Szélsőjobboldali erőszakhullám: hárman vertek össze egy bevándorlót Németországban

Publikálás dátuma
2018.08.30. 11:04

Fotó: JAN WOITAS / AFP
Napok óta csak egyre feszültebbé válik a helyzet, egyre több a bevándorló-ellenes erőszakos megmozdulás az országban.
Három ismeretlen vert össze egy 20 éves bevándorlót Németországban, a héten fellángolt idegenellenes erőszakhullám részeként - írja a Reuters.
A szerda késői óráiban az Északi-tenger partján fekvő Wismar városában megtámadott áldozat éppen hazafelé tartott, mikor a három ismeretlen körülállta. Idegengyűlölő frázisokkal sértegetni kezdték, majd ketten megütötték az arcán, a harmadik támadó pedig egy lánccal a testét kezdte ütni. Mikor földre esett, megrugdosták. A rendőrség most szemtanúkat keres.
Mindennek előzménye, hogy vasárnap hajnalban egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki állampolgár leszúrt egy 35 éves, orosz származású német férfit Chemnitzben. A bűncselekmény indítéka nem ismert. Ugyan a tetteseket őrizetbe vették, ám a német szélsőjobboldalnak ez kevés volt: egy 800 fős, be nem jelentett, pogrom-szerű felvonulást tartottak vasárnap, majd kedden már 5 ezren vonultak utcára.
Szerző

Zsarolja az EU-t Salvini kormánya

Publikálás dátuma
2018.08.30. 10:30
A kabinet a genovai híd tragédiájáért is az EU-t tette felelőssé
Fotó: GIANNI SCHICCI / AFP
Brüsszel aggodalommal várja az olasz költségvetést. Ha a kormány megvalósítja ígéreteit, 100 milliárd euróval terheli meg az amúgy is gyenge lábakon álló büdzsét.
Az Európai Bizottság feszülten várja a populista olasz kormány első költségvetési tervezetét. Ha ugyanis ez számos választási ígéretet tartalmaz, az azt is jelenti, hogy Róma továbbra is a Brüsszellel szembeni konfrontációra épít. Egyértelmű, hogy az olasz kormány a költségvetési szigor jelentős fellazítása nélkül egy sor ígéretét nem lesz képes teljesíteni. Matteo Salvini belügyminiszter stratégiája: lyukat beszélni az emberek hasába. Kormányát semmiért sem terheli felelősség, mindenért Brüsszelt kell hibáztatni. A legabszurdabb felvetése az volt, hogy a genovai híd összeomlásáért is az Európai Bizottságot terheli felelősség, mert nem adott elég forrást az infrastruktúra fejlesztéséhez. Később Luigi Di Maio, a kormánypárti Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője, megfenyegette Brüsszelt, nem fizetik tovább az évi 20 milliárd eurót az Európai Unió kasszájába, ha az uniós partnerek nem hajlandóak befogadni a Catania partjainál kikötött Diciotti nevű hajón lévő menekülteket. (Később megoldódott a kérdés, miután eljárás indult Salvini ellen, múlt vasárnap leeengedték a hajó fedélzetéről a több mint 130 menekültet.) A fenyegetés hatott, Günther Oettiniger, az EU költségvetési biztosa közölte, Brüsszel továbbra is támogatja Rómát, de elvárja, hogy a menekültkérdéssel kapcsolatos feladatokat és az uniós költségvetést ne mossák egybe. Mint mondta, Olaszország évente 14-16 milliárd eurót fizet a közös kasszába, s nem 20 milliárdot, amint ezt Di Maio állítja. Mindez azonban azt mutatja, a római kormány semmitől sem riad vissza, folyamatos konfrontációra épít. Úgy viselkedik, mint Alekszisz Ciprasz első görög kormánya, amely szintén a konfrontációra épített, de kénytelen volt belátni, a túlélés záloga a hitelezőkkel való együttműködés. Olaszország azonban sokkal nagyobb zsarolási potenciállal rendelkezik, hiszen mégiscsak az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, mintegy 2,6 milliárd euróval az ötödik legnagyobb nettó befizető, Görögország viszont az egyik legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós büdzsének. Az olasz gazdaság azonban rendkívül ingatag lábakon áll. Az ország adósságállománya 2,3 billió euró. Giovanni Tria gazdasági miniszter szerint a lassú, az egy százalékot alig meghaladó gazdasági növekedés miatt emelkedni fog a költségvetési hiány. Ilyen körülmények között az adósság visszafizetése is ónos lassúsággal halad majd. Emiatt is izgalmas, milyen költségvetési tervezetet nyújt be a kabinet. Bár Tria próbálná a kiadásokat észszerű keretek között tartani, nincs könnyű dolga a populista vezetőkkel. Ha a kormány tartaná magát az ígéretekhez, akkor a költségvetési hiány az egekbe szökne. Az adócsökkentés, a 780 eurós alapjövedelem bevezetése, az infrastruktúrába való beruházások jelen körülmények között megvalósíthatatlan ígéreteknek tűnnek. Salviniék már most felkészülnek a Brüsszellel való konfrontációra. A belügyminiszter legutóbbi interjúiban már felvázolta a lehetőségét egy esetleges olasz pénzügyi válságnak, amely mögött olyan „sötét erők” rejtőznek, amelyek meg akarják buktatni a kormányt. Mint a Corriere della Serának elmondta, „a gazdasági támadás főpróbája már el is kezdődött”. A firenzei La Nazione című lapnak pedig kifejtette, „minden létező módon megpróbálják elfojtani az olasz kormány erőfeszítéseit tőzsdespekulációkkal, a hitelminősítők leminősítéseivel. A Liga egyik legbefolyásosabb politikusa, Giancarlo Giorgetti, a parlament költségvetési bizottságának elnöke már augusztus közepén figyelmeztetett a leselkedő veszélyre. A populisták kedvenc orgánumának, a Libero című lapnak elmondta, „olyan támadást várok, amelynél kiválasztják a zsákmányt, aztán lecsapnak”. Azért is érdekesek ezek a kirohanások, mert az ország mostani helyzetében épp a piacok megnyugtatása lenne a cél. Öngyilkos stratégiának tűnik azonban mindez egy olyan helyzetben, amikor az év végéig 47,9 milliárd rövid és 65,7 milliárd hosszú lejáratú államkötvényt kell visszafizetni. Feltételezések szerint nem feltétlenül a Brüsszellel szembeni harcot készítik elő a különféle veszélyes összeesküvés-elméletek hangoztatásával, hanem Giovanni Triára kívánnak így nyomást gyakorolni, hogy a 2019-es költségvetés tervezése során három százalék fölé tervezze a GDP-arányos hiányt, amivel szembemenne az EU előírásaival.

Nehéz lesz a kilábalás

Becslések szerint az olasz kormány ígéretei 100 milliárd eurós pluszkiadást jelentenének a költségvetés számára. Az Európai Bizottság ezért aggódva várja a kabinet sarokszámait. Gustavo Piga római közgazdászprofesszor az osztrák ORF-nek elmondta, a mostani siralmas helyzetért Brüsszel is felelősség terheli, mert rossz gyógyszert írt fel az olasz páciensnek. Túl szigorúnak tartja a megszorítások politikáját, a közpénzek befagyasztását. Finoman fogalmazva a közvélemény szemében sem túl népszerűek ezek az intézkedések, s ezt használja ki a populista kormány, amikor az Európai Bizottság ellen hangolja az embereket. Bár nyilvánvaló mennyire abszurd Brüsszelre hárítani a felelősséget a genovai híd tragédiájáért, sokan elhiszik azt, hogy mindez azért következett be, mert az Európai Bizottság nem adott kellő támogatást az infrastruktúra fejlesztésére. A válságból való kilábalást nehezíti a pénzintézetek nehéz helyzete, a bankok 186 milliárd eurós rossz hitelt halmoztak fel. A nehézségeket a legendás olasz korrupció is tetézi. A politikai támadások sem segítik a költségvetést. A kormány célkeresztjébe kerültek a multik is, különösképpen az a Benetton cég, amelynek résztulajdonában van az Atlantia nevű infrastrukturális vállalat, amely az autópályák felügyeletéért felelős. Csakhogy a támadás révén zuhantak a vég részvényei, ami nem tesz túl jót Itália megítélésének.

Barnier szerint is fel kell készülni a megállapodás nélküli Brexitre

Publikálás dátuma
2018.08.30. 10:29
Michel Barnier
Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Ennek ellenére még mindig lehetségesnek tartja az északír határ kérdésének megoldását.
Fel kell készülni arra, hogy Nagy-Britannia úgy léphet ki az Európai Unióból, hogy addig nem sikerül megállapodást elérni – mondta a Reuters összefoglalója szerint Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója csütörtökön a német Deutschlandfunk rádiónak. Barnier szerint – még akkor is, ha a rendezett kilépés a cél – az EU-nak mindenre fel kell készülnie, ennek pedig ez a forgatókönyv is a része. Megismételte, hogy a tárgyalások legérzékenyebb pontja az ír-északír határellenőrzés ügye, de lehetségesnek tartja a kérdés megoldását.

May szerint „nem jelentené a világ végét”

Szerdán a brit miniszterelnök is a Barnier által említett lehetőséget boncolgatta. Mint megírtuk, Theresa May közölte: „az sem jelentené a világ végét”, ha Nagy-Britannia úgy lépne ki jövőre az Európai Unióból, hogy addig nem sikerült megállapodást elérni a jövőbeni kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról. Mint mondta, továbbra is úgy gondolja, hogy egy esetleges rossz megállapodásnál az is jobb, ha nem születik megállapodás az EU-val a brit uniós tagság március végén esedékes megszűnéséig. May szerint a brit kormány megteszi az előkészületeket arra, hogy egy ilyen helyzetből is sikert kovácsolhasson, de elsősorban azon dolgozik, hogy sikerre vihető, jó megállapodást érjen el az Európai Bizottsággal folyó tárgyalásokon. 

Észak-Írország fél lábbal a EU-ban maradna

Az Európai Bizottság egyedi indítványa „közös szabályozási térség” kialakítását célozza az ír sziget egészén, annak érdekében, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani lehessen a határellenőrzés nélküli forgalmat. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere, jóllehet a brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az unió egységes piacáról is és vámuniójából is. Az utóbbi hónapokban a brit kilépés feltételrendszeréről folyó tárgyalások sarkalatos – egyelőre megválaszolatlan – kérdésévé vált, hogy miként lehetne e határt a Brexit után is a jelenlegi helyzethez hasonlóan teljesen nyitva tartani, úgy, hogy se az EU vámuniójának integritása, se az Egyesült Királyság alkotmányos területi egysége ne sérüljön.  

Szerző