Európai Parlament;Judith Sargentini;7. cikkely;

2018-09-05 18:59:25

Orbánnak a sajátjait is meg kell puhítania Strasbourgban

Információink szerint a magyar kormányfő nem csak az EP plenáris ülésén vesz részt, de előtte az Európai Néppárt zárt frakcióülésén is. Azt kell megakadályoznia, hogy túl sokan együtt szavazzanak a baloldali frakciókkal, és jóváhagyják a Sargentini-jelentést.

„Ha nem segítesz nekünk, mi sem fogunk segíteni neked!” – információink szerint ezt az üzenetet tolmácsolta Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek keddi telefonbeszélgetésükön. Forrásaink nem kívánták értelmezni, hogy az uniós politikus figyelmeztetése a Fidesz általános európai irányvonalának szólt-e, vagy konkrétan a magyar miniszterelnök jövő keddre tervezett strasbourgi felszólalására próbált utalni.

Az uniós képviselő-testület szeptember 12-én szavaz a magyarországi demokrácia helyzetéről lesújtó véleményt tartalmazó európai parlamenti jelentésről. Egyelőre senki sem meri nagy biztonsággal megjósolni, hogy a képviselők túlnyomó többsége jóváhagyja-e az állásfoglalást, amely – először az EU történetében – az uniós Szerződés 7. cikkelyébe foglalt, hosszabb távon szankciókkal is fenyegető eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben.

A szavazás előtti napon a képviselők vitát tartanak a magyarországi helyzetről, amelyben várhatóan Orbán is felszólal. Az EP házbizottsága csütörtökön dönt a magyar kormányfő meghívásáról. Az általunk megkérdezettek szerint biztosra vehető, ismét szót kap a parlamentben, ugyanakkor többen azt szorgalmazzák, hogy jelentősen korlátozzák hozzászólásának az időtartamát. „Mivel a magyar kormány azt állítja, hogy én egy nyilvánvaló hazudozó vagyok, nehéz véleményt nyilvánítanom Orbán Viktor részvételéről” – mondta kedden az őt faggató újságíróknak Judith Sargentini, a jelentés holland zöldpárti szerzője.

Az EPP-hez közelálló források lapunknak azt mondták, hogy a kereszténydemokrata frakció tagjainak többsége támogatja a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalást. Nem elsősorban azért, mert fenntartások nélkül egyetértenek a tartalmával, hanem azért, mert véleményük szerint „végre ki kell venni a parlament, mint politikai testület kezéből a magyar ügyet, és átadni az EU többi, pártatlan intézményének, amelyeknek a dolga az eljárás elindítása és lefolytatása.” Sokan túlzónak tartják a Magyarországgal szemben megfogalmazott bírálatokat, de úgy vélik, ideje feltárni a valóságot.

Ismereteink szerint Manfred Weber is osztja ezt a véleményt, és bizonyos feltételekkel hajlandó igennel szavazni a jelentésre (amely teljes terjedelmében, magyarul itt olvasható). A német keresztényszocialista politikus – aki szerdán Brüsszelben rövid beszédben jelentette be indulását az Európai Bizottság elnöki posztjára – a Fidesz és az EPP viszonyát firtató újságírói kérdésre azt mondta: „Nem adunk engedményeket, ha az alapvető emberi jogokról van szó”. Ugyanakkor megismételte korábbi álláspontját, miszerint párbeszédet kell folytatni és hidat építeni a különféle álláspontok között.

Az Európai Néppárt tagjainak szavazási hajlandósága azért meghatározó, mert a Magyarországról szóló, úgynevezett 7. cikkelyes jelentést az EP abszolút többségének kell jóváhagynia. Ez azt jelenti, hogy a leadott szavazatok kétharmada – ami nem lehet kevesebb, mint 376 voks – szükséges a szöveg helybenhagyásához. Értesüléseink szerint a képviselő-testület progresszív pártjai – a szocialisták, a liberálisok, a Zöldek és a szélsőbaloldal – többé-kevésbé egységesen támogatják az előterjesztést bár jónéhány kelet- és közép-európai képviselőnek nem tetszik a Fidesz pellengérre állítása. Ha a négy frakció minden tagja jelen lenne és igennel szavazna a jövő szerdai strasbourgi plenáris ülésen, akkor is csak 360 támogatója volna a jelentésnek. Elfogadásához ezért szükséges más politikai csoportok képviselőinek az egyetértő voksa.

Judith Sargentini újságíróknak nyilatkozva nem merte megjósolni a jövő szerdai szavazás kimenetelét. Úgy vélte, hogy kollégáinak nagy része az igen gombot fogja megnyomni, de nem tudta megmondani, hogy az elég lesz-e az állásfoglalás elfogadásához. Hozzá hasonló óvatossággal fogalmaztak az Európai Parlament általunk megkérdezett tagjai és tisztviselői, aláhúzva, hogy az eredmény mindenképpen szoros lesz.

Sokan jelzésértékűnek tartják, hogy a jelentést júniusban kétharmados többséggel hagyta jóvá a parlament állampolgári jogi bizottsága, többek között lengyel, benelux és skandináv EPP-sek támogatásával. Ezekről a delegációkról köztudott, hogy nagyon kritikusak a Fidesszel szemben. De vajon hová állnak az utolsó pillanatban a nagyobb létszámú francia, olasz vagy spanyol küldöttségek, nem beszélve a németekről?

Információink szerint a néppárti frakció az utolsó pillanatban bedobta, hogy szerdáról csütörtökre halasszák a szavazást a magyarországi jelentésről. A felvetés mögött állítólag Jean-Claude Juncker bizottsági elnök áll, aki szerdán mondja el az Unió helyzetéről szóló beszédét a strasbourgi plenáris ülésen, és nem akarja, hogy a magyarországi jelentés elvigye a show-t előle. Döntés csütörtökön várható.