Szabályszegés nélkül egyszerűen nem megy a sürgősségin

Publikálás dátuma
2018.09.04. 08:00
Gyakorlat a Honvédkórházban
Fotó: Árvai Károly / kormany.hu
Már két évvel ezelőtt is csak a szükséges orvosok negyede dolgozott a sürgősségi osztályokon - mondta Éger István, az orvosi kamara elnöke.
- Bármikor, bármelyik kórházban előállhat az a helyzet, ami most a Honvédkórházban van – mondta lapunknak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Szerinte ez csak azon múlik, hogy mikor fognak össze a kollégák kritikus tömegben egy-egy kórházi osztályon, hogy jelezzék, nem csinálják tovább. Hozzátette: már két éve is csak a szükséges orvosok negyede dolgozott a sürgősségi osztályokon. Éger István emlékeztetett arra, hogy már akkor széles skálán mozgott a szabályok kényszerű megszegése. Enyhébb esetekben „csak” a megfelelő szakképesítésű műszakvezető folyamatos biztosítása nem teljesült, ám ennél sokkal gyakrabban előfordult, hogy nemhogy sürgősségi, de semmilyen szakorvos nem volt az osztályokon. A műszakokat így rendre rezidensekkel láttatták el. A kamara már akkor szorgalmazta az érdemi megoldást – tette hozzá. Lapunk kérdésére, hogy most vállalnak-e szerepet a túlmunkaszerződéseiket fölmondó orvosok és a kórházmenedzsment közötti tárgyalásban, az elnök azt felelte: csak akkor tudnak bekapcsolódni, ha erre kollegiális felkérést kapnak, de ilyen eddig még nem érkezett. A feszültség oldására – információink szerint – érdemi lépések még nem történtek. Úgy tudjuk, az egészségügyért felelős államtitkár, Nagy Anikó egy hónapja fölkért egy szakemberekből álló sürgősségi csoportot, hogy adjanak javaslatokat az ellátás krízisének megoldásra. Megtudtuk: az államtitkár kedden is egyeztetett a sürgősségi szakmai testülettel. Egy hete számoltunk be arról, hogy a Honvédkórház traumatológus és aneszteziológus 112 orvosából 45-en fölmondták az önként vállalt túlmunkaszerződést, mert a menedzsment júniusban megvonta az önkéntes túlmunkáért járó juttatást. Az érintett orvosok csak a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kaptak a szokásos összegnél. Az, hogy hirtelen ennyi orvos vált ki a kórházi ügyeleti rendszerből, szinte ellehetetlenítette a főváros legnagyobb sürgősségi osztályának működését. Ezt követte Zacher Gábornak, az osztályvezetőjének a lemondása.

Katonai titkosszolgálattól tartanak

Nincsenek könnyű helyzetben a Honvéd Kórház dolgozói: volt olyan forrásunk aki minden jobb meggyőződése ellenére sem mert információt adni lapunknak, mert – mint kifejtette - fél a „KNBSZ”-től. A rövidítés a 2012-ben egyetlen, egységes szervezetbe összevont katonai titkosszolgálatot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot takarja. Forrásaink biztosak benne, hogy a honvédelmi tárca alá tartozó kórház ügyein is rajta tartja a szemét a „cég”. A szervezet elsősorban az országgal szemben ellenséges, támadó szándékok felderítésével, kémelhárítással, a katonai, hadiipari információszerzéssel, a honvédség állományvédelmével foglalkozik, azonban a törvény alapján nem kizárható, hogy a KNBSZ is vizsgálódhat. A nemzetbiztonsági törvény eleve meglehetősen tágra nyitja a szervezet eljárási körét – így például a polgári hírszerzés-elhárításhoz hasonlóan a KNBSZ is fellép a látókörébe kerülő terrorizmussal, fegyver-és drogkereskedelemmel, szervezett bűnözéssel szemben, de a törvény szerint a szolgálat a „működési területén” – ide érthető éppenséggel a HM fenntartású kórház is – akár titkosszolgálati úton is információkat szerezhet többek között a „rémhírterjesztőkkel” vagy a „közveszéllyel fenyegetőkkel” szemben is. - Batka Zoltán

Szerző
Frissítve: 2018.09.04. 12:41

Szemétlerakók fenyegették meg a gödöllői polgármestert

Publikálás dátuma
2018.09.04. 07:53
Gémesi György, Gödöllő polgármestere
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Gémesi György lefotózta, ahogy többen illegális hulladékot pakolnak ki egy kuka mellé, állítása szerint kevésen múlt, hogy nem verték meg emiatt.
„Tetten értem őket. Majdnem megvertek. Itt tartunk. Megbízást kaptak valakitől akinek pénzért idehozták. Megvan minden további képeken. Csak ugye vannak jogok ami miatt nem tehettem fel. De holnap megy a feljelentés. Kíváncsi vagyok meddig jutunk. Elképesztő” - írta nagy felháborodást kiváltó Facebook-bejegyzésében a gödöllői polgármester.
Gémesi György bejegyzését a Blikk vette észre, a polgármester poszt alatti üzenetváltásaiból az is kiderül, biztos benne, hogy „végrehajtókkal” találkozott, akik mások hulladékát terítik. A lap az ügy kapcsán megkereste a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, ott azonban azt mondták, hogy még nem érkezett bejelentés hozzájuk az ügyben.
Szerző

Félárból kijön a belső ellenőrzés, ha a Miniszterelnökség végzi

Publikálás dátuma
2018.09.04. 07:39
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter olcsóbban is megoldaná a belső ellenőrzést
Fotó: Tóth Gergely / Népszava
Míg az Orbán-család ügyvédjéhez köthető iroda mintegy egy év alatt 3,5 milliárdért végezte a közbeszerzések kontrollját, a minisztérium saját tanácsadói három év alatt kevesebbet költenének a feladatra.
 Duplán bukott az Orbán családot képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István fideszes képviselőhöz köthető SBGK: két, egyenként durván 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásból is kikoptatta Gulyás GergelyMiniszterelnökséget vezető miniszter – írja a 24.hu.   Eddig az uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó, nettó 4,8 milliárd forintos gigaszerződésről tudtunk, amelyet az SBGK, illetve a Nagy és Kiss ügyvédi irodákkal, valamint az Ész-Ker Kft.-vel kötöttek. A feladat kiszervezését a kancellária új vezetője és az Európai Bizottság auditorai egyaránt indokolatlannak találták: a miniszter kevéssé költséghatékonynak nevezte a külsős tanácsadók megbízását, a brüsszeliek kevésbé szemérmesen durva túlárazást jeleztek a magyar hatóságoknak. 
 A Miniszterelnökség – amint ezt Gulyás egy kormányinfón elmondta – a 2020-ig szóló (és meghosszabbítható) keretszerződés kifutása után nem kötött újabb kontraktust további részfeladatokra. 

Kijön az félárból is

A 24.hu szerint azonban nem ez az egyetlen elhalt kontraktus, a Miniszterelnökség egy másik, az előbbinél is méretesebb szerződést is „kifuttatott”. Ez a keretmegállapodás a hazai forrásból, azaz a magyar költségvetésből finanszírozott közbeszerzések ellenőrzésére szólt, fő kedvezményezettje ugyancsak az SBGK és az Ész-Ker. A hazai finanszírozású projektek közbeszerzési-jogi tanácsadására 2016 végén, közvetlenül a Szentestét megelőző napon 6,35 milliárd forint keretösszeget hagyott jóvá a kormány a 2020-ig terjedő időszakra. Augusztus végén azonban módosította a kabinet a határozatot azzal, hogy a keretből fennmaradó 3,05 milliárd forintot a Miniszterelnökséggel közvetlen foglalkoztatási jogviszonyban álló munkatársak foglalkoztatására fordítsák. Ezek szerint ennek a keretmegállapodásnak sincs folytatása, a 2020-ig meghatározott elméleti keretösszegből 3,3 milliárdot már felhasználtak, a maradék 3 milliárd pedig a Miniszterelnökségre kerül – írja a lap. A portál nem hivatalos információi szerint ezután 3 milliárd forintból oldják meg a külső tanácsadók pótlását, vagyis ennyit fizetnek Gulyásék a Miniszterelnökség saját közbeszerzésellenőrző apparátusának bővítésére, a száz „szuperellenőrnek” a következő három évben, 2019 és 2021 között.  
A Miniszterelnökségen úgy számolnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele „rövid időn belül gazdaságos lesz”, még akkor is, ha belekalkuláljuk, hogy az ellenőrök elhelyezésére csaknem 3 milliárd forintért vásároltak épületet az Andrássy úton. Az ingatlan árának feltételezett felsrófolása, illetve a költségvetés megpumpolása miatt feljelentést is tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
A Bajkai-féle iroda és a Miniszterelnökség közötti kifutó keretszerződésről lapunk írt először, Információnkat Gulyás Gergely miniszter megerősítette a Kormányinfón, hangsúlyozta, hogy kifutó keretszerződésről van szó, amit nem bontanak fel, csak éppen nem újítanak meg. 
Szerző