Az új lakás luxusnak számít Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.09.07. 14:17

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az már eldöntött: 2019 végétől az újlakások áfája ismét 27 százalékos lesz. A már épülő és határidőig el nem készülő otthonok áfaelszámolására várnak egyértelmű eligazítást a beruházók, ám eddig hiába.
A kormány még egyeztet a Bankszövetséggel arról, hogy a lakásár kifizetésénél mi számít előlegnek – derült ki a MKT Közgadász-vándorgyűlés ingatlanpiaci panelbeszélgetésén. A problémának a kedvezményes 5 százalékos lakás áfa 2019-es kivezetése ad különös tétet. Ettől is függhet, hogy akik előre fizetik a csak később elkészülő új lakásuk árát, azok annak mekkora része után kötelesek nagyobb, 27 százalékos áfát fizetni. A panelbeszélgetést, amelyet Fábián Gergely MNB-igazgató moderált, elhangzott: az építkezések többsége csúszásban van. Várhatóan a most zajló lakásépítések döntő többségét 2020-ra fejezik be, 2018-ban 8 ezer, 2019 végéig további 15 ezer lakás készülhet el. Az áfaemelés visszavetheti az új lakások építését, értékesítését. Ezt jelzi, hogy a kisebb, nem szakmai ingatlanfejlesztők közül többen már ki is szálltak a lakásépítési piacról. Az áfaváltozás hónapok óta okoz fejtörést a bankoknak és a fejlesztőknek. Tény, hogy a kormány nem hitegette a beruházókat és újlakás-vásárlókat, hogy örökre fennmarad az alacsonyabb áfa, de a 27-százalékra való visszatérés csak a nyár közepén vált egyértelművé. A mostanában indult beruházásoknál már nincs garancia arra, hogy az építkezések időben befejeződnek, a hitelekhez szükséges dokumentum beszerzése is késést okozhat, így az átadások nagy része átcsúszhat 2020 utánra.  
„Azzal, hogy 2020 elejétől ismét 27 százalékos áfát kell fizetniük az új lakások vásárlóinak az eddigi 5 százalék helyett, akár egymillió forintnál többet kérhetnek az új lakások négyzetméteréért a fővárosban”

– utalt az intézkedés egyik kedvezőtlen hatására Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. Mind a fejlesztők, mind a vásárlók választ várnak arra, hogy a 2020-ig el nem készült, de leelőlegezett lakásoknál a vételár mekkora részét lehet öt százalékos, és mekkorát a magasabb áfával elszámolni. Eredetileg a panelbeszélgetés meghívottja lett volna Balogh László, a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki a fórumon akár választ is adhatott volna a kérdésekre, ám ő a részvételét az utolsó pillanatban lemondta. Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint elsősorban azt szeretnék tisztázni a pénzügyi tárcával, hogy pontosan mi számít majd előlegnek a 2020 után elkészülő lakások esetében, hogy bankok biztonságosabban finanszírozhassák az új lakást vásárlókat. A lakásáfa kompenzálására a hitelezésben még biztosan van elégséges tartalék – vélekedett Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese. A meglévő otthonok meglehetősen rossz állapotúak, magas energiaigényűek, azaz csak óriási költségek mellett tarthatók fenn, és az új építésűekhez képest kevés a felújítás – vélekedett Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője, aki szerint így érthető, ha mindenki szívesen vásárolna új lakást. Csakhogy az új lakásba költözés luxusnak számít Magyarországon – tette hozzá.
Szerző

A retró Balaton már nem eladható

Publikálás dátuma
2018.09.07. 13:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egyre jobban megsínylik a balatoni vendéglátóhelyek és szolgáltatók  a munkaerőhiányt, s bár turisztikai szempontból sikeres volt a szezon, sokaknak üzletileg kudarcos. Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke a Vasárnapi Híreknek azt mondta: vannak olyan vendéglátó egységek, amelyek ajtaján egész évben a „zárva” tábla látható. A bezárás okai nagyon változatosak. Egyes éttermek, panziók tulajdonosai, üzemeltetői például nem tudták felvenni a versenyt a megnövekedett minőségi igényeket már kielégítő konkurenciával. A Balatonnál jelenleg komoly gasztronómiai forradalom tapasztalható, tudomásul kell venni, hogy a retró Balaton már nem eladható – fogalmazott a polgármester, de hozzátette: természetesen vannak olyan vendéglátósok is, akik egyértelműen a munkaerőhiányt teszik felelőssé üzleti kudarcukért. Ebben van is igazság, miután az ország nyugati felén a jó szakemberekért a szomszédos Ausztriával kell versenyezni. A létszám mellett az alkalmazottak szaktudásának hiánya is komoly gondot jelent.  Márpedig a munkaerő-igény egyre nagyobb, mert a Balatonhoz évről évre egyre több turista érkezik. Az idei szezonban voltak olyan forró hétvégék, amikor gyakorlatilag „tele volt” a tópart, a strandokon pedig alig lehetett egy törölközőnyi helyet találni. A települések évek óta igyekszenek kiterjeszteni a szezont, hogy a vendégek számára ne csak júliusban és augusztusban legyen vonzó a Balaton. – A legerősebb még mindig a nyári szezon, de egyre versenyképesebbek a másik három szezon szolgáltatásai is. Az év eddig eltelt hónapjaiban több vendég érkezett a Balatonhoz, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az enyhébb január, február és a szinte nyárias április-május sok látogatót vonzott a régióba – mondja Balassa Balázs. További részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben. 
Szerző

Százhúsz százalék felett az államháztartási hiány

Publikálás dátuma
2018.09.07. 12:06

Fotó: Shutterstock
Augusztusban 155, milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartási központi alrendszere, a tavalyi év azonos időszakához képest 666 milliárddal nőtt a deficit - derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.
Az államháztartás központi alrendszere az első nyolc hónapban 1646,2 milliárd forint hiánnyal zárt szemben az egy évvel korábbi 979,9 milliárd forinttal - tájékoztatta pénteken az MTI-t az előzetes adatokról a Pénzügyminisztérium. Idén augusztusban a központi alrendszer 155,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. A közlemény szerint az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya 1708,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 21,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,0 milliárd forintos többletet értek el. 
Mint ez azt jelenti hogy a deficit fokozatodan emelkedik, hiszen júliusban még csak 110 százalékon állt. A növekvő hiányszámot az uniós források elapadása is magyarázhatja; mint a Zoom emlékeztet rá, a a kormány ettől független több mint 114 milliárd forintot osztott szét idén anélkül, hogy a parlament erre felhatalmazást adott volna –  pedig az elfogadott költségvetési törvény értelmében egy fillérrel sem nőhetne tovább az államháztartás hiánya 
A pénzügyi tárca az év egészére továbbra is 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel és az uniós módszertan szerint 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
Szerző