Az egészségügytől félünk, nem a bevándorlástól

Publikálás dátuma
2018.09.02 10:47
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A világ félelmeiről készült felmérésből kiderül, az egészségügy továbbra is katasztrofális helyzetben van a magyarok szerint. Ráadásul az ország háromnegyede szerint rossz irányba mennek a dolgok.
A magyarok az egészségügy, illetve a szegénység miatt aggódnak jobban, mint bárki más – derül ki az Ipsos 28 országban végzett reprezentatív felméréséből, amit a Ténygyár szúrt ki.
10-ből 7 magyar említette a legsúlyosabb három probléma között a gyógyulás feltételeit - a kutatás arról tanúskodik, hogy nincs más olyan ország, ahol ennyire súlyosnak tartanák az emberek az egészségügy helyzetét. Még 40 százalék feletti arányt is csak három államban mértek (Lengyelország 56%, Brazília 45%, Egyesült Királyság 44%).
A felmérés résztvevőinek mindössze negyede volt az, aki említette egyáltalán az egészségügyet a legsúlyosabb gondjai között.
Hasonló a helyzet a szegénységgel és a társadalmi egyenlőtlenségekkel: ezek a magyarok 57 százaléka szerint tartoznak az ország súlyos gondjai közé. Ennél többen csak Oroszországban érzik súlyos problémának az egyenlőtlenségeket (64%).
A felmérés szintén rácáfol az áprilisi választások eredményeire:
a magyarok háromnegyede, 74 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban.
A világátlag 54 százalék, és Magyarországnál csupán Brazília, Peru és Dél-Afrika lakosai látják borúsabban a helyzetet. Olaszországban ugyanakkor Giuseppe Conte miniszterelnökké választásának hónapjában 13 százalékkal lettek elégedettebbek az emberek, és a mexikói elnökválasztás is hasonló eredményt hozott: Andrés Manuel López Obrador győzelme 19 százalékkal emelte az országos elégedettséget.
A magyar bankokról nem sok jót mond, hogy a hitelhez jutás problémáját a vizsgált 28 ország közül a magyarok tartják a legfontosabbnak – nálunk 8 százalék említette, míg a világátlag csupán 2 százalék. Érdekesség még, hogy a lényegében 2015 óta folyamatosan tartó menekültellenes kormányzati kampány ellenére,
a magyarok továbbra sem tartanak sem a migrációtól, sem a kormánysajtóban a migrációval rendszeresen összekapcsolt terrorizmustól.
A legsúlyosabb probléma világszerte a munkanélküliség, a szegénység, a bűnözés és a politikai korrupció volt. Ezeket az összes megkérdezett 32-33 százaléka sorolta hazájának három legaggasztóbb gondja közé. A klímaváltozás miatt csak 10 százalék, a szélsőségek előretörése miatt pedig csak 9 százalék aggódik.
2018.09.02 10:47
Frissítve: 2018.09.02 11:04

Már folyik a KESMA átvilágítása

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:45

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A héten több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát – tudta meg a Népszava.
- A héten hozzánk is megjöttek az átvilágítók. Egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de biztosan sorra kerül majd a többi részleg is - mondta lapunknak a KESMA-hoz tartozó országos médium egyik vezető munkatársa. Mint megtudtuk, ugyanez zajlik más szerkesztőségeknél is. Ezzel a gyakorlatban is megkezdődött a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése, forrásaink szerint a mostani átvilágítás csak az első lépés. Az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
- Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak - monda az egyik érintett.
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. Úgy tudjuk, az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig a 24.hu már írt egy belső körlevélre hivatkozva, hogy a Hír-, és az Echo Tévé hírműsorait közösen készítik majd. 
A TV2-nél - mint ahogyan azt a Válasz Online megírta -, már Andy Vajna halála után négy nappal rendkívüli közgyűlést tartottak, Mészáros Lőrinc emberei pedig át is vették az irányítást az igazgatóságban. Ettől függetlenül egy tévés vezető szerint még korántsem eldöntött a csatorna sorsa: egyrészt logikus lenne, hogy ez is a KESMA részévé váljon, másrészt forrásunk szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy még nem született döntés a TV2 jövőjét illetően. A gyors hatalomátvételre elsősorban azért volt szükség, hogy biztosan házon belül maradjon a televízió.
2019.02.16 06:45
Frissítve: 2019.02.16 06:45

Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak.
A jelek szerint csendben egy kft. kezébe került a az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja, amit decemberben észszerűsítés címén zártak be. Ez volt az a hely, ahol az utazási betegségek ellen nemcsak az állampolgárokat, de diplomatákat is rendszeresen oltották. Hatvan évnyi oltási adatot halmoztak fel az intézményben, így innen lehet hatósági igazolást is kérni, hogy meg van-e a szükséges oltása valakinek az aktuális utazásához. Például a sárgaláz elleni oltások, amelyek egy életre szóló védelmet jelentenek, azok is itt vannak nyilvántartva. A Nemzeti Népegészségügyi Központ, egykori ÁNTSZ hónapokig csak terelgette az érdeklődő polgárokat és újságírókat. Sőt január közepén Müller Cecília országos tisztifőorvos a Medicalonline szakportálnak még arról beszélt, hogy „az oltóközpont átszervezés alatt áll, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szervezet keretein belül a továbbiakban milyen módon biztosíthatják a nevezett szolgáltatást az utazóknak.” Hihető volt, hogy az országos tiszti főorvos komolyan gondolja az újranyitást, mert közvetlenül a decemberi bezárás előtti hetekben állami tenderrel szokatlanul nagy mennyiségben, mintegy 61 millió forint értékben vásároltak oltóanyagot a központ számára. A minap megjelent egy link az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapjának az oltóközpontjukat propagáló oldalán, amely egy másik honlapra tereli az ügyfeleket, hogy ott jelentkezhetnek be a szolgáltatásra. Ez a link azonban kivisz az OEK honlapjáról az Oltócentrum.hu oldalra. Azt, hogy ki a webcím valódi tulajdonosa, nem lehet tudni, mert a domaint egy olyan szolgáltatónál regisztrálták, amely kifejezetten azzal hirdeti magát, hogy elrejti a tulajdonosokat a nyilvánosság elől. Az új honlapon cégnévként egyedül - különösebb funkció meghatározása nélkül - az Oltóközpont Kft. szerepel, amely egyébiránt tart fenn ezen területen más helyen is magánszolgáltatást a fővárosban. 
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a cég tulajdonosa Kámány Zoltán Roland és Benkő Gábor. Megkérdeztük a humán tárcát, hogy mikor, milyen nyilvános pályázattal és milyen feltételekkel privatizálták a központi utazási egészségügyi szolgáltatást, amire az alábbi választ kaptuk. „A Nemzetközi Oltóközpont a Nemzeti Népegészségügyi Központ fenntartásában és működtetésében áll, a hatályos alapító okiratban és a működési engedélyében foglaltak szerint. Privatizációra nem került sor. Az Oltóközpont működtetését a Nemzeti Népegészségügyi Központ működési engedélyében foglalt feltételekkel, közreműködő, mint egészségügyi szolgáltató látja el. Az oltóanyag készlet fölött a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik. Az Oltóközpont nem önálló szervezeti egység, korábban az Országos Közegészségügyi Intézet, ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ részeként működik, a Járványügyi Főosztályon belül.​” Ha jól értjük a hivatal körülményes válaszát, akkor sikerült egy olyan céget megbízni a feladat ellátásával, amely a piacon üzleti konkurense az állami szolgáltatónak.
Szerző
2019.02.16 06:00
Frissítve: 2019.02.16 06:00