Itt a hódító magyar kriptopénz

Nagy nemzetközi elismerést kapott egy magyar számítástechnikai cég, a BlockBen, amelynek találmánya új típusú kriptovaluták fejlesztését teszi lehetővé. A BlockStock mögött aranyfedezet áll.

Az év innovatív terméke díjat érdemelte ki egy magyar tulajdonú cég, a BlockBen új platformja és BlockStock kriptovalutája. Az elismerést a szingapúri Crypto Currency Expón, a befektetők, bankárok és a bankszektorban működő számítástechnikai cégek egyik legnagyobb rendezvényén adták át. Az új találmány, fejlesztői és az őket méltató szakemberek szerint is megújítja a kriptovaluták piacát. Az új felületen korlátlan számban lehet létrehozni kriptovalutákat, a tranzakciók jóváhagyását egy különleges eszköz végzi – a BlockStock. „Ezt úgy kell elképzelni, mint a rendszer motorját. Különleges, egyedi struktúrákat tudunk megvalósítani, ezt szemléltetik saját kriptóink is” – tette hozzá Bodnár Viktor.

A cég a díjat a platform üzleti modelljéért és technológiai hátteréért érdemelte ki. A BlockStock egyesíti a kriptovaluták két nagy típusának előnyeit: az aranyalapnak köszönhetően stabil, miközben hála az üzleti modelljének szinte korlátlan növekedési potenciállal rendelkezik. A platformon létrehozott kriptovaluták alapja az aranyon túl bármilyen stabil valós eszköz lehet, akár egy értékes festmény is kriptovalutává alakítható – mondta a magyar cég vezetője.

Mi az a kriptovaluta?

A kriptovaluta (magyarul titkos pénznem) voltaképpen egy számítógépen tárolt kódsorozat, amely – ahogy a valódi pénz vagy bármely nemesfém, a használói megegyezésének köszönheti valódi értékét. Bár a kilencvenes években már kitaláltak ehhez hasonlót, végül 2009-ben jött létre, a gazdasági válságot követően azért, hogy az egyik ember úgy küldjön át értéket a másikhoz, hogy ne legyen harmadik, közvetítő fél. (Ez ma már nem feltétlenül van így, léteznek olyan váltó oldalak, amelyek munkájukért részesedést számolnak fel).

A legrégebbi ilyen pénzegység a bitcoin (BTC), egy Satoshi Nakamoto álnéven tevékenykedő számítógépes szakember vagy csoport találmánya. Nakamoto egy tanulmányban írta le egy olyan valuta létrehozását, amelyet – ellentétben a bankszámlánk tranzakcióival – nem lehet nyomon követni, de ugyanolyan megbízható. Az így létrejött, decentralizált valutához nincs szükség bankrendszerre, vagy kibocsátó államra, léte pusztán matematikai bizonyítékra épül. A bitcoin annyit ér, amennyit fizetünk érte, vagyis a tőzsde miatt van értéke. Az az erőssége, hogy az egészet egy program kontrollálja. Működésének lényege, hogy egy nyilvános hálózat által naprakészen tartott „főkönyvben” van nyilvántartva az összes valaha lezajlott bitcoin-tranzakció, így minden egyes bitcoin gazdája nyomon követhető. Mindezt meghatározott méretű blokkokba „csomagolva” tárolja a rendszer, mely tartalmazza az előző blokk címsorát, mely ismét egy sor tranzakciót tartalmaz és elődjére mutat, és így tovább, innen az elnevezés, „block chain”.

A bitcoinoknak azért van értékük, mert sokan (egyre többen) elfogadják fizetőeszközként. Amikor azt mondjuk, hogy egy pénznek aranyfedezete van, az azt jelenti, hogy van egy ígéret, hogy a pénzt aranyra lehet váltani. Bizonyos értelemben azt lehetne mondani, hogy a bitcoin „fedezetét” az elfogadó és pénzváltó helyek adják.

A kriptovaluták úgy kerülnek elő, hogy „kibányásszák” őket. Ez nem más, mint számfejtés: a hálózatot alkotó bányászok gépei a megfelelő szoftver segítségével ellenőrzik és hagyják jóvá a nyilvános főkönyvet. Hogy a hamisítást ki lehessen zárni, munkájuk bizonyítékaként egy bonyolult matematikai feladványt oldanak meg. Az ezt meghatározó algoritmus, ezáltal pedig a bizonyíték előállítása a hálózat összteljesítményéhez mérten válik egyre bonyolultabbá. Ennek másodlagos célja az egyenletes pénzellátás biztosítása. Ami úgy történik, hogy minden egyes, a hálózat tagjainak többsége által jóváhagyott megoldás után meghatározott mennyiségű bitcoin üti a bányász markát.

A kriptopénzt gyakran az aranyhoz hasonlítják, merthogy itt is véges készlet áll rendelkezésre. Az egyszerre forgalomban levő bitcoin mennyiségét a rendszer kitalálói 21 millió egységben limitálták, amelyet 2140-ben érnek el. Innentől – a rendszer működtetőinek szándéka szerint – új pénz nem kerül forgalomba, bevételt csak a tranzakciós díjból tehetnek majd zsebre a résztvevők.

A bitcoin és a többi kriptovaluta több krízist megélt már 2009 óta, de népszerűségük még mindig töretlen. Néhány hónappal ezelőtt egyetlen bitcoin egy uncia aranynál is többet ért.