrán tartott sajtótájékoztatót megelőzően. Két hasonló ideológiát képviselő politikus talált egymásra. Valójában azonban afféle kényszerházasság ez, hiszen Salvini nemzetközileg elszigetelt, így partnerekre van szüksége. Az Európai Unió aggódva szemléli nemcsak a bevándorlásellenes kirohanásait, hanem a Brüsszellel szembeni teljesen megalapozatlan állításait. Feltételezések szerint Salvini számára a menekültválság kiaknázása, a kikötők lezárása a bevándorlók előtt, csak az első lépés, a valódi cél, hogy fellazítsa a kemény költségvetési politikát. Nem törődik azzal, hogy hazája csakhamar belefulladhat több mint kétbillió eurós adósságába. Orbán szintén eszközként használhatja fel újdonsült barátságát Salvinivel. A szélsőséges olasz politikus komoly zsarolási potenciált jelent számára, megüzeni a Fideszt is magában foglaló európai pártcsaládnak, az Európai Néppártnak (EPP), ha kizárják a magyar pártot, akkor a szélsőségesekkel fog össze.
Az illiberális barátság azonban sokaknak nincs ínyére Olaszországban sem. Nem csak annak a legalább tízezer, túlnyomórészt baloldali tüntetőnek, akik a prefektúra épülete előtt tüntettek Orbán ellen, hanem a Liga koalíciós partnerének, az Öt Csillag Mozgalomnak sem, amelynek elnöke, Luigi Di Maio is elhatárolódott a magyar kormányfőtől megjegyezve, mivel Magyarország nem hajlandó befogadni menekülteket, ezért uniós támogatásban sem kellene részesíteni. A prefektúra épületét egyébként teljesen körülzárta a rendőrség a tüntetés ideje alatt. A megmozdulás résztvevői végig békések voltak, sokan táncoltak.
A két politikus több mint egy órát tanácskozott egymással. A sajtóértekezleten többször barátjuknak nevezték egymást, a tények nem mindig zavarták őket. Orbán elárulta azt, miért tartja nagy barátjának Salvinit. Mint mondta, „Magyarország nem felejtette el” azt, amikor az „országot” támadták az Európai Parlamentben az alkotmánymódosítás miatt, akkor Salvini felállt és megvédte hazáját. Ez a barátság mély, és a két politikus megannyi tanácskozást is tervez egymással, amint erre Salvini utalt. Meg kell állítani ugyanis a közös ellenséget, Emmanuel Macront, aki – az olasz jobboldali radikális Liga elnöke szerint – „meg akarja leckéztetni” az európai partnereket, miközben otthon „minimális támogatottsága van”. Salvini még komoly gesztust is tett Orbánnak azzal a kijelentésével, amely szerint az európai elitet Soros György finanszírozza. Ám Orbánt sem kellett félteni, amikor Macron becsmérléséről volt szó. Sajátos módon éppen akkor kezdte el bírálni a francia köztársasági elnököt, amikor egy olasz újságíró azt tudakolta tőle, el akarja-e hagyni a Fidesz az Európai Néppártot. Orbán erre szó szerint ezt mondta: „Magyar vagyok tehát lojális. A mostani találkozóhoz Silvio Berlusconi hozzájárulását kértem, aki szintén az európai pártcsalád tagja. Az európai helyzet egyszerű. Két tábor van, Macron fel akarja robbantani az Európai Néppártot, ő vezeti azt a politikai erőt, amely a migrációt támogatja. Macron a migrációt támogató pártok vezetője Európában. S itt vagyunk mi, akik meg akarjuk állítani a migrációt. Erről a kérdésben az EPP-ben is nagy vita van, azt szeretnénk, hogy a mi álláspontunk legyen általános, s az európai emberek oldalára álljunk.” 
A migráció volt a legtöbbször elhangzott kifejezés a sajtóértekezleten, de felcsendültek a szinte már unalomig ismételt szólamok arról is, hogy meg kell védeni az európai határokat, s amint Orbán mondta, vissza kell küldeni a bevándorlókat hazájukba. Sokadszorra is elismételte, hogy Magyarország a szárazföldön állította meg a migrációt, s Salvinit azért „tartjuk” hősnek, mert neki a tengeren sikerült a migránsok útját állni. Meg nem nevezett felmérésekre hivatkozva elmondta továbbá, Magyarországon „kiemelkedő tiszteletnek örvend” Salvini, s viccelődve hozzátette, ha indulna a magyar választáson, azt meg is nyerné. Orbán szerint „az ő sikerén múlik Európa jövője”. Orbán és Salvini is szót ejtett arról, hogy a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választás előtt „sok mindent meg akarunk változtatni”, s olyan Európai Bizottságra és új Európai Parlamentre van szükség, amely „egyértelműen állást foglal a határok védelme és a bevándorlás megállítása mellett”. A magyar kormányfő nem adott egyenes választ, amikor egy olasz újságíró emlékeztette arra, hogy az olasz kormány épp a menekültek elosztását kéri az európai partnerektől, amit Budapest mereven elutasít. A konkrét kérdésre ezt a tömör, de nem túl informatív választ adta a magyar kormányfő: „Olaszország egy nagy nép. A történelemben mindig tudtunk együttműködni. Ismerem az olasz kormányon belüli vitákat, de ez nem tartozik rám”.

Orbán zsarolásra használja Salvinit

Az olasz lapok egyetértenek abban, hogy Orbán látogatása egyfajta zsarolás: az Európai Néppártot akarja ráébreszteni arra, ha nincs szükség rá, akkor új szövetségeseket keres – írja a La Stampa. Az AGI hírügynökség szerint Orbánnak esze ágában sincs kilépni az EPP-ből, hiszen nem kívánja feladni azokat az előnyöket, amelyek a legnagyobb pártcsaládhoz való csatlakozást jelentik. Salvini számára viszont gondot jelent, hogy melyik frakcióba ültesse majd a Liga képviselőit. A La Repubblica megjegyezte, hogy a kormány másik erős embere, Luigi Di Maio a kedd délutáni megbeszélések idején már Egyiptomban tartózkodott, előző nap azonban kifejtette véleményét a magyar kormányfő látogatásáról. Mint mondta, Orbán falakat emel és megtagadja a szolidaritást. „Meglátásom szerint azok, akik nem hajlandóak részt vállalni a menekültek elhelyezéséből, nem szolgálnak rá az uniós forrásokra” – fejtette ki. A lap utalt arra, hogy előzőleg Enzo Moavero Milanesi olasz külügyminiszter sem rejtette véka alá a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai során, hogy akadnak véleménykülönbségek magyar kollégájával, de „közös nevezőre jutottak a bevándorlást illetően”

Érdekvezérelt barátság

Szent-Iványi István külügyi szakértő, korábbi EP-képviselő szerint nem a két ország, sokkal inkább a két párt közös érdekei kerültek szóba a jövőre esedékes uniós választások kapcsán a tárgyaláson, Salvini ugyanis korábban sem rejtette véka alá, hogy a Ligák Ligáját vagyis egyfajta szélsőjobboldali pártszövetséget akar létrehozni az EP-választásokig, amely szándékai szerint akár 40 százalékot is szerezhetne az EP-voksolásokon, így blokkolhatná az uniót. Ezért is hangsúlyozhatta a találkozó után, hogy ez most csak az első találkozó, s az első lépés – hamarosan például a már Rómában tartózkodó Andrej Babis cseh miniszterelnökkel kerül sor hasonlóra. Orbán Viktor azonban jól láthatóan kerülte ezt a témát, s inkább szóvirágokban hízelgett vendéglátójának. Szent-Iványi szerint a migráció ügyében eltérő a két vezető álláspontja, ezért sem lehetett várni ezzel kapcsolatos érdemi bejelentést: Salvini a kötelező kvóták bevezetésében érdekelt, míg Orbán épp ellenkezőleg, azt hangoztatja, hogy minden országnak magának kell döntenie erről a kérdésről. D. J.