Palkovics László „újragondolná” az MTA kutatóintézetének státuszát

Az innovációs miniszter szerint nem hoztak elég eredményt a kutatásra szánt források, ezért kell gondolkodni az MTA szerepén: baljós kijelentés ez azután, hogy Palkovics tárcája 28 milliárd forintot vont el az akadémiától. Az új kedvenc a Debreceni Egyetem lehet.

Magyarországnak olyan szabályozásra és finanszírozási modellre van szüksége, amely minél hatékonyabban támogatja a kutatási és innovációs törekvéseket. Érdemes újragondolni az akadémiai kutatóintézet státuszát is - mondta az innovációs és technológiai miniszter vasárnap, a Debreceni Egyetem (DE) ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésén.

Palkovics László konkrétumok említése nélkül megjegyezte azt is, hogy az utóbbi években az ország nagyon sok pénzt költött innovációra és kutatásokra; „ez azonban az eredményekben nem mutatkozott meg eléggé” - idézi a miniszter szavait az MTI.

Palkovics intézeti-egyetemi szinergiákról beszélt, és arról, hogy a kutatóközpontok sok fenntartó alatt működnek, ami az anyagi -és humánerőforrások pazarlásához vezet.

A kormány ugyanis hónapok óta próbál hatni az akadémia eddig autonóm belső működésére; ennek része, hogy 28 milliárdos kutatási forrásukat is elvonnák – szintén a szinergiára és az átlátható működésre hivatkozva. Az is az egész pályás letámadáshoz tartozhat, hogy a kormányközeli Figyelő listázni kezdte a szerintük liberális és értelmetlen kutatási területtel foglalkozó akadémikusokat.

Palkovics László a szerint összevonással létrehozható egy olyan stabil tudományos bázis, amely a meglévő kapacitások jobb kihasználásával nemzetközi mércével mérve is magasabb szintű kutatási tevékenységet biztosít. Azt, hogy mindezt a Debreceni Egyetemen mondta el, szintén utalás lehet a kormány terveire - nem kizárt, hogy hogy később a debreceni intézmény lesz a kormány kedvenc kutatóközpontja.

Erre utal az is, hogy Palkovics László a Debreceni Egyetemet Kelet-Magyarország olyan meghatározó szellemi központjának nevezte, amely a gazdaságfejlesztés területén is jelentős szerepet vállal - és amelynek célja, hogy a következő évtizedben a régió innovációs és technológiai központjává váljon.

Emlékeztetett: olyan multinacionális nagyvállalatok, mint a Thyssenkrupp és a Continental után a világ egyik legnagyobb autógyára, a BMW is Debrecent választotta új gyára helyszínéül. Palkovics szerint egyetem és a BMW között a következő hónapokban meg kell teremteni azt a szimbiózist, amely Győrben és Kecskeméten létrejött a helyi felsőoktatás és az Audi, illetve a Mercedes között.

A megnyitón ott volt Kósa Lajos is: Debrecen fideszes országgyűlési képviselője szintén az egyetemet méltatta, mint mondta, a DE az ország egyik legnagyobb egyeteme, az egyik legszélesebb képzési spektrummal – ráadásul az intézmény „a sportban is piacvezető”, sportegyesülete, a DEAC több mint 1500 igazolt versenyzőjével az ország egyik legnagyobbja.

Kósa Lajos szerint épp ezért debreceni egyetemi sportot létesítményfejlesztéssel, például sportcsarnoképítéssel is segíteni kell, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a debreceni régió meghatározó egyetemévé váljon.