Ahol a koncertek nem recsegnek

Publikálás dátuma
2018.09.01. 14:43

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Légkondicionált elővárosi vasúttal Kelenföldről mindössze tizenkilenc perc Érd. Budafokról autóval csak öt perc. Ha egy jó, ráadásul ingyenes dzsesszfesztivált keresünk, igazán megéri útra kelni a fővárosból.
Addig jár az ember koncertre, míg maga is koncertszervező lesz − hogy időnként mennyire „veszélyes” tud lenni a zeneszeretet, arról Irk Réka programozó, dizájner, az Érdi Jazz Fesztivál szervezője is tanúságot tehet. – Véletlenül csöppentem a fesztiválszervezésbe. Nagyon szeretem a dzsessz zenét, sok koncertre jártam, heti egy-három koncert kell nekem. Mikor dolgozom, akkor is egyfolytában szól a dzsessz. Amikor a fiam kirepült otthonról, épp azon gondolkodtam, valamilyen önkéntes munkát vállalok, de jött a felkérés: segítsem a fesztivál online megjelenését, népszerűsítését. Az első fesztivált Kéri Mihály festőművész, az Érdi Galéria vezetője szervezte, ami sokkal jobb volt annál, mint amennyien értesültek róla. Végül úgy találták, nemcsak a weboldal működtetésében vagyok kompetens, a fesztiválszervezés feladatával is megbíztak. Tudtam ajánlani zenészeket, húzóneveket, a második fesztiválra már tényleg sokan jöttek. Nemcsak a helyiek és a fővárosiak, hanem a környező városokból, településekről, sőt Szentendréről és Esztergomból is jönnek – mesélte lapunknak. Szeptember 4-től 9-ig már negyedik alkalommal rendezik meg a fesztivált. Irk Réka koncepciója: a könnyebben befogadható, de minőségi dzsesszt megmutatni olyan muzsikusokkal, akik korábban ritkán, vagy soha nem játszottak együtt. – Idén három helyszínen leszünk. Kedden a Szepes Gyula Művelődési Központban a legendás gitárművész, zeneszerző, László Attila lép fel Háy János író-költővel. – Mint Irk Réka elmondta, a jazz és irodalom estet majdnem törölni kellett, mivel az eredetileg meghívott Grecsó Krisztián megbetegedett. Háy hozza magával a saját verseit, valamint jó barátja, Grecsó Krisztián tárcáját. Csütörtök este viszont időben kell érkeznie annak, aki ülőhelyet is szeretne magának a Zenei Könyvtárban. Czirják Csaba gitáros amerikai tanulmányok után van újra itthon, új triójával a folkkal átitatott, „érthető” dzsesszt műveli, a repertoáron néhány standarddal is. A fesztivált péntektől vasárnapig a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében kell keresni. – Gyönyörű szép, fás, bokros kert, a közepén egy felújított kocsiszín áll, az esőtől se kell félni – írta le a helyszínt Irk Réka. Pénteken a Hajdu Klára Quartet muzsikál itt Fekete-Kovács Kornéllal. A trombitaművész 2015-ben közreműködött már a kvartett Chet Baker-albumán, ám ritkán koncerteznek együtt. A jazzt, soult és funkyt vegyítő Kiss Attila Quartet (a billentyűknél Tzumo foglal helyet, basszusgitáron Szőke Péter, dobon Tiba Sándor játszik), valamint a smooth jazz egyik legismertebb szaxofonosa, Zolbert szombati koncertje sem lesz megszokott élmény. A gitáros Kiss Attila szerzeményeit zolbertesen, míg Zolbert számait Kiss Attila stílusában fogják előadni. – Harmóniák, kellemesen hallgatható, kicsit popos zene, sokaknak ajánlott – tette hozzá Irk Réka. Az Érdi Jazz Fesztivál vasárnapi sztárfellépője az egyik legnépszerűbb magyarországi dzsesszzenekar, a Balázs Elemér Group lesz. A fesztivál támogatójának köszönhetően, akárcsak tavaly, idén is egyetemisták muzsikálhatnak délután a főműsor előtt: Varga Tivadar zongorista, ifjabb Oláh Kálmán szaxofonos, Csík Dániel basszusgitáros és Márkosi András dobos. Mint a műfaj elkötelezettje, Irk Réka rendszeres vendége a zeneművészeti egyetem dzsesszista vizsgakoncertjeinek, ez alapján válogatott idén is. – Már az első évfolyamosok között is hallani olyan zenészeket, akikből nagy muzsikusok lehetnek, ha nem vesztik el a szorgalmukat – állítja a fesztiválszervező. És ami egyáltalán nem mellékes: Irk Réka nagyon büszke arra, hogy a városi művelődési ház sokat áldozott a hangtechnikára, azaz a fesztivál koncertjeinek hangzása olyan, mint a legjobb dzsesszklubokban. Nem fognak recsegni a hangfalak – ígéri a szervező, ami valljuk be, elég nagy vállalás.
Témák
zene Jazz Érd
Frissítve: 2018.09.14. 09:30

Ideiglenes akadémia osztana alternatív Nobelt a botrány után

Publikálás dátuma
2018.09.01. 11:30
MEGKOPOTT A FÉNYE - Eddig hétszer nem adták át a díjat
Fotó: EITAN ABRAMOVICH / AFP
Szexuális zaklatás s korrupció tépázta meg a Svéd Akadémia tekintélyét, így nem biztos, hogy idén kiosztják az irodalmi Nobel-díjat. Alternatív elismerés viszont biztos lesz, a négy jelölt neve is ismert.
Botrány botrány hátán: a Svéd Akadémiát tavasszal négy tag hagyta el tiltakozásképpen, az irodalmi Nobel-díjakról döntő grémium létszáma tízre csökkent. Most hárman, Peter Englund, Kjell Espmark és az akadémia korábbi elnöke, Sara Danius jelezték, újra szeretnék folytatni munkájukat, hogy biztosítsák az intézmény jövőjét – írta a Svenska Dagbladet. Klas Östergren író, aki szintén a tavaszi kilépők között volt, egyelőre nem jelezte, hogy visszatérne az akadémia soraiba. 
Az akadémia alapszabálya szerint legalább tizenkét tag szükséges ahhoz, hogy határozatképes legyen, így elvben újra lehetőség van arra, hogy októberben kihirdessék, ki kapja az idei irodalmi Nobel-díjat. Ám ez puszta matematika. Korábban az akadémia maradék tagjai már döntöttek arról, hogy a megkopott tekintélyű elismerést idén már senki sem veheti át. Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta adják át, azóta mindössze hétszer fordult elő, hogy erre nem került sor. Az akadémia válságát egy korábbi tag, a Katarina Frostensen költőnőt körülvevő botrány váltotta ki. Férje, a francia Jean-Claude Arnault az egyik legbefolyásosabb szereplője a svéd kulturális életnek: hét nő állította róla, hogy molesztálta őket. A Svenska Dagbladet korábbi értesülése szerint Victoria koronahercegnő is Arnault áldozata lett. A botrány korrupciós része a költőnőre maradt: Frostenson elhallgatta, hogy résztulajdonosa egy olyan, a férje, Jean-Claude Arnault által vezetett rendezvényközpontnak, amely anyagi támogatást kapott a Svéd Akadémiától. Mindeközben svéd értelmiségiek létrehozták az Új Akadémiát, hogy legalább egy alternatív irodalmi Nobel-díjra fussa az idén. Egy negyvenhat névből álló szerzői listát hoztak létre, ebből négy alkotót emeltek ki egy vilgméretű online szavazás eredményének a figyelembe vételével. A japán Murakami Haruki, a kanadai Kim Thuy, a brit Neil Gaiman és guadeloupe-i francia író, Maryse Condé közül egy zsűri fogja meghatározni a győztest (Murakami Haruki, akárcsak Nádas Péter, már évek óta az irodalmi Nobel-díj egyik várományosa). A díjat október 12-én adják ki, és december 10-én adják át. A tervek szerint az Új Akadémia ezek után feloszlatja magát.
Frissítve: 2018.09.01. 13:31

Bradley Cooper, a bitang jó alkoholista

Publikálás dátuma
2018.09.01. 10:30
Bradley Cooper és Lady Gaga
Fotó: Vincenzo PINTO / AFP
Csillag születik: a cím ezúttal nem egy tehetségkutatóé, hanem Bradley Cooper első rendezéséé, amit Velencében versenyen vetítettek. Persze Cooper filmjében is felfedeznek egy sztárt: Lady Gagát.
A velencei filmfesztivál idén beerősített az amerikai alkotások és világsztárok tekintetében. Amikor megláttam, hogy a versenyen kívül vetített Csillag születik című produkciónak nemcsak a főszereplője, hanem (elsőfilmes) rendezője is Bradley Cooper, a partnere pedig Lady Gaga, akkor a vörös szőnyeget gondoltam indoknak a film beválogatása mellett – igazán jól mutatnak ott. A film aztán mindenkit meglepett, bár első fél órája bővelkedik az álomgyári sablonokban. Adott egy kiégett, beteg, alkoholista rocksztár, Jackson Maine (Cooper), aki egy transzvesztita bárban megismer egy szuper tehetséget. Ally eddig azért nem futott be, mert a pozícióban lévő férfiak azt mondták neki: túl nagy az orra. Ám most Jackson van nyeregben, neki pedig minden tetszik a csajon. Jönnek a kötelező körök: közös ének, szerelem, csillag születik. Ennél sokkal érdekesebb, ami eztán következik: a két totálisan össze nem illő ember portréja, akik nem tudnak egymás nélkül élni, de együtt sem. A Csillag születik bevállalós dráma, amely nem mentes a kliséktől, mégis olykor igazán átütő. Sokkoló, de muszáj leírnom: Bradley Cooper bitang jó alkoholista és énekes a filmvásznon. Az énekes Lady Gagáról eddig is tudtuk, hogy jó a színpadon, ám színésznőként egyelőre még várnia kell az elismerésekre.
Bár a Csillag születik nem hibátlan, jogos a kérdés, vajon Cooper fog-e még rendezni? Az Oscar-jelölt amerikai színész készséggel válaszolt: ez a film négy évébe került, de élvezte minden percét, és ha engedi neki a Warner stúdió, akkor sokkal több történetet fog még elmesélni rendezőként. – Minden attól függ, hogy mások hisznek-e benned – hangsúlyozta Cooper. – Számos inkarnációját láttuk már ennek filmnek: szerelem, függőségek, de ezt a történetet még senki sem mesélte el ilyen formában – vélte Lady Gaga. Hozzátéve: ő nem nagyon hasonlít a filmben játszott figurára, hiszen Ally feladta fiatalon a reményeit, míg ő tizenkilenc évesen hitt magában, és senki sem állhatott az útjába. A színészi játékkal kapcsolatosan a popdíva bevallotta: azzal, hogy Bradley Cooper „lebontotta” ismert maszkját, sminkjét, sebezhetővé tette. Ám ennek köszönhetően tudott azonosulni Ally karakterével. Bradley Cooper és Lady Gaga ezek után egymásnak udvarolt a sajtó előtt. Cooper, mint mondta, a filmben azokat a jeleneteket élvezte igazán, amelyekben nem volt benne, mert akkor csak hallgathatta Lady Gagát. Az énekesnő viszonozta a bókokat: szerinte Cooper ihletett zenész, nem is érti, eddig miért csak színészkedett. Az „adok-kapok” így folytatódott.
A velencei filmfesztivál versenyprogramjában másfajta adok-kapok megy: ott a sztárrendezők adják egymásnak a stafétabotot. Idén a legerősebb művet a mexikói Alfonso Cuarón hozta, filmje egykori őslakos dadája, Cleo alakjának az emlékeire épül. Cuarón fekete-fehér drámája nagyon lassan bomlik ki, kell némi idő ahhoz, hogy felvegyük a hangulatot és a tempót. Ám ahogy telnek a percek, egyre mesteribbé válik az, amit a filmvásznon látunk. Az 1970-es évek Mexikójában egy jómódú, de széteső polgári család feje eleinte csak félrelép, majd örökre eltűnik. Dadaként, mindenesként ezt a családot szolgálja a szegénysorból érkezett Cleo. Aztán teherbe esik. Ha a Roma Hollywoodban készült volna, feltehetően e pontnál Cleót elbocsátanák. Itt viszont családtagként kezelik. Megkapó jelenet: a fájdalommal teli nők és a gyerekek egyszer csak összeborulnak, szeretik egymást, némán. Persze, ennél sokkal több minden van a Romában: érintőlegesen láthatjuk egy politikai diktatúra velejáróit, társadalmi igazságtalanságait is. De Cuaróntól távol áll a példabeszéd, a tanmese. Inkább csak szemlélődik, telepakolta a filmjét sok csodával, hogy úgy érezzük, tényleg látjuk ezt a hetvenes évekbeli zűrzavaros időket. Sokszor leírtuk már, a filmkészítők a mozisok tiltakozása ellenére mennyire örülnek a Netlfix rendszernek: a streaming szolgáltatótól teljes művészi szabadságot és magas költségvetést kapnak. Alfonso Cuarón Romája az egyik a hat Netflix-film közül, ám az alkotás gyártását mégis a Participant Media és független producerek fedezték. Cuarón 65mm-es kamerával vette fel a Romát, képei lenyűgözők, és valljuk be, inkább nagyvásznon, mintsem számítógépes monitoron vagy tévén mutatnak jól. Várható volt, hogy az újságírók felteszik a megfelelő kérdéseket. Cuarón visszavágásként arról faggatta az újságírókat: mikor láttak utoljára moziban filmklasszikust, egy Antonioni- vagy Bergman-filmet? Egy fekete-fehér drámát nagyon nehéz elhelyezni manapság a mozikban, hogy az emberek mégis láthassák a Romát, a Netflix volt az egyetlen megoldás – hangsúlyozta a mexikói rendező. David Linde producer hozzátette: szeretik ők a mozit, de az még jobb, ha a Roma biztosan eljuthat a nézők millióihoz.