Soha nem költöttek még ennyi pénzt játékosokra

Publikálás dátuma
2018.09.05. 14:00
Neymarért és Mbappéért több mint 400 milliót fizetett a PSG
Fotó: FRANCK FIFE / AFP
Idén először fordult elő, hogy két ligában is egymilliárd euró fölötti összegért igazoltak. A legdrágább szerzemény nem Cristiano Ronaldo lett.
Múlt pénteken véget ért az átigazolási időszak az összes top bajnokságban, Európában már csak öt futballhatalomnak aligha nevezhető országban (Csehország, Bulgária, Szlovákia, San Marino, Izrael) maradt nyitva az átigazolási piac. Az elmúlt években egyre nagyobb összegeket költöttek a klubok, s idén fordult elő először, hogy két ligában is egymilliárd euró fölötti összegért igazoltak – olvasható ki mindez az átigazolásokra szakosodott Transfermarkt.de adataiból.
Az angolok ezúttal is vitték a prímet: a tavalyi több mint kétmilliárdos rekordtól azonban alaposan elmaradtak a mostani 1,42 milliárddal, ám az olaszok is tíz számjegyű összeget költöttek. Mindez elsősorban az olasz bajnok Juventusnak köszönhető, amely 112 milliót fizetett azért, hogy megszerezze az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldót, továbbá 40-40 milliót adott Joao Cancelóért a Valenciának és Douglas Costáért a Bayern Münchennek. Eközben a bajorok alaposan meghúzták a nadrágszíjat, egyetlen játékosért sem fizettek. Leon Goretzkát ingyen szerezték meg, miközben összesen 81,5 millió értékben adtak el játékosokat, így a klub jelentős profittal zárta az átigazolási időszakot.
A második legtöbbet költő klubnak a francia bajnok PSG bizonyult. A párizsiak múlt nyáron trükközni kényszerültek, hogy az európai szövetség (UEFA) pénzügyi szabályainak megfeleljenek, ezért csak kölcsönvették Kylian Mbappét, akiért most fizették ki a fennmaradó 135 millió eurót a Monacónak. A franciákkal világbajnoki címet szerző 19 éves gólzsák így hivatalosan a nyár legdrágább igazolása volt. A képzeletbeli dobogó harmadik fokát a Liverpool csípte el, amely többek közt előbb 60 milliót fizetett a Leipzignek Naby Keita játékjogáért, majd a klub vezetői 62,5 milliót csengettek ki a Romának a brazil kapus Alissonért.
A topbajnokságok közül továbbra is a Premier League a legtőkeerősebb, amit jól mutat, hogy Európa 15 legtöbbet költő csapata közül hat az angol első osztályban játszik, miközben a bajnok Manchester City, a Manchester United és az Arsenal visszafogottabb költekezésének köszönhetően nem fért fel erre a listára.
A csapatok abból a szempontból követték a korábbi trendeket, hogy még mindig a csatárokért fizetik a legnagyobb összegeket, ám az eddigi mellőzöttség után felértékelődött a kapusok értéke. A korábban már említett Alisson után a Chelsea 80 milliót fizetett Kepa Arrizabalagáért a Bilbaónak. Érdekes összehasonlítás, hogy az egész holland első osztály költött ennyit játékosaiért.
A top öt ligát az angol másodosztály követi, majd nem kis meglepésre a szaúdi élvonal következik a maga 120 millió eurójával. Az Al-Nassr csapatát fél éve megvásárló dúsgazdag tulajdonosa az angol élvonalból csemegézett: többek közt a Leicester támadóját, Ahmed Musát, illetve a Watford középpályását Nordin Amrabatot győzte meg arról, hogy érdemes a hercegségben folytatniuk pályafutásukat. Tekintélyes átigazolási díjuk mellé vélhetően busás fizetés is társult.
Az NB I a Transfermarkt adatai szerint a 40. legtöbbet költekező liga a világon a maga 4,1 millió eurójával, a magyar csapatok pedig csak öt játékosért fizettek, a többiek ingyen váltottak klubot. A legdrágább játékos Armin Hodzic volt, akiért magyar szinten rekordértékű 2,4 millió eurót fizetett a Vidi.

A legek legjei - euróban

Legtöbbet költő ligák
1. Premier League 1,42 millárd,  2. Serie A  1,13 milliárd, 3. La Liga 890 millió , 4. Ligue 1 592 millió, 5. Bundesliga 492 millió. .... 40. NB I 4,1 milló. Legtöbbek költő klubok
1. Juventus 256 millió, 2. PSG 185, 3. Liverpool 181, 4. Real Madrid 145, 5. Chelsea 136.
Legdrágább játékosok
1. Kylian Mbappé (PSG - 135 millió), 2. Cristiano Ronaldo (Juventus - 112), 3. Kepa Arrizabalaga (Chelsea - 80 millió), 4. Thomas Lemar (Atlético Madrid - 70), 5. Rijad Mahrez (Manchester City - 67,5)

Szerző

Futballozni szeretnénk, nem kártyashow-t nézni – videóbíró a Bundesligában

Publikálás dátuma
2018.09.05. 13:00

Fotó: Mladen ANTONOV / AFP
A korábbi FIFA-játékvezető, Wolfgang Stark lett az áldozata a német labdarúgó-bajnokságban a játékvezetők munkáját segítő VAR-rendszer reformjának.
A videóbíró borzolta a kedélyeket a Bundesligában augusztus utolsó hétvégéjén a nyitó fordulóban. A szezon első meccsén, a Bayern München-Hoffenheim találkozón Franck Ribéry esett át a tizenhatoson belül az elé vetődő, de a bajorok játékosától elforduló védőn, a müncheniek mégis tizenegyest kaptak. „Jobb lett volna, ha a videóbíró otthon marad” – dühöngött a 3-1-es müncheni sikerrel végződött mérkőzés után Julian Nagelsmann, a Szalai Ádámot is foglalkoztató Hoffenheim vezetőedzője a lefújást követően.
Szintén az első fordulóban a Wolfsburg-Schalke 04 mérkőzésen a játékvezető a 66. percben a gelsenkircheni védő, Matija Nastasic szabálytalanságáért sárga lapot adott, majd a videóbíró jelzése és a felvétel megtekintése után pirosra módosította az ítéletet. Három perccel később a wolfsburgiak játékosa, Wout Weghorst az ellene elkövetett szabálytalanság után úgy kelt fel a földről, hogy fejével felöklelte ellenfelét. A játékvezető itt a piros lapot szedte elő, azonban a videóbíró ezúttal is közbeszólt, az elsőre kiállított futballista pedig megúszta sárgával. 
„Komolytalan az egész, a játékvezető és a videóbíró bohóckodnak a lapokkal, a negyedik bíró pedig engem akar elzavarni a kispadtól, amikor azt mondom neki, hogy futballozni szeretnénk, nem pedig kártyashow-t nézni” – bosszankodott Domenico Tedesco, a Schalke 04 trénere. A wolfsburgi találkozón Wolfgang Stark, korábbi FIFA-játékvezető volt a videóbíró, akinek munkájára Lutz-Michael Fröhlich (szintén nemzetközi bíró volt), a videóbírók főnöke bizonytalan ideig nem tart igényt.
„Az első bajnoki fordulóban a videóbíró sajnos csúfos vereséget szenvedett – mondta Fröhlich, a ZDF állami televízióban. – Wolfgang az egyik legjobb videóbírónk, a tavaszi szezonban őt foglalkoztattuk a legtöbbször. A pihentetése üzenet mindenkinek, hogy nagyon oda kell figyelni ennél a munkánál. Abban hibázott, hogy rutinja, tapasztalata révén sugallta a fiatalabb játékvezetőnek, hogy mit tegyen, ezzel pedig túllépte a hatáskörét. Ettől a véleményem nem változik, Stark az egyik legjobb német videóbíró.”
Fröhlich szerint a nyitó fordulóban „túlpörögtek” a videóbírók, a többi mérkőzésen is túl gyakran avatkoztak közbe.
„A szezon előtt elmondtuk, úgy kell működnie a rendszernek, mint az oroszországi világbajnokságon, ahol nagyon jól teljesített a videóbírós rendszer – emelte ki Fröhlich. – Akkor kell a játékvezetőnek jelezni, ha a videóbíró biztos benne, a felvételeket látva a bíró megváltoztatná korábbi döntését. Illetve szabálytalan gólnál, kiállítást érő szabálytalanságnál, ha ezeket a játékvezető nem látta. Az első fordulóban azonban elmaradt szabadrúgás miatt is a játékvezető fülére szóltak, és hiába volt igaza a videóbírónak, a rendszernek nem az a célja, hogy minden tévedést kiszűrjön, hanem a mérkőzést döntően befolyásoló játékvezetői hibákat szüntesse meg. A kettő nem ugyanaz.”
A múlt héten a játékvezetők és a videóbírók számára is extra továbbképzést tartottak Kölnben. A videóbírók főnöke elmondta, az első fordulóban tíz esetben avatkozott közbe rosszul vagy fölöslegesen a videóbíró, ezeket az eseteket elemezték, és mindenki több oldalas írásos tájékoztatást kapott arról, hogyan kell a rendszert használni. 

Kiírják, mi történik

Az elmúlt szezonban azért is bírálták a videóbírót, mert a stadionban ülő nézők nem tudták, mi történik videózás közben. Ebben a szezonban a Bundesligában annyi a változás, hogy amíg a játékvezető vár a videóbíró válaszára vagy a pálya szélén nézi vissza az esetet, a kivetítőre kiírják, hogy melyik játékhelyzetet elemzik a kölni központban. Fröhlich szerint elképzelhető, hogy más sportágakhoz – amerikaifutball, jégkorong – hasonlóan rövidesen a futballstadionokban is megmutassák a kivetítőn a vitatott jeleneteket. „Nem szabad elfelejteni, hogy ezekben a sportágakban nagyon régóta videóznak, a videóbírót tavaly teszteltük a Bundesligában, ettől a szezontól működik hivatalosan a rendszer, amely fokozatosan fejlődik, a jövő útja egyértelműen az, hogy nálunk is láthatóak lesznek valamikor a kivetítőn a vitatott szituációk” – jelentette ki.

„A múlt hétvégén szerencsére sokkal jobb volt a helyzet, a kilenc meccsen összesen ötször szólt közbe a videóbíró, minden esetben jogosan, két esetben elsőre megadott gólnál jelezte, hogy a találat lesről született, így kell működnie a rendszernek minden fordulóban” – jelentette ki a videóbírók vezetője.

Az új stadionokban lehetne videóbírózni

Az újonnan épült magyar stadionokban biztosított a technikai háttér a videóbírós rendszer működtetéséhez. A magyar szövetség egyelőre nem tervezi a bajnokságban a rendszer bevezetését, nincs napirenden ez a kérdés. Ha a válogatott vagy a klubcsapatok nemzetközi tétmeccsén írnák elő kötelezően a videózást, akkor ennek nem lenne nálunk sem technikai akadálya.

Frissítve: 2018.09.05. 13:05

Nyilasi, Dárdai és Gera az MLSZ új bizottságában

Publikálás dátuma
2018.09.04. 21:14
Népszava fotó
Mások mellett Egervári Sándor és Lőw Zsolt is benne van a testületben.
Új szakmai bizottság alakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) döntéselőkészítési procedúrájának erősítésére, ennek feladata a továbblepéshez szükséges szakmai folyamatok összehangolása lesz – közölte honlapján az MLSZ. Mint írják, a szakmai bizottság célja, hogy véleményével, szakmai háttérmunkájával hatékonyan segítse az MLSZ elnökségének stratégiai döntéseit, elemezze a magyar futball folyamatait, tapasztalatait és ezzel előkészítse a vezetői döntéshozatalt. „Az elnökség szándéka továbbá, hogy a testület működésének köszönhetően, a szakmai megújulás jegyében 2020-ig fejlődjön a labdarúgás szakmai bázisa, az edzők gyakorlati és elméleti felkészültsége, és megvalósuljon a labdarúgás vezetésének generációváltása, megújuljon a labdarúgást meghatározó szakmai, kulturális és morális környezet” – tették hozzá. Közölték, hogy külföldi tanácsadók bevonásával hamarosan szakmai igazgatói és akadémiai igazgatói képzés indul az MLSZ edzőképző központjában. A folyamat része az utánpótláskorú labdarúgók képességeinek mentális, valamint fizikai mérése, és a fejlődés nyomon követésére és széleskörű elemzésekre alkalmas átfogó adatbázis kialakítása is. A testület a szükséges változtatások érdekében teljes körűen áttekinti az utánpótlásképzés és versenyeztetés rendszerét, továbbá félévente értékeli az NB I-es bajnokság szakmai színvonalát, és az MLSZ sportigazgatóság teljesítményét, ideértve a szövetségi kapitány, a sportigazgató, az utánpótlás-szakágvezető, valamint az edzőképzési igazgató beszámolóját is. A testület vezetője Nyilasi Tibor, az MLSZ elnökségi tagja, korábbi 70-szeres válogatott, ezüstcipős labdarúgó, magyar bajnok edző lett. A testület tagjai: Dárdai Pál, Egervári SándorGellei Imre (korábbi szövetségi kapitányok), Fehér Csaba, 41-szeres válogatott labdarúgó, Fórián Zsolt, korábbi NB I-es játékos, a Mol Vidi FC utánpótlásának szakmai igazgatója, Hajnal Tamás, 59-szeres válogatott labdarúgó, Gera Zoltán, 97-szeres válogatott labdarúgó, Kovács Kálmán, 56-szoros válogatott labdarúgó, jelenleg testnevelő tanár, Lőw Zsolt (a PSG másodedzője), Markó Edina (női szövetségi kapitány, pro-licences edző), Szabics Imre (az osztrák válogatott másodedzője), és Takács Mihály, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia igazgatója.
Az MLSZ a döntés hátteréről azt írta: a 2010-2018-as időszakban a kormányzattal együttműködve stabilizálta a magyar labdarúgás működésének szervezeti, infrastrukturális és pénzügyi feltételeit, de ezen eredmények ellenére „a sportágon belül és a sportágon kívülről is megfogalmazott kritikák szerint érdemi hiányérzet jellemző a sportággal szemben az utánpótlásképzés, azon belül az akadémia rendszer hatékonysága, a nemzetközi kupákban résztvevő klubok és a magyar válogatott csapatok eredményessége, valamint ezzel összefüggésben az edzőképzés fejlődése vonatkozásában”.
Szerző
Témák
MLSZ labdarúgás