GKI: lassul a növekedés

Régiós másodikból könnyen utolsók lehetünk a gazdasági növekedést tekintve. A GKI Gazdaságkutató havi prognózisában meredek lassulást jelez előre jövőre.

Az idén még 4,2 százalék körüli GDP-bővülés jövőre 3 százalék közelébe mérséklődik, ami az ennél kevésbé fékeződő régióban már az alacsonyabbak közé számítana – olvasható a GKI Gazdaságkutató havi prognózisában. A lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, és egyre nagyobb bizonytalanság és fékeződés várható az unióban is.

A bérből és fizetésből élőknek jó hír, hogy bruttó keresetek dinamikája csak nagyon lassan csökken, ám kevésbé örömteli, hogy az infláció gyorsul, így ezek eredőjeként idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8 százalékos reálkereset-növekedés várható. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 4,5 százalékkal feltehetőleg idén eléri csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5 százalékkal bővül.

A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva már alig csökken, de eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődik. A hivatalos munkanélküliség Cseh- és Németország után Magyarországon a harmadik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is csaknem eléri a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli (7 százalék) lenne.

Az infláció júliusban már ötödik hónapja gyorsult, s elérte a 3,4 százalékot. Ez Románia és Bulgária után a harmadik legmagasabb az EU-ban. Az év során némi további emelkedés lehetséges, többek között a gyenge forint következtében, éves átlagban 3 százalék körüli ütem valószínű.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2018 első hét hónapjában közel 1500 milliárd forint volt, csaknem 10 százalékkal magasabb az egész évre előirányzottnál. Mivel az adóbevételek jellemzően kedvezően alakultak, ennek fő oka a csak lassan beérkező EU-támogatások megelőlegezése, s más, feltehetőleg a közelgő önkormányzati választásoktól nem független költségvetési fejlesztési kiadások (például a Modern Városok Program). Az EU módszertana szerinti hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelőlegezését – feltehetőleg a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2 százalék körüli lesz. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73 százalék felett maradó GDP-arányos államadósság várható.