Szélsőjobbos orosz oligarchákhoz köthető, 9 millió embert mozgató hálózat kampányol minálunk

Publikálás dátuma
2018.10.13. 09:54

Fotó: Tóth Gergő
Miközben a Soros-támogatta alapítványokat tűzzel-vassal irtja a magyar kormány, egy Kreml-közeli ortodox oligarchához köthető nemzetközi civil szervezet és petíciós oldal, a CitizenGO egészen közel kerülhetett a magyar döntéshozókhoz.
  • Melegjogok és a genderszakok ellen kampányol egy családvédő civil hálózat, a Citizengo, petícióhadjáratot indítottak a Soros-szervezetek kiseprűzéséért is
  • A szervezet orosz elnökségi tagja, Alekszej Komov a Kremlhez közeli vállalkozókkal áll kapcsolatban, de fellépett Budapesten, a kormány által támogatott Családok Világkongresszusán is
  • Komov oligarcha barátja sajtóértesülések szerint Donyeckben harcoló szakadárokat és kelet-európai szélsőjobbos csoportokat támogatott, és talán az ő ötlete lehetett a CitizenGo megalapítása is
  • A civil hálózat aktivistái kormányzati rendezvényen szólalnak fel, államtitkárságok munkacsoportjaiban kapnak szerepet.
Miközben a kormány ügynökszervezetként kezeli a Soros-alapítványi támogatást élvező jogvédőket, van egy több mint 9 millió embert megmozgató petíciós hálózat, ami úgy élvez kiemelt figyelmet, hogy melegjogok ellen kampányol, erős szálakkal kötődik szélsőjobboldali orosz oligarchákhoz, és alkalmas lehet orosz befolyásszerzésre is. A támogatói adományokból működő civil szervezet büszkén hirdeti, hogy több mint ötven országban aktívak, petícióikkal pedig kormányzati döntésekre képesek hatni – a szervezet mégsem került ifjú kereszténydemokraták célkeresztjébe.

Ez a madridi székhelyű CitizenGo, ami Magyarországon sem először hallat magáról: legutóbb augusztusban kaptak komolyabb figyelmet, amikor kiderült, hogy a kormány egy tollvonással betiltaná az államilag akkreditált egyetemi genderképzést – azt a szakot, amit egy évvel korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma hagyott jóvá. A petíciós oldal lelkesen üdvözölte a döntést és pár napon belül aláírásgyűjtést is kezdett az egyetemi szak eltörléséért– kampányigazgatójuk, Zaymus Eszter pedig a Hír TV-ben, Vágvölgyi Gergely politológussal beszélgetve értett egyet az Orbán-kabinettel. 
A platform tavaly a nők erősebb jogi védelmét célzó Isztambuli Egyezmény hazai ratifikálása ellen indított aláírásgyűjtést, az Emberi Méltóság Központ állásfoglalásra hivatkozva (a név később fontos lesz) - de az oldalon indult már petíció azért is, hogy orosz mintára tiltsák ki Európa országaiból az állambiztonsági kockázatot jelentő Soros szervezeteket. 

Ortodox milliárdos, mint ötletgazda?

Az orosz minta említése a jelek szerint nem véletlen: a CitizenGo ugyanis több szálon köthető Kreml-közeli, vallásos és homofób orosz pénzemberekhez, politikusokhoz.

Az orosz kapcsolatra élő példa, hogy a CitizenGO oldal egyik kuratóriumi tagja Alekszej Komov, aki szoros kapcsolatban áll a milliárdos orosz ortodox oligarchával, a Putyin kedvenc üzletemberének tartott Konstanin Malofejevvel - ő a Malofejev által üzemeltetett Nagy Szent Vazul Jótékonysági Alapítvány külföldi programmenedzsere. Malofejevet nem mellékesen az Európai Unió Tanácsa és Ukrajna is azzal gyanúsítja, hogy támogatást nyújtott az oroszbarát szakadároknak,  az euobserver szerint pedig az oligarcha Nyugat-Európában is aktív: kétmillió eurós kölcsönt adhatott a szélsőjobbos Francia Nemzeti Frontnak.  Hogy Malofejev, Komov és a CitizenGO története mennyire szervesen kapcsolódik, arra egy 2013-as cikk mutat rá igazán élesen: az ausztrál Onelineopinion 2013. május 28-i cikke szerint Malofejev már ekkor egy konzervatív média -és szervezetháló kialakításán dolgozott, a rendszerben pedig helyett kapott egy családvédő politikai aktivista platform, a CitizenGo is terve is. 2013 júniusában  aztán a Haztoir nevű, hasonló szellemiségű szervezet valóban be is jegyezte a civil hálózatot Madridban.   
Ezek alapján valószínűsíthető, hogy eleve Konstantin Malofejev ötlete volt a CitizenGo létrehozása, még ha a szervezet hivatalos vezetésében nem is vállal szerepet.

Családvédő civilek, kiváló keleti kapcsolatokkal

Történetünk szempontjából fontos, hogy Alekszej Komov nem csak a CitizenGóban aktív: egyben ő a melegellenes amerikai keresztény fundamentalista szervezet, a World Congress of Family (WCF) moszkvai képviselője is, és aktívan részt vesz a WCF nemzetközi találkozóinak szervezésében.    A keresztény fundamentalista csoport és a CitizenGo között további átfedést jelent az amerikai Brian Brown személye: ő szintén kuratóriumi tag a civil platformban, és 2016-tól egyben a World Congress of Families elnöke is. Brown remek kapcsolatokat ápol az orosz törvényhozás tagjaival; például az orosz parlament családügyi bizottságának elnökével, Jelena Mizulinával találkozgat, akinek javaslatára a Kreml betiltotta a „nem hagyományos” szexuális kapcsolatokról való beszédet Oroszországban. De híres vagy inkább hírhedt CitizenGo-vezető Luca Volonte, az Európa Tanács olasz képviselője is. Volonte a gyanú szerint 2,3 millió dollárnyi azeri kenőpénz fogadott azért, hogy az Európa Tanácsban lobbizzon Azerbajdzsán mellett, és hogy a tanács ne kritizálja az ET-tag Azerbajdzsán sorozatos emberi jogsértéseit.  

És feltűnik a magyar kormány

A melegjogok ellen kampányoló WCF-csoport valamiért nagyon érdekes a magyar kormány számára: az is intő jel lehetett, hogy a „családvédő" szervezet tagjainak 2014-es moszkvai találkozóján a Cink.hu szerint részt vett Prőhle Gergely, a külügy akkori helyettes államtitkára. Három évvel később pedig keresztény homofób csoport  már Budapesten rendezte meg éves találkozóját, orosz és amerikai keresztény radikálisok – például az abortuszt vállaló nőket kannibáloknak nevező Dmitrij Szmirnov ortodox pap – és a magyar kormány aktív részvételével és anyagi támogatásával. Hogy a kép teljes legyen, ezen a budapesti kongresszuson beszédet mondott Alekszej Komov, valamint a Citizengo korábbi és jelenlegi aktivistája, Frivaldszky Eszter és a már említett Zaymus Eszter is. 

Kampány a kormány árnyékában

Komovhoz és Brownhoz képest a Citizengo ismertebb hazai nevei – Zaymus és  az ex-aktivista Frivaldszy – nem számítanak igazán nagy halnak; az sem bizonyított, hogy tudatosan képviselnek orosz hálózatépítési érdekeket. Talán csak a jó szándék vezérli őket, de ettől még éppúgy politikai befolyásra törekednek, mint ahogy azt hálózatuk a kárhoztatott Soros-szervezetekről feltételezi. 
A két családvédő aktivista más szervezetek révén is tevékenykedik: Frivaldszky Facebook-oldala szerint a már említett Emberi Méltóság Központ (EMK) igazgatója, Zaymus pedig ugyanezen központ igazgatóhelyettese. Zaymus tavaly novemberben is a központ képviselőjeként lépett fel, az Igazságügyi Minisztérium szervezésében zajló Női Jogok Tematikus Munkacsoport ülésén 2017 novemberében még Frivaldszkyval együtt nyilatkoztak a EMK képviselőiként. Frivaldszky Edit nevét más forrásból is ismerhetjük: ő volt az, aki az Anya, apa, gyerekek nevű polgári kezdeményezés hazai szervezőjeként melegházasság-ellenes petíciót íratott alá a KDNP vezetőivel. Arról is ismert, hogy az Együtt az Életért Egyesület (EÉE) korábbi elnökeként 2013-ban kiállt a homoszexualitást propagálását tiltó orosz törvény mellett, miközben az egyesület az Átlátszó információi szerint az EMMI antidiszkriminációs munkacsoportjának is tagja volt.

Nem mellékes, hogy a homofób orosz szabályozás mellett kiálló petíciót a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is aláírta – a Political Capital orosz befolyásszerzésről szóló tanulmánya épp ezért mindkét magyar szervezetet orosz ideológiát támogató csoportként említi  A fentieket összegezve: 
egy orosz hátszelű nemzetközi hálózat aktivistái gond nélkül felszólhattak kormányzati rendezvényeken, teret kapnak a kormányközeli médiában, és –más családvédő civil szervezetek képviseletében – részt vehettek vagy vehetnek legalább két minisztériumi munkacsoport háttérmunkájában

A CitizenGo pedig bevallott módon befolyást szeretne gyakorolni a döntéshozókra és intézményrendszerre, és ehhez az egyik aktivista civil szervezetének felhívását is felhasználja.
Az üggyel megkerestük a Frivaldszky Eszter vezette Emberi Méltóság Központot és Zaymus Eszter kampányigazgatót: érdeklődtünk a hozzájuk köthető civil szervezetek együttműködéséről, arról, hogy kaptak-e alapítványi vagy személyes támogatást Komovtól és Malofejevtől, és hogy megítélésük szerint milyen magyar kormányzati szerveket tudnak befolyásolni.   Frivaldszky jelezte, már hónapok óta nem dolgozik a CitizenGo kötelékében, az Emberi Méltóság Központ szerinte munkája nem államtitkárságokon zajlik, és szervezetileg teljesen független az azonos címre bejegyzett Együtt az Életért Egyesületétől. Zaymus válaszában kiemelte, hogy csak magánszemélyek küldhetnek nekik adományt – azt is hangsúlyozta, hogy EMK-vezetőként nem vesz részt a  magyar kormány munkájában, és csak munkacsoportok tagjaiként nyújtott tanácsokat.  A Soros-szervezetek elleni kampány kapcsán hangsúlyozta, hogy azt nem a magyar CitizenGo-csapat indította, és azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek – akarva vagy akaratlanul – megsértik az adott ország választási törvényeit, vagy család -és életvédelmi törvények megsértésére buzdítanak. Zaymus Eszter hozzátette, jelenleg is az Emberi Méltóság Központ igazgatóhelyettese; a kérdésünkre, hogy Malofejev vagy Komov anyagilag támogatja-e a CitizenGót, határozott nemmel reagált.
Szerző

74 menekült családot segített otthonhoz a főváros

Publikálás dátuma
2018.10.13. 09:48
Röszke, 2015 - a kép illusztráció.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Belügyminisztérium korábban tagadta, hogy ilyesmire sor kerülhet Magyarországon, mégis megtörtént: száznál több, menekültként befogadott ember jutott segítséghez.
Menekültek számára adott lakhatási támogatást a Fővárosi Önkormányzat hajléktalanellátó intézménye 2016 szeptemberétől 2018 májusáig. A történtekkel foglalkozik egy frissen megjelent - és ingyenesen letölthető - tanulmánykötet, az Egy hajszál súlya – Menekült emberek történetei - írja a Napi.hu.
Havi 40-80 ezer forint lakhatási támogatást nyújtott a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) menekültek számára 2016 szeptemberétől 2018 májusáig

- derül ki a BMSZKI által kiadott kötet egy esettanulmányából. A dolgozatból kiderült, hogy 2016 augusztusában indították el a "Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése" című programot. Olyan rászoruló családok vagy egyedülállók jelentkezhettek, akiket a magyar hatóságok menekültként vagy oltalmazottként ismertek el, tartósan Magyarországon kívántak letelepedni, és a kérelem beadásának időpontjában családjukban az egy főre jutó jövedelem havonta nem haladta a meg a mindenkori nettó minimálbér 150 százalékát.
"74 felnőtt és családtagjaik (összesen több mint 100 ember) számára ítéltünk meg és nyújtottunk anyagi támogatást"

- összegzi az eredményeket a tanulmány. A támogatott ingatlan a legtöbbször albérlet volt, 3 esetben munkásszállás, illetve egy esetben az ügyfél saját - nagyon rossz állapotú - lakásának a rezsiköltségeihez járult hozzá a BMSZKI. A megítélt támogatás összege a programban 82,5 millió forint volt, ennek több mint 70 százalékát közvetlenül a rászorulók kapták.
Idén eddig összesen 565 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be és 354 fő részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában (menekült, oltalmazott, befogadott) - válaszolta a Napi.hu kérdésére a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Az október 9-i adatok alapján pedig 159 fő tartózkodik a két tranzitzónában. 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben pedig 1291 menekültet fogadott be Magyarország.
Év elején derült ki, hogy a Belügyminisztérium is illegális menekültsegítőnek minősíthető a "Stop, Soros" törvénycsomag alapján: 2015-ben 82 milliót, 2016-ban több mint 700 millió forint pályázati pénzt osztott szét menekülteket segítő szervezetek közt a kormány, 2016-ban pedig 700 millióból nyújtott támogatást menekült embereknek. A Belügyminisztérium akkor lendületesen tagadta, hogy segítené otthonhoz jutni azokat, akik valamiért Magyarországon szeretnének letelepedni.
Szerző
Témák
menekültek
Frissítve: 2018.10.13. 09:49

„December 20.-án jelentik be, hogy kirúgnak minket” - leépítéstől félnek a Hír- és az Echo TV-nél

Publikálás dátuma
2018.10.13. 09:01

Fotó: Molnár Ádám
Információink szerint a Hír Tv-nél és az Echo Tv-nél is attól tartanak, hogy a két csatorna működésének „összehangolása” jelentős létszám-leépítéssel jár. A Hír Tv-ben egy leltár borzolja most a kedélyeket, és többen emlegetnek egy rejtélyes decemberi időpontot, amikor "nagy bejelentést" tesz a csatorna vezetése.
Döcögősen épül a kormánypárti médiaholding – írtuk nemrég a kormányközeli médiumok átszervezésével kapcsolatban. A tempó információink szerint egyelőre nem gyorsult fel és az is bizonytalannak látszik, januártól hogyan működik majd tovább a Hír Tv és az Echo Tv. Miután Nyerges Zsolt megvásárolta a nyáron Simicska Lajos üzleti érdekeltségeit, az első hírek még arról szóltak, hogy a két csatorna ugyan összehangolt profillal, de továbbra is önállóan működik majd, erre utalt például az is, hogy az Echon megjelent a sportközvetítés. Legutóbb ugyanakkor – az Echo Tv-ből származó információk szerint – már arról írtunk, a két csatornát összevonják, mégpedig úgy, hogy az Echo infrastruktúráján készülnek a Hír Tv-s arculattal a műsorok.
Vaszily Miklós Echo Tv-hez igazolása azonban újabb bizonytalanságot okozott információink szerint – mindkét csatornánál. Ő ugyanis nyilvánvalóan kulcspozíciót fog betölteni a kormánypárti médiaholdingban és több forrásunk szerint is a mandátuma nagyjából arról szól, mint amire korábban a közmédiánál is megbízást kapott: szervezze újra és racionalizálja a működést, csökkentse a költségeket. „Az Echo vezérigazgatójaként nyilván nem a saját felszámolását fogja irányítani” – mondta egy forrásunk. Mindkét csatornától származó információink szerint mára olyan helyzet állt elő, amiben a Hír Tv és az Echo Tv munkatársai is attól tartanak: az összevonás úgy történik majd, hogy tőlük bocsátanak el sokakat. Több egymástól független forrásból egy december 20.-i dátumot is hallottunk, mint a „változások” – leépítések – bejelentésének időpontját. „December 20.-án jelentik be, hogy kirúgnak minket” - mondta egy forrásunk. Igaz, volt olyan is, aki azt mondta, karácsony előtt néhány nappal ilyenre biztosan nem kerül majd sor.
A Hír Tv-ben jelenleg leltároznak, és ez is nyugtalanságot kelt: van, aki attól tart, hogy ez valójában egy kiárusítást vagy csődeljárást megelőző vagyonfelmérés része, hiszen ha a Hír Tv az Echo székhelyére költözik át, akkor nem lesz szükség rengeteg dologra a jelenlegi székházban. A Hír Tv-nek ugyanakkor 2019 végééig élő szerződése van több kábelszolgáltatóval, és ha a műsorszolgáltatás megszűnne, kötbért kellene fizetnie, ami nyilván nem lehet célja a tulajdonosoknak. Ráadásul a Hír Tv elérése jóval szélesebb körű az Echo-énál, így ebből a szempontból is az lenne a racionális, hogy – egy összeolvadás esetén – a Hír Tv-s tartalom fusson a jóval modernebb Echo tévés infrastruktúrán. Ugyanakkor úgy tudjuk: a tulajdonosváltás után legalább 10-en felmondtak a Hír Tv hírcsapatából.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy – már a Hír Tv tulajdonosváltása után – az Echon új műsorstruktúrát dolgoztak ki, jövő héten például elindul egy három órás reggeli műsor. Vagyis láthatóan az Echo-nál is úgy kalkulálnak, hogy hosszabb távon is marad az önállóságuk. (Igaz, a tévé vezetője, Farkas Boglárka is saját hosszú távú elképzeléseiről beszélt a Demokratának két hete, napokkal azelőtt, hogy a Mészáros-holding kommunikációs igazgatója lett.) „A Hír Tv-n és az Echo-n is indultak, indulnak új műsorok. Szerintem most mindkét csatorna vezetése erőt akar demonstrálni, hogy egy összevonás esetén előnyösebb helyzetbe kerüljön” – mondta egy ottani munkatárs.
Témák
média